A bakonyi csirkepaprikás nem vonzó küllemű étel, de annál finomabb. A bakonyi előtag mindenféle ételnél (bakonyi ponty pl.) azt jelenti, hogy valamilyen pörkölt tejföllel és gombával dúsítva. Ajánlott körete, egyértelműen a galuska, pláne sőt a vajasgaluska Mivel nem használtam el az összes csirkét, így a zöldséges csirke másnapján a maradék csirkecombokból ez készült, annál is inkább, mert a spárban egy csomag szépséges szeletelt csiperke is belevetette magát a kosaramba, de még sem volt kedvem vajasgaluskás gombaleveset készíteni belőle. Továbbá, mert még mindig nem volt kedvem vajasgaluskát készíteni (a mosogatnivaló miatt), ezért spagettivel adtam a családnak. Így mindenki jól járt, mert nekem nem kellett gombás kaját enni, ehettem megint sajtostésztát. :oP
Pörkölt alapot készítettem [olajon a hagymát üvegesre pároltam, tűzről félrehúzva megszórtam pirospaprikával (csak annyit, amennyi feloldódik az olajban!)], majd rádobtam előbb a gombát, majd a csirkecombokat kettéválasztva dobverőre és felső részre (nálunk otthon alsó és felső comb volt a neve). Átforgattam, hogy mindenhol megpörkölődjön, aztán felengedtem annyi vízzel, ami éppen hogy nem lepi el (a combok imitt-amott kikandikálnak a léből). Fedő alatt felforraltam, majd kislángon puhára pároltam. Amikor már jó volt a hús, a lábast lehúztam a tűzről, a tejfölt óvatosan hozzámelegítettem, majd összeforraltam kissé.
Nagyon finom volt, ízlett mindenkinek, még a tejföl létjogosultságát megkérdőjelező finnyás fiamnak is.
Pörkölt alapot készítettem [olajon a hagymát üvegesre pároltam, tűzről félrehúzva megszórtam pirospaprikával (csak annyit, amennyi feloldódik az olajban!)], majd rádobtam előbb a gombát, majd a csirkecombokat kettéválasztva dobverőre és felső részre (nálunk otthon alsó és felső comb volt a neve). Átforgattam, hogy mindenhol megpörkölődjön, aztán felengedtem annyi vízzel, ami éppen hogy nem lepi el (a combok imitt-amott kikandikálnak a léből). Fedő alatt felforraltam, majd kislángon puhára pároltam. Amikor már jó volt a hús, a lábast lehúztam a tűzről, a tejfölt óvatosan hozzámelegítettem, majd összeforraltam kissé.
Nagyon finom volt, ízlett mindenkinek, még a tejföl létjogosultságát megkérdőjelező finnyás fiamnak is.
bejegyzés
5 megjegyzés:
Fú, de hát ehhez muszáj lett volna nokedlit főznöd :-D Vagy akkor már szarvacska alakú tésztát, sulimenzán mindig azzal voltak a szószos cuccok :-D
Bocsánat, de teljesen off a kérdés: hová tűnt a Zugblog? Ha megpróbálom olvasni ezt kapom válaszul:
A(z) zugblog.blogspot.com címről sajnos már el lett távolítva a blog.
Üdv Ildi
nokedli +1!
de most pillanatnyilag spagettivel is jöhetne:)
Spagettivel én a vadast szeretem!!! :-D
Meg régen az ovis menzán, vagy az általánosban, volt egy olyan szószos husi, amihez valamiféle érdekes, barnára pirított, rövidre tördelt tészta volt mindig a köret. Azt vajon hogy csinálták? Csak megpirították barnára, aztán felöntötték vízzel, és megfőzték? Többször fordult elő, hogy csak azt kértem, üresen :-D
Az én családom nem ennyire válogatós. :oP Benyomták se perc alatt. De tényleg nokedlivel a legjobb, ez tény. Viszont a sajtos-tejfölös nokedli, hát végül is még nem próbáltam...
Ildi visszajött a Zugblog. :o) Be is írtam, hogy milyen dilis dolog miatt tiltott le a google. :o)
Megjegyzés küldése
Mi rotyog a Te fazekadban?