Ha jön a Nép, sokszor csak veszek kész leveles tésztát, és megtöltöm valamivel.
Már elég sokféle változatot kipróbáltam, szinte bármit bele lehet tenni, mindig csak az a baj vele, hogy kevés :-D
Ma új tölteléket próbáltam ki, és nagyon finom lett!
4 közepes fej vöröshagymát csíkokra vágtam, és jó alaposan megpirítottam. Inkább talán pároltam, mert nem ment nagy lángon a gáztűzhely... Megsóztam, borsoztam, és amikor már elég szép barna volt, még alálöttyintettem egy teáskanál balzsamecetet, és még addig kavargattam, míg elfőtt. Amikor ez kihűlt, hozzákevertem egy kempingsajtot, és ezzel a masszával töltöttem meg a téglalapokra vágott leveles tésztát. (A téglalapokat aztán középen összecsuktam, körben villával lenyomkodtam, tojással megkentem, szórtam rá reszelt sajtot, aztán megsütöttem.)
Hát így. Próbáljátok ki!
2010. december 31., péntek
2010. december 28., kedd
Karácsony helyett
Valószínűleg minden rendes gasztroblogger hosszú bejegyzéseket írt a karácsonyi ételekről. Ez az, amit én nem fogok, mert nálam nem voltak karácsonyi ételek, még olyan értelemben sem, hogy ételek, amiket karácsonykor főztem, nemhogy ünnepi kategóriában...
El voltam havazva az ajándékkészítéssel, kötöttem nappal, aludtam éjjel (-nappal), vendégeket vártam, és vega kistestvért etettem, ezzel így el is telt az idő karácsonyig. December 24-én a húgom konkrétan sajtos-tejfölös tésztát kapott ebédre, én még konkrétabban semmit.
Mégis volt ennek az idei decembernek két felfedezése, amiket megosztok, mert nekem tetszettek, és hátha másnak is fognak.
Az egyik a gnocchi, amit a Szakácsok könyvében találtam, és majdnem jól sikerült :-D
Hozzávalók:
600 g főtt krumpli, megtörve, kihűtve
5 ek reszelt parmezán (kifelejtettem, de végül evéskor a tetejére szórtuk :-)
1 tojás
175 g liszt
só, bors
A hozzávalókból tésztát gyúrunk, és négyfelé osztjuk. A darabokat egyenként addig görgetjük a gyúródeszkán, míg jó fél méter hosszú hengerek lesznek, akkor kb. 3 cm-es darabokra vágjuk, egyesével végiggörgetjük a darabokat egy villa hátán (rá kell nyomni, hogy a foga belemélyedjen és lenyomatot hagyjon), aztán, ha mind kész, akkor forrásban lévő, sós vízben kifőzzük. Amikor felúsznak a víz tetejére, akkor már jók is.
Paradicsomszószt főztem csak hozzá, finom volt.
A másik felfedezés egy nagyon finom mézespuszedli-recept, Nikitől a Harmonetről. Először az aszalt szilvás verziót sütöttem meg, aztán homlokon csókolt a múzsa, és kipróbáltam egy csokis-narancsosat. Durvára darabolt étcsokit és kandírozott narancshéjat tettem a tésztába, és tényleg nagyon finom lett! Nem utolsó szempont, hogy a húgom is tudott segíteni az elkészítésében.
Hát, ennyit érdemes tudni az idei karácsonyi ételeinkről, majd talán szilveszterkor szépítek egy kicsit, persze ha egyáltalán lesz rá kereslet, mármint Nép, aki megeszi.
El voltam havazva az ajándékkészítéssel, kötöttem nappal, aludtam éjjel (-nappal), vendégeket vártam, és vega kistestvért etettem, ezzel így el is telt az idő karácsonyig. December 24-én a húgom konkrétan sajtos-tejfölös tésztát kapott ebédre, én még konkrétabban semmit.
Mégis volt ennek az idei decembernek két felfedezése, amiket megosztok, mert nekem tetszettek, és hátha másnak is fognak.
Az egyik a gnocchi, amit a Szakácsok könyvében találtam, és majdnem jól sikerült :-D
Hozzávalók:
600 g főtt krumpli, megtörve, kihűtve
5 ek reszelt parmezán (kifelejtettem, de végül evéskor a tetejére szórtuk :-)
1 tojás
175 g liszt
só, bors
A hozzávalókból tésztát gyúrunk, és négyfelé osztjuk. A darabokat egyenként addig görgetjük a gyúródeszkán, míg jó fél méter hosszú hengerek lesznek, akkor kb. 3 cm-es darabokra vágjuk, egyesével végiggörgetjük a darabokat egy villa hátán (rá kell nyomni, hogy a foga belemélyedjen és lenyomatot hagyjon), aztán, ha mind kész, akkor forrásban lévő, sós vízben kifőzzük. Amikor felúsznak a víz tetejére, akkor már jók is.
Paradicsomszószt főztem csak hozzá, finom volt.
A másik felfedezés egy nagyon finom mézespuszedli-recept, Nikitől a Harmonetről. Először az aszalt szilvás verziót sütöttem meg, aztán homlokon csókolt a múzsa, és kipróbáltam egy csokis-narancsosat. Durvára darabolt étcsokit és kandírozott narancshéjat tettem a tésztába, és tényleg nagyon finom lett! Nem utolsó szempont, hogy a húgom is tudott segíteni az elkészítésében.
Hát, ennyit érdemes tudni az idei karácsonyi ételeinkről, majd talán szilveszterkor szépítek egy kicsit, persze ha egyáltalán lesz rá kereslet, mármint Nép, aki megeszi.
2010. december 19., vasárnap
Sütőtökös rizottó
Vettem a múltkor egy doboz (1 kg) rizottórizst, nem volt olcsó, 500 vagy 600 forintba került.
Most, hogy Kishúg itthon van, és muszáj vegetáriánus témakörben (is) főznöm, gondoltam, itt az ideje egy sütőtökös rizottónak, azt egyszer már próbáltam, és ízlett. A múltkori vendégeskedésből úgyis megmaradt egy villanykörte alakú kis töknek a gömbölyű része, sőőőőőt mi több, a napokban vettem egy darabka parmezánt is, mert végre láttam egy megfizethetően icipici darabot. Volt fehérbor is, tejszín, meg vaj. Éppen csak alaplé, zöldségleves, leveskocka, meg ilyenek nem voltak.
Törtem a fejemet, már a vegeta-naturellás vizet láttam az utolsó megoldásnak, amikor eszembe jutott az a kis doboz szárított erdei gomba, amit a múltkor "csak úgy" vettem. A felét gyorsan bele is szórtam az ételízesítős vízbe, és összeforraltam pár percig. Pluszban még egy kis só kellett bele. Összesen talán egy picivel több, mint 1 liter levest készítettem.
Egy lapos lábosban apróra vágott hagymát pirítottam üvegesre egy kis olajon, elkevertem benne egy gerezd zúzott fokhagymát, és a megtisztított, kockákra vágott sütőtököt - mondjuk, olyan két jó nagy marék volt. Pár percig - kb. 10 - kevergettem, aztán beleszórtam egy csésze rizst, ezzel is elkevertem, és felöntöttem 1 dl száraz fehérborral. Amikor ez elforrt róla, elkezdtem merőkanalanként felöntögetni a gombalevessel (persze a gombadarabokat is beleraktam), és minden felöntés után néha kevergetve megvártam, míg elforrja a levét. Ez akkor van, amikor az ember húz benne egy csíkot a fakanállal, és "száraz" a nyoma. Ilyenkor hozzáadtam a következő merőkanálnyi levest. És így tovább, míg a rizsszemek kívül szottyosak, de belül még haraphatóak voltak.
Akkor belekevertem egy evőkanál főzőtejszínt, meg egy negyed kocka vajat, ezzel is jól elkevertem, és kész is volt. A tányéron a tetejére parmezánt reszeltem. NAGYON finom volt, de tényleg nagyon!!!!! (Három adag lett az egy csésze rizsből, 2 nagy marék tökkel.)
Most, hogy Kishúg itthon van, és muszáj vegetáriánus témakörben (is) főznöm, gondoltam, itt az ideje egy sütőtökös rizottónak, azt egyszer már próbáltam, és ízlett. A múltkori vendégeskedésből úgyis megmaradt egy villanykörte alakú kis töknek a gömbölyű része, sőőőőőt mi több, a napokban vettem egy darabka parmezánt is, mert végre láttam egy megfizethetően icipici darabot. Volt fehérbor is, tejszín, meg vaj. Éppen csak alaplé, zöldségleves, leveskocka, meg ilyenek nem voltak.
Törtem a fejemet, már a vegeta-naturellás vizet láttam az utolsó megoldásnak, amikor eszembe jutott az a kis doboz szárított erdei gomba, amit a múltkor "csak úgy" vettem. A felét gyorsan bele is szórtam az ételízesítős vízbe, és összeforraltam pár percig. Pluszban még egy kis só kellett bele. Összesen talán egy picivel több, mint 1 liter levest készítettem.
Egy lapos lábosban apróra vágott hagymát pirítottam üvegesre egy kis olajon, elkevertem benne egy gerezd zúzott fokhagymát, és a megtisztított, kockákra vágott sütőtököt - mondjuk, olyan két jó nagy marék volt. Pár percig - kb. 10 - kevergettem, aztán beleszórtam egy csésze rizst, ezzel is elkevertem, és felöntöttem 1 dl száraz fehérborral. Amikor ez elforrt róla, elkezdtem merőkanalanként felöntögetni a gombalevessel (persze a gombadarabokat is beleraktam), és minden felöntés után néha kevergetve megvártam, míg elforrja a levét. Ez akkor van, amikor az ember húz benne egy csíkot a fakanállal, és "száraz" a nyoma. Ilyenkor hozzáadtam a következő merőkanálnyi levest. És így tovább, míg a rizsszemek kívül szottyosak, de belül még haraphatóak voltak.
Akkor belekevertem egy evőkanál főzőtejszínt, meg egy negyed kocka vajat, ezzel is jól elkevertem, és kész is volt. A tányéron a tetejére parmezánt reszeltem. NAGYON finom volt, de tényleg nagyon!!!!! (Három adag lett az egy csésze rizsből, 2 nagy marék tökkel.)
2010. november 30., kedd
Krumplifőzelék
Nem fejtem ki különösebben, mert van már ilyenünk.
Nálam 4 szem krumpliból lett 3 adag, tegnap sült virsivel, ma meg halrudacskákkal.
Soha, de SOHA ne vegyetek halrudacskát.
Nálam 4 szem krumpliból lett 3 adag, tegnap sült virsivel, ma meg halrudacskákkal.
Soha, de SOHA ne vegyetek halrudacskát.
2010. november 28., vasárnap
Rágcsálnivalók kirándulásra
Egy ilyen havas hétvégén, ha az ember kivakarja magát az ágyból, és elmegy kirándulni, ahhoz természetesen elsősorban forralt borra, másodsorban pedig pálinkára van szükség.
De hogy valami megvédjen minket a védőitalainktól, nem árt egy kis elemózsia sem :-D
Ez utóbbiért - na jó, a pálinkáért is - én voltam a felelős, és mivel nemcsak azt tudtam, hogy frissen szeretném elkészíteni, hanem azzal is tisztában voltam, hogy utálnék túl korán kelni reggel, ezért úgy döntöttem, hogy lesz majd "valami" leveles tésztából, meg egy másik "valami" rétestésztából.
Begyújtottam először is a sütőt, mert sejtettem, hogy hamar megleszek a további munkálatokkal.
A rétestésztát (az összes réteget) fekvő téglalapként magam elé tettem a gyúródeszkára, és vízszintesen 4 csíkra vágtam. Egy kerek camembert sajtot 12 cikkre daraboltam.
Egy-egy háromszöghöz mindig egy-egy dupla lapból álló csíkot használtam fel.
A végére pakoltam a sajtot, és meghajtogattam, valahogy így:
Bal alsó csücsköt fel (ezzel most becsuktuk a sajtot) - "lapozunk" egyet jobbra a függőleges hajtás mentén.
Most a bal felső csücsköt le - majd megint lapozunk egyet függőlegesen jobbra.
És így tovább a csík végéig.
Először ki lehet próbálni papíron :-D
A camembert előbb elfogyott, mint a rétestészta, így a maradékot másféle sajttal töltöttem meg.
Tepsibe pakoltam a háromszögeket, olvasztott vajjal megkentem a tetejüket, és az előmelegített, forró sütőben szép pirosra sütöttem. Kicsit kifolyt, de nem volt belőle baj :-)
A leveles tésztából készülő valami pedig végül sonkás csiga formájában realizálódott. Az előre kinyújtott tésztát - fekvő téglalap - megkentem tejföllel, amit oregánóval és fokhagymával ízesítettem, és egy picurkát meg is sóztam. A téglalap felső szélét egy kb. 2 cm-es csíkban üresen hagytam.
A tejfölre sonkaszeleteket fektettem, aztán a hosszabb oldala mentén, alulról kezdve feltekertem az egészet, az üresen hagyott sávnál kicsit össze is nyomogattam.
Rövid időre betettem a fagyasztóba, hogy majd könnyebb legyen szeletelni.
Szeletelés után a csigákat is tepsibe pakoltam, reszelt sajttal megszórtam, és megsütöttem. Sajtpirulásig.
Mindkét találmányomnak sikere volt.
De hogy valami megvédjen minket a védőitalainktól, nem árt egy kis elemózsia sem :-D
Ez utóbbiért - na jó, a pálinkáért is - én voltam a felelős, és mivel nemcsak azt tudtam, hogy frissen szeretném elkészíteni, hanem azzal is tisztában voltam, hogy utálnék túl korán kelni reggel, ezért úgy döntöttem, hogy lesz majd "valami" leveles tésztából, meg egy másik "valami" rétestésztából.
Begyújtottam először is a sütőt, mert sejtettem, hogy hamar megleszek a további munkálatokkal.
A rétestésztát (az összes réteget) fekvő téglalapként magam elé tettem a gyúródeszkára, és vízszintesen 4 csíkra vágtam. Egy kerek camembert sajtot 12 cikkre daraboltam.
Egy-egy háromszöghöz mindig egy-egy dupla lapból álló csíkot használtam fel.
A végére pakoltam a sajtot, és meghajtogattam, valahogy így:
Bal alsó csücsköt fel (ezzel most becsuktuk a sajtot) - "lapozunk" egyet jobbra a függőleges hajtás mentén.
Most a bal felső csücsköt le - majd megint lapozunk egyet függőlegesen jobbra.
És így tovább a csík végéig.
Először ki lehet próbálni papíron :-D
A camembert előbb elfogyott, mint a rétestészta, így a maradékot másféle sajttal töltöttem meg.
Tepsibe pakoltam a háromszögeket, olvasztott vajjal megkentem a tetejüket, és az előmelegített, forró sütőben szép pirosra sütöttem. Kicsit kifolyt, de nem volt belőle baj :-)
A leveles tésztából készülő valami pedig végül sonkás csiga formájában realizálódott. Az előre kinyújtott tésztát - fekvő téglalap - megkentem tejföllel, amit oregánóval és fokhagymával ízesítettem, és egy picurkát meg is sóztam. A téglalap felső szélét egy kb. 2 cm-es csíkban üresen hagytam.
A tejfölre sonkaszeleteket fektettem, aztán a hosszabb oldala mentén, alulról kezdve feltekertem az egészet, az üresen hagyott sávnál kicsit össze is nyomogattam.
Rövid időre betettem a fagyasztóba, hogy majd könnyebb legyen szeletelni.
Szeletelés után a csigákat is tepsibe pakoltam, reszelt sajttal megszórtam, és megsütöttem. Sajtpirulásig.
Mindkét találmányomnak sikere volt.
Csokoládé
Egy ideje itthon készítem a csokoládét. Legalább tudom, hogy mi van benne, és finom is.
Nagyon egyszerű: veszek egy db 10 dkg-os teavajat, és felolvasztom egy edényben. Vagy cukorral, vagy mézzel készül, attól függ, mi van itthon. Ha cukorral, akkor beleteszem a cukrot, kb. (szemre)
12-14 dkg-ot és csak addig melegítem (nem forralom), amíg elolvad, már nem recseg. (Ha mézzel, akkor a mézet utólag kavarom bele, kb. 8-10 dkg-ot, amikor a tüzet lekapcsoltam.) Ekkor beleteszek 3 evőkanál kakaót, ebből viszont a legjobb minőségűt veszem, és összekeverem, amíg egynemű sötét massza lesz. Ekkor elzárom a tüzet, és vagy így üresen, vagy betéttel készítem. Tettem már bele puffasztott durumbúzát natúrt, most pedig mazsolát. Vagy megszilárdul, vagy nem (lesz rá ideje). A hűtőben biztosan. Picit ki szoktam olajozni a tálat, amibe belesimítom, de éppen csak hogy, hogy ne ragadjon bele, és akkor még kockákat is lehet belőle vágni. Vagy formákat. Á, lehetetlenség, addigra elfogy. Nálunk ez kiskanál üzemmódban működik. Amikor látom, hogy valaki kiskanállal vonul, az biztosan csokizik, vagy csokizott.
Jó nasizást!!!
Nagyon egyszerű: veszek egy db 10 dkg-os teavajat, és felolvasztom egy edényben. Vagy cukorral, vagy mézzel készül, attól függ, mi van itthon. Ha cukorral, akkor beleteszem a cukrot, kb. (szemre)
12-14 dkg-ot és csak addig melegítem (nem forralom), amíg elolvad, már nem recseg. (Ha mézzel, akkor a mézet utólag kavarom bele, kb. 8-10 dkg-ot, amikor a tüzet lekapcsoltam.) Ekkor beleteszek 3 evőkanál kakaót, ebből viszont a legjobb minőségűt veszem, és összekeverem, amíg egynemű sötét massza lesz. Ekkor elzárom a tüzet, és vagy így üresen, vagy betéttel készítem. Tettem már bele puffasztott durumbúzát natúrt, most pedig mazsolát. Vagy megszilárdul, vagy nem (lesz rá ideje). A hűtőben biztosan. Picit ki szoktam olajozni a tálat, amibe belesimítom, de éppen csak hogy, hogy ne ragadjon bele, és akkor még kockákat is lehet belőle vágni. Vagy formákat. Á, lehetetlenség, addigra elfogy. Nálunk ez kiskanál üzemmódban működik. Amikor látom, hogy valaki kiskanállal vonul, az biztosan csokizik, vagy csokizott.
Jó nasizást!!!
2010. november 25., csütörtök
Túrós tészta
Szalonnával, természetesen.
Fél kg túró 320 Ft volt akciósan.
A feléből körözöttet kotyvasztottam tegnap vacsira, a maradékból használtam a tésztához.
2x125 g kockázott bacon, 350 Ft volt.
A felét megsütöttem, a másik fele megmaradt.
Kellett még pár kanál tejföl, meg négy kis marék kockatészta, de ebből már 2 ebéd lesz.
És a túróból még így is marad...
Szállítási javaslat:
Egyes doboz: a tészta, összekeverve a szalonnával.
Kettes doboz: túró és tejföl, összekeverve.
Mikrózni csak a tésztát kellett.
Így most nem futottam bele a tipikus dobozos hibába, miszerint beszívja a tészta a tejfölt.
Fél kg túró 320 Ft volt akciósan.
A feléből körözöttet kotyvasztottam tegnap vacsira, a maradékból használtam a tésztához.
2x125 g kockázott bacon, 350 Ft volt.
A felét megsütöttem, a másik fele megmaradt.
Kellett még pár kanál tejföl, meg négy kis marék kockatészta, de ebből már 2 ebéd lesz.
És a túróból még így is marad...
Szállítási javaslat:
Egyes doboz: a tészta, összekeverve a szalonnával.
Kettes doboz: túró és tejföl, összekeverve.
Mikrózni csak a tésztát kellett.
Így most nem futottam bele a tipikus dobozos hibába, miszerint beszívja a tészta a tejfölt.
2010. november 22., hétfő
Vasárnapi büntetőmenü
Sütőtök, kelbimbó, gomba... nem éppen egy hagyományos vasárnapi családi ebéd alapanyagai, de mi se vagyunk éppen egy hagyományos család :-D
Sütőtök-krémleves
Egy kis sütőtököt meghámoztam, kimagoztam, felkockáztam. Ételízesítős vízben puhára főztem, és közben még tettem hozzá egy pici curryport, chiliport és zúzott fokhagymát. Botmixerrel turmixoltam, és mivel túlságosan hígra sikeredett, úgy döntöttem, hogy liszttel fogom behabarni. Egy tálkában egy kanál lisztet elkevertem egy kis tejszínnel meg tejföllel, kanalaztam hozzá a levesből, visszaöntöttem a többihez, elkevertem, és még pár percig forraltam.
(Amikor magától is elég sűrű, akkor a lisztet kihagyom belőle.)
Levesgyöngyöt ettünk volna hozzá, csak nem találtam meg :-D
Gombás-sajtos hús
Egy doboz gombát megtisztítottam, vékonyra szeleteltem. Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem, ebbe beledobtam a gombát, megsóztam, megborsoztam, és addig pároltam, míg teljesen elfőtt a leve. Kiszedtem, félreraktam.
Ugyanebbe a serpenyőbe még egy kis olajat öntöttem, és mindkét oldalán pár percig elősütöttem benne 4 szelet húst (sertéscombot vettem, de lehet más is), amit előtte kiklopfoltam, megsóztam, és megborsoztam.
Lapos jénai edénybe pakoltam az elősütött hússzeleteket, a tetejükön elosztottam a gombát, és mindegyiket megszórtam reszelt sajttal.
Letakartam alufóliával, és előmelegített sütőben, közepes lángon kb. 1 órát sütöttem, utána leszedtem a fóliát, és nagy lángon még addig benn hagytam, amíg jól elpárolgott a leve, és a sajt szépen rápirult a tetejére.
Krumplis kelbimbó tejszínnel
Pár szem krumplit meghámoztam, és felkockáztam. Megtisztítottam néhány marék kelbimbót, a nagyobbakat félbevágtam. A krumplival együtt fazékba raktam, felöntöttem vízzel, megsóztam, és kb. puhára főztem. Leszűrtem, átraktam egy tűzálló tálba, rálöttyintettem egy kis tejszínt, és egy negyedórára beraktam a sütőbe.
Finom lett minden. A levest a vegetáriánus kistestvér is megehette, utána krumplis kelbimbót kapott ráolvasztott reszelt sajttal.
Aki szépen megette az ebédet, kapott kuglófot csokiöntettel.
A tízperces kuglóf receptjét választottam ki a netről - a Mindmegettén itt található, én valamikor régen a Nők Lapja Café fórumáról írtam ki -, és úgy gondoltam, be kéne vonni csokimázzal. Sajnos lusta voltam megkeresni a jól bevált csokimázam receptjét, így csak véletlenszerűen kiválasztottam egyet, szintén a Mindmegettéről. Csúnya bukta volt, nem szilárdult meg egyáltalán, de sebaj, a családnak azt mondtam, hogy direkt így akartam, és ez igazából csokiöntet :-D
(A mennyiségeket mindenki állapítsa meg maga, a saját családjának létszáma, ízlése, befogadóképessége alapján :-D
Sütőtök-krémleves
Egy kis sütőtököt meghámoztam, kimagoztam, felkockáztam. Ételízesítős vízben puhára főztem, és közben még tettem hozzá egy pici curryport, chiliport és zúzott fokhagymát. Botmixerrel turmixoltam, és mivel túlságosan hígra sikeredett, úgy döntöttem, hogy liszttel fogom behabarni. Egy tálkában egy kanál lisztet elkevertem egy kis tejszínnel meg tejföllel, kanalaztam hozzá a levesből, visszaöntöttem a többihez, elkevertem, és még pár percig forraltam.
(Amikor magától is elég sűrű, akkor a lisztet kihagyom belőle.)
Levesgyöngyöt ettünk volna hozzá, csak nem találtam meg :-D
Gombás-sajtos hús
Egy doboz gombát megtisztítottam, vékonyra szeleteltem. Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem, ebbe beledobtam a gombát, megsóztam, megborsoztam, és addig pároltam, míg teljesen elfőtt a leve. Kiszedtem, félreraktam.
Ugyanebbe a serpenyőbe még egy kis olajat öntöttem, és mindkét oldalán pár percig elősütöttem benne 4 szelet húst (sertéscombot vettem, de lehet más is), amit előtte kiklopfoltam, megsóztam, és megborsoztam.
Lapos jénai edénybe pakoltam az elősütött hússzeleteket, a tetejükön elosztottam a gombát, és mindegyiket megszórtam reszelt sajttal.
Letakartam alufóliával, és előmelegített sütőben, közepes lángon kb. 1 órát sütöttem, utána leszedtem a fóliát, és nagy lángon még addig benn hagytam, amíg jól elpárolgott a leve, és a sajt szépen rápirult a tetejére.
Krumplis kelbimbó tejszínnel
Pár szem krumplit meghámoztam, és felkockáztam. Megtisztítottam néhány marék kelbimbót, a nagyobbakat félbevágtam. A krumplival együtt fazékba raktam, felöntöttem vízzel, megsóztam, és kb. puhára főztem. Leszűrtem, átraktam egy tűzálló tálba, rálöttyintettem egy kis tejszínt, és egy negyedórára beraktam a sütőbe.
Finom lett minden. A levest a vegetáriánus kistestvér is megehette, utána krumplis kelbimbót kapott ráolvasztott reszelt sajttal.
Aki szépen megette az ebédet, kapott kuglófot csokiöntettel.
A tízperces kuglóf receptjét választottam ki a netről - a Mindmegettén itt található, én valamikor régen a Nők Lapja Café fórumáról írtam ki -, és úgy gondoltam, be kéne vonni csokimázzal. Sajnos lusta voltam megkeresni a jól bevált csokimázam receptjét, így csak véletlenszerűen kiválasztottam egyet, szintén a Mindmegettéről. Csúnya bukta volt, nem szilárdult meg egyáltalán, de sebaj, a családnak azt mondtam, hogy direkt így akartam, és ez igazából csokiöntet :-D
(A mennyiségeket mindenki állapítsa meg maga, a saját családjának létszáma, ízlése, befogadóképessége alapján :-D
2010. november 18., csütörtök
krumpli levébe tészta leves
Ennél a tegnapi levesemnél olcsóbbat már nem nagyon lehet kitalálni :-)
1.A krumpli vagy a bab főzővizét egy edénybe öntöd.
2.Egy kis fej hagymát apróra vágsz, kevés olajon, vagy zsíron megpárolod, lehúzod a tűzről és ha kicsit kihűlt beleteszel némi piros paprikát, hogy kioldódjon a színe.
3.Ezután a hagymát a zsiradékkal együtt a főzővízhez adod, beledobsz egy csokor petrezselyemzöldet, egy zellerlevelet, és csendes tűzön összeforralod. Sózni általában nem kell, mivel eleve sós volt a lé, bors viszont mehet bele.
4.Aztán beleteszed a tésztát , azzal is fő még egy ideig.
A legfinomabb ha, házi friss reszelt tészta kerül bele, nekem erre sajnos most nem volt időm.
A reszelt tésztát úgy kell csinálni, hogy egy tojást tálba teszel, megsózod és összegyúrod annyi liszttel, hogy egy kemény tésztát kapj. Aztán ezt a reszelő káposztareszelős oldalán tiszta konyharuhára ,egyenletesen szétterítve ráreszeled. ( Ez kicsit veszélyes az ujjaid hegyére nézve, légy óvatos.)
Frissen mehet belőle a levesbe. Ami megmarad, azt levegőn megszárítva, aztán zacskóba téve később is felhasználhatod, csak akkor lassabban fő meg.
Ezt is nagymamám csinálta régen, mert anyukámnak valahogy soha nem volt annyira kemény a tészta, hogy könnyen reszelni tudja.
2010. november 12., péntek
zeburé leves
Mostanában a legtöbb általam főzött étel a takarékos kategóriába tartozik, úgyhogy teszek fel ide is belőlük. Aki már látta attól elnézést kérek! :-)
Van nekem egy szakácskönyvem ami egy bizonyos ételízesítő gyártó jóvoltából készült. Ha az ételízesítő általános használatát elhagyjuk akkor egészen jó receptek vannak benne, főleg a levesek között. Ez onnan való, és Frajt Edit receptje eredetileg. A leves neve a zeller-burgonya-répa összevont rövidítéséből származik, amúgy finom téli krémleves, és ennek megfelelően nem bonyolult. Egy kicsit változtattam rajta, így az én variációmat írom le.
Hozzávalók:
- egy közepes zellergumó
- 2-3 db sárgarépa
- 2 közepes krumpli
- 1 nagy fej hagyma
- 4-5 dkg vaj
- 2 kanál liszt
- kb. 1 liter víz
- 4 dl tej
- 1 dl tejszín
- zeller és petrezselyemzöld
- só, bors, őrölt kömény, granulált fokhagyma
Elkészítés:
1. az olvasztott vajon elkezded párolni a hagymát
2. ha egy kicsit már megfonnyadt, mehet rá a kockákra vágott répa és zeller
3. némi pirítás után mehet a krumpli is
4. ha már kicsit átpirultak-párolódtak a zöldségek akkor megszórod a liszttel , ezzel is átkevered néhányszor
5. felöntöd a vízzel és a tejjel , fűszerezed, beledobod az apróra vágott zöldfűszereket és fedő alatt lassan puhára főzöd
6. ha puha akkor simára turmixolod, és a tejszínnel még egyszer átforralod.
7. a végén megkóstolod, ha kell még fűszerezed, és ha túl sűrű akkor vízzel még hígítod
8. pirított kenyérkocka esetleg reszelt sajt is kerülhet rá a tányérban
Paradicsomos rakott padlizsán
Hétvégén a Lidlben vettem egy padliszánt is, meg se próbltam ellenállni, a padlizsán szerintem olyan szép :-) Ha meglátom, muszáj hazahoznom legalább egyet. Aztán törhetem a fejem, hogy mi legyen belőle, mert sokáig nézegetni nem lehet ugyebár.
Kigondoltam végül a paradicsomos rakott padlizsánt. Eredetileg padlizsán-, paradicsom-, és sajtrétegeket terveztem, és neki is álltam a főzésnek ma reggel, mert van néhány szabad órám.
Először elkészítettem a szokásos paradicsomszószomat: apróra vágott vöröshagymát pirítok egy kis olajon, mikor már szép aranysárga k, akkor két gerezd zúzott fokhagymát is belesuttyantok, gyorsan elkeverem, és már öntök is hozzá egy doboz hámozott paradicsomot. Só-pici cukor-bors, és gyakorlatilag a lekvár halmazállapot elérésig főzöm takaréklángon, miközben az ízlésemnek, meg a készülő ételnek megfeleően további fűszereket teszek bele - vagy nem -, ma például egy kis bazsalikomot meg oregánót.
Közben a padlizsánt karikákra vágtam, besóztam, állni hagytam, aztán a nedvességet papírtörlővel leitattam a szeletekről. Tettem egy halvány kísérletet arra, hogy lisztbe forgatva hátha nem szívja magába a világ minden olaját sülés közben, de magába szívta. Eső után köpönyeg címszóval eszembe jutott, hogy jobb lett volna a sütőben megsütni, így viszont kénytelen voltam még valami "kötőanyagot" is beletervezni az ételbe, elkerülendő az ebéd utáni brutális hasfájást, ami ennyi olaj elfogyasztása után óhatatlanul bekövetkezett volna.
Gyorsan meghámoztam, kockákra vágtam és megfőztem három szem krumplit. Villával kicsit összenyomkodtam, ezzel kész is volt a rakott padlizsán következő rétege.
Már csak a húsz, illetve bocsánat, inkább tizenöt dekányi füstölt mozzarellát - hm, hát megkóstoltam párszor, na - kellett vékony szeletekre vágni, és kezdhettem is rétegezni az egyik kisebbfajta jénai tálamban.
Padlizsán-krumpli-paradicsom-mozzarella, míg minden el nem fogyott. Igazából két teljes sorozatra volt elegendő az alapanyag, vagy inkább a krumpli, mert aztán a tetejére még jutott egy réteg padlizsán, paradicsom, és persze sajt.
Sütőbe raktam az egész építményt, és sajtbarnulásig sütöttem. Jelentem: NAGYON jól néz ki, és finom illata van. Az ízéről egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert éppcsak elzártam a gázt, még tűzforró. 3-4 adagnak tűnik, és ránézésre lehetne valami grillezett hús körete is, de az momentán nincs a háznál.
Kigondoltam végül a paradicsomos rakott padlizsánt. Eredetileg padlizsán-, paradicsom-, és sajtrétegeket terveztem, és neki is álltam a főzésnek ma reggel, mert van néhány szabad órám.
Először elkészítettem a szokásos paradicsomszószomat: apróra vágott vöröshagymát pirítok egy kis olajon, mikor már szép aranysárga k, akkor két gerezd zúzott fokhagymát is belesuttyantok, gyorsan elkeverem, és már öntök is hozzá egy doboz hámozott paradicsomot. Só-pici cukor-bors, és gyakorlatilag a lekvár halmazállapot elérésig főzöm takaréklángon, miközben az ízlésemnek, meg a készülő ételnek megfeleően további fűszereket teszek bele - vagy nem -, ma például egy kis bazsalikomot meg oregánót.
Közben a padlizsánt karikákra vágtam, besóztam, állni hagytam, aztán a nedvességet papírtörlővel leitattam a szeletekről. Tettem egy halvány kísérletet arra, hogy lisztbe forgatva hátha nem szívja magába a világ minden olaját sülés közben, de magába szívta. Eső után köpönyeg címszóval eszembe jutott, hogy jobb lett volna a sütőben megsütni, így viszont kénytelen voltam még valami "kötőanyagot" is beletervezni az ételbe, elkerülendő az ebéd utáni brutális hasfájást, ami ennyi olaj elfogyasztása után óhatatlanul bekövetkezett volna.
Gyorsan meghámoztam, kockákra vágtam és megfőztem három szem krumplit. Villával kicsit összenyomkodtam, ezzel kész is volt a rakott padlizsán következő rétege.
Már csak a húsz, illetve bocsánat, inkább tizenöt dekányi füstölt mozzarellát - hm, hát megkóstoltam párszor, na - kellett vékony szeletekre vágni, és kezdhettem is rétegezni az egyik kisebbfajta jénai tálamban.
Padlizsán-krumpli-paradicsom-mozzarella, míg minden el nem fogyott. Igazából két teljes sorozatra volt elegendő az alapanyag, vagy inkább a krumpli, mert aztán a tetejére még jutott egy réteg padlizsán, paradicsom, és persze sajt.
Sütőbe raktam az egész építményt, és sajtbarnulásig sütöttem. Jelentem: NAGYON jól néz ki, és finom illata van. Az ízéről egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert éppcsak elzártam a gázt, még tűzforró. 3-4 adagnak tűnik, és ránézésre lehetne valami grillezett hús körete is, de az momentán nincs a háznál.
2010. november 9., kedd
Sajtos-tejfölös brokkoli
Vasárnap is meg hétfőn is húst ettem, elég is volt, mára valami zöldségeset szerettem volna.
A hétvégi spontán módon elkövetett impulzusvásárlás (jaj, ez de egy beteg dolog...) során padlizsánt, brokkolit és kelbimbót vittem haza, ezek közül kellett valamelyiket kiválasztani. Végül az időtényező döntött, mert fáradt voltam: amelyik zöldségből a legrövidebb idő alatt, a legkevesebb energia ráfordításával lehet valami ehetőt előállítani, az nyer. Így lett a brokkoli.
Fél kiló brokkolim volt, persze majdnem a fele csak a ronda böszme vastag szár, hogy a macska rúgná meg, de akciós volt a lidliben :-)
Megtisztítottam, rózsáira szedtem, sós vízben nem-teljesen-puhára főztem, és lecsöpögtettem, de közben már melegedett is a sütő!
Elkevertem két tojást egy pohár tejföllel, kicsit megsóztam, reszeltem bele egy darab sajtot meg egy iciripiciri szerecsendiót.
Egy kisméretű jénai tálat kiolajoztam, prézlit szórtam vékonyan az aljába, aztán beleborítottam a lecsöpögtetett brokkolit, leöntöttem a sajtos-tejfölös keverékkel, betettem a sütőbe, és kb. 200 fokon addig sütöttem, míg szép barnára pirult a teteje.
Két lányadag, nagyon finom, ja, és a brokkoli egyébként olyan kettőszázvalahány foriontba került, minden mást a hűtőben fellelhető változatos aljnövényzetből kapartam össze.
A hétvégi spontán módon elkövetett impulzusvásárlás (jaj, ez de egy beteg dolog...) során padlizsánt, brokkolit és kelbimbót vittem haza, ezek közül kellett valamelyiket kiválasztani. Végül az időtényező döntött, mert fáradt voltam: amelyik zöldségből a legrövidebb idő alatt, a legkevesebb energia ráfordításával lehet valami ehetőt előállítani, az nyer. Így lett a brokkoli.
Fél kiló brokkolim volt, persze majdnem a fele csak a ronda böszme vastag szár, hogy a macska rúgná meg, de akciós volt a lidliben :-)
Megtisztítottam, rózsáira szedtem, sós vízben nem-teljesen-puhára főztem, és lecsöpögtettem, de közben már melegedett is a sütő!
Elkevertem két tojást egy pohár tejföllel, kicsit megsóztam, reszeltem bele egy darab sajtot meg egy iciripiciri szerecsendiót.
Egy kisméretű jénai tálat kiolajoztam, prézlit szórtam vékonyan az aljába, aztán beleborítottam a lecsöpögtetett brokkolit, leöntöttem a sajtos-tejfölös keverékkel, betettem a sütőbe, és kb. 200 fokon addig sütöttem, míg szép barnára pirult a teteje.
Két lányadag, nagyon finom, ja, és a brokkoli egyébként olyan kettőszázvalahány foriontba került, minden mást a hűtőben fellelhető változatos aljnövényzetből kapartam össze.
2010. november 8., hétfő
Valamilyen tokány tarhonyával
Gyerekkorunkban az öcsémmel együtt ku... vagyis ki.... vagyis KEgyetlenül válogatósak voltunk, szerintem anyám fejében biztos megfordult néhányszor, hogy inkább hagy minket egyszerűen éhen pusztulni, aztán levan a gond... végül azért valahogy mégis megmaradtunk.
Próbálkoztak szerencsétlen szüleink olyan trükkökkel is, hogy egy - szerintük - vonzó, új névre keresztelték az ételeket, pl. kengurulevesnek hívták a zacskós levest, nem mintha úgy megettük volna, de azért legalább megpróbálták...
Anyu nem főzött igazán jól. Én egy olyan furcsa emberpéldány vagyok, akinek, ha azt mondják, hogy "anya főztje", akkor körülbelül nem jut eszembe semmi kiemelkedő, ha csak az a tökfőzelék nem, amit egy nyaralás alkalmával készített, és hát kiemelkedően rossz lett.
Nem is ettük meg, ezért bepróbálkozott vele másnap is, de apu elvitt minket inkább a strandra hamburgerezni meg palacsintázni, lett is belőle sértődés, ahogy kell. Évekig emlegettük a töklevest, anyu évekig volt megsértődve miatta.
Mindannyian szerettük viszont azt a valamilyen tokányt, amit a Fantáziadús És Bizalomgerjesztő Ételnevek projekt keretében "pruttyos" húsnak nevezett el, és a ronda nevével ellentétben tényleg finom volt, én is szoktam főzni rendszeresen, pl. tegnap is ez volt ebédre, csak én tejfölös tokányként mutattam be inkább...
Hozzávalók:
- sertéshús (combot vettem lidlben)
- fokhagyma
- só, bors, majoranna
- mustár, tejföl
75 dkg volt a hús, amit vettem, ebből 4 adag tokány lett.
Felcsíkoztam a combot, kisujjnyinál nagyobb, mondjuk olyan GYŰRŰSUJJNYI darabokra :-)
Kevés olajon fehéredésig pirítottam, aztán megsóztam, megborsoztam, szórtam rá majoránnát, meg két gerezd zúzott fokhagymát, aláöntöttem egy kis vizet, aztán addig pároltam, míg szépen megpuhult - ez valamivel több, mint egy óráig tartott. A vizet néha pótoltam. A végén egy pohár tejfölbe mustárt kevertem, ráöntöttem a húsra, összeforraltam, és kész is volt. (Néha az elején egy almát is beledarabolok, most nem, mert nem volt otthon.)
Kizárólag csak tarhonyával ér enni.
Na jó, ez hülyeség, ma is tésztát főztem hozzá, azzal hoztam el a maradékot.
Nem néztem most árakat, de viszonylag pénztárcakímélő étel.
Próbálkoztak szerencsétlen szüleink olyan trükkökkel is, hogy egy - szerintük - vonzó, új névre keresztelték az ételeket, pl. kengurulevesnek hívták a zacskós levest, nem mintha úgy megettük volna, de azért legalább megpróbálták...
Anyu nem főzött igazán jól. Én egy olyan furcsa emberpéldány vagyok, akinek, ha azt mondják, hogy "anya főztje", akkor körülbelül nem jut eszembe semmi kiemelkedő, ha csak az a tökfőzelék nem, amit egy nyaralás alkalmával készített, és hát kiemelkedően rossz lett.
Nem is ettük meg, ezért bepróbálkozott vele másnap is, de apu elvitt minket inkább a strandra hamburgerezni meg palacsintázni, lett is belőle sértődés, ahogy kell. Évekig emlegettük a töklevest, anyu évekig volt megsértődve miatta.
Mindannyian szerettük viszont azt a valamilyen tokányt, amit a Fantáziadús És Bizalomgerjesztő Ételnevek projekt keretében "pruttyos" húsnak nevezett el, és a ronda nevével ellentétben tényleg finom volt, én is szoktam főzni rendszeresen, pl. tegnap is ez volt ebédre, csak én tejfölös tokányként mutattam be inkább...
Hozzávalók:
- sertéshús (combot vettem lidlben)
- fokhagyma
- só, bors, majoranna
- mustár, tejföl
75 dkg volt a hús, amit vettem, ebből 4 adag tokány lett.
Felcsíkoztam a combot, kisujjnyinál nagyobb, mondjuk olyan GYŰRŰSUJJNYI darabokra :-)
Kevés olajon fehéredésig pirítottam, aztán megsóztam, megborsoztam, szórtam rá majoránnát, meg két gerezd zúzott fokhagymát, aláöntöttem egy kis vizet, aztán addig pároltam, míg szépen megpuhult - ez valamivel több, mint egy óráig tartott. A vizet néha pótoltam. A végén egy pohár tejfölbe mustárt kevertem, ráöntöttem a húsra, összeforraltam, és kész is volt. (Néha az elején egy almát is beledarabolok, most nem, mert nem volt otthon.)
Kizárólag csak tarhonyával ér enni.
Na jó, ez hülyeség, ma is tésztát főztem hozzá, azzal hoztam el a maradékot.
Nem néztem most árakat, de viszonylag pénztárcakímélő étel.
2010. november 6., szombat
Mindenfélét főztem - sütöttem
Holnap megy vissza a gyermekem, úgyhogy ma főztem. Illetve sütöttem.
Brokkoli krémleves készült, nagyon szeretjük. Megmossuk, feldaraboljuk a brokkolit, feltesszük főni, annyi vízben amennyi ellepi. Teszek bele ételízesítőt, sót, borsot. Amikor puha, tejfölt teszek bele, és összeturmixolom. Ha kell, még megízesítem, és készen is van. Pirított kenyérkockákkal tálalom.
Egybefasírtot sütöttem, és főtt tojást tettem bele. Bekevertem a szokásos módon a darált húst fasírtnak, egy réteget tettem a tepsi aljára, ráültettem szépen sorban a főtt tojikat, és ráraktam a másik réteg husit. A két réteget összedolgoztam, és megsütöttem. Együtt sütöttem vele néhány szelet oldalast is, mivel volt a hűtőben.
Aztán sütöttem könnyű finom túrós névre hallgató süteményt. A recept a következő: összekeverek 35 dkg réteslisztet fél csg. sütőporral, 20 dkg cukorral. Másik tálban fél kg túrót összekeverek fél csg. mazsolával, reszelt citromhéjjal, 1 csg. vaníliás cukorral. A harmadik tálban 2 tojást összekeverek 2dl tejjel.
Összeállítása a következő: a sütőedényt kikenem jó alaposan (vastagon) margarinnal, ráteszem a lisztes keverék felét, arra a túrós tölteléket, arra a lisztes keverék másik felét. Rádarabolom a maradék margarint, ami a 10 dkg-ból megmaradt, és ráöntöm a tejes keveréket. Kicsit hagyom állni, hogy beszívja a tejes keveréket, és megsütöm előmelegített sütőben.
Sütök még vajas tésztából fincsi sonkásat. Kinyújtom a vajas tésztát (előregyártottat), köröket szaggatok belőle. A töltelék: darált, vagy nagyon apróra vágott sonkát megfuttatok apróra vágott és megsütött bacon szalonnán. Ha kihűlt ez a keverék, akkor összekeverem némi tejföllel és reszelt sajttal. A kiszaggatott köröket megtöltöm a töltelékkel, kettőt-kettőt összeragasztok, megszórom reszelt sajttal, és megsütöm. Nagyon finom.
Brokkoli krémleves készült, nagyon szeretjük. Megmossuk, feldaraboljuk a brokkolit, feltesszük főni, annyi vízben amennyi ellepi. Teszek bele ételízesítőt, sót, borsot. Amikor puha, tejfölt teszek bele, és összeturmixolom. Ha kell, még megízesítem, és készen is van. Pirított kenyérkockákkal tálalom.
Egybefasírtot sütöttem, és főtt tojást tettem bele. Bekevertem a szokásos módon a darált húst fasírtnak, egy réteget tettem a tepsi aljára, ráültettem szépen sorban a főtt tojikat, és ráraktam a másik réteg husit. A két réteget összedolgoztam, és megsütöttem. Együtt sütöttem vele néhány szelet oldalast is, mivel volt a hűtőben.
Aztán sütöttem könnyű finom túrós névre hallgató süteményt. A recept a következő: összekeverek 35 dkg réteslisztet fél csg. sütőporral, 20 dkg cukorral. Másik tálban fél kg túrót összekeverek fél csg. mazsolával, reszelt citromhéjjal, 1 csg. vaníliás cukorral. A harmadik tálban 2 tojást összekeverek 2dl tejjel.
Összeállítása a következő: a sütőedényt kikenem jó alaposan (vastagon) margarinnal, ráteszem a lisztes keverék felét, arra a túrós tölteléket, arra a lisztes keverék másik felét. Rádarabolom a maradék margarint, ami a 10 dkg-ból megmaradt, és ráöntöm a tejes keveréket. Kicsit hagyom állni, hogy beszívja a tejes keveréket, és megsütöm előmelegített sütőben.
Sütök még vajas tésztából fincsi sonkásat. Kinyújtom a vajas tésztát (előregyártottat), köröket szaggatok belőle. A töltelék: darált, vagy nagyon apróra vágott sonkát megfuttatok apróra vágott és megsütött bacon szalonnán. Ha kihűlt ez a keverék, akkor összekeverem némi tejföllel és reszelt sajttal. A kiszaggatott köröket megtöltöm a töltelékkel, kettőt-kettőt összeragasztok, megszórom reszelt sajttal, és megsütöm. Nagyon finom.
2010. október 30., szombat
Minimál stílusban
A válságkonyha és a másnaposkonyha közös vonása, hogy abból kell főzni, ami otthon van.
Egyrészt megint a szokásos hónap végi templomegere-üzemmódban vagyok, másrészt meg buliztunk is tegnap, és ilyenkor valahogy olyan távolinak és elérhetetlennek tűnik az út túloldalán lévő cba :-)
Gyors hűtő- és szekrényellenőrzés után végül eléggé spontán módon, mindenféle maradékokból készítettem egy sonkás-sajtos tésztát, ami egyébként olyan finom lett, hogy máskor még talán szándékosan is főzök ugyanilyet :-D
Tehát, jegyezzétek meg, ha lapul a hűtőtökben:
- két maréknyi felkockázott tarja
- egy fél pohár tejföl
- és egy megkezdett kempingsajt,
a konyhaszekrényben pedig találtok mindegy-milyen alakú száraztésztát, akkor ebből már lesz ebéd :-D
Kis olajon megpirítottam a tarját, közben a kempingsajtot összekevertem a tejföllel, ráöntöttem a tarjára, egy picit megborsoztam, aztán pár percig hagytam főni, kész. Közben a tésztát is megfőztem, és ennyi. "Ingyenes". Finom. Nem kellett miatta elhagyni a bázist. Mi kell még? Ja, igen: két adag lett, szóval a vacsora is megvan :-D
Egyrészt megint a szokásos hónap végi templomegere-üzemmódban vagyok, másrészt meg buliztunk is tegnap, és ilyenkor valahogy olyan távolinak és elérhetetlennek tűnik az út túloldalán lévő cba :-)
Gyors hűtő- és szekrényellenőrzés után végül eléggé spontán módon, mindenféle maradékokból készítettem egy sonkás-sajtos tésztát, ami egyébként olyan finom lett, hogy máskor még talán szándékosan is főzök ugyanilyet :-D
Tehát, jegyezzétek meg, ha lapul a hűtőtökben:
- két maréknyi felkockázott tarja
- egy fél pohár tejföl
- és egy megkezdett kempingsajt,
a konyhaszekrényben pedig találtok mindegy-milyen alakú száraztésztát, akkor ebből már lesz ebéd :-D
Kis olajon megpirítottam a tarját, közben a kempingsajtot összekevertem a tejföllel, ráöntöttem a tarjára, egy picit megborsoztam, aztán pár percig hagytam főni, kész. Közben a tésztát is megfőztem, és ennyi. "Ingyenes". Finom. Nem kellett miatta elhagyni a bázist. Mi kell még? Ja, igen: két adag lett, szóval a vacsora is megvan :-D
2010. október 27., szerda
hagymaleves
Felteszem ide is a mai bejegyzésem, mert úgy láttam ez még nem volt.
Fotóm csak az alapanyagról van, amire észbe kaptam, már üres volt a lábas. Lehet sima vöröshagymából is csinálni, de én legtöbbször vegyíteni szoktam póréval, amiből most még van frissen a kertben szerencsére.
Hozzávalók:
- sok hagyma... egy 2-3 személyes adaghoz én most 4 nagy fej vöröshagymát, és 3 kisebb pórét használtam, de elég nehéz pontosan megadni a mennyiséget
- vaj
- kb. 2 kanál liszt
- 1 kis dobozos tejszín
- só, bors
- reszelt sajt
- pirított kenyérkockák
Elkészítés:
- a hagymát karikákra vágod
-olvasztott vajon megsózva fedő alatt párolod, lényeges, hogy ne pirítsd hanem csak párold!
- ha puha a hagyma megszórod liszttel, és kevergetve kicsit pirítod, hogy ne legyen majd lisztízű a leves
- felöntöd némi vízzel , simára kevered, hozzáadod a tejszínt.
- én merülő mixerrel simára szoktam turmixolni, de ez ízlés dolga, maradhatnak benne hagyma darabok
-sózom, borsozom, átforralom, és teszek még hozzá annyi vizet, hogy ne legyen túl sűrű
- a tányérban reszelt sajttal megszórom, és pirítós kockákat adok hozzá
2010. október 26., kedd
Mustáros-hagymás csirke
Ez eredetileg egy Stahl-recept, meg ezen kívül egy csomó mindenkinél kering a neten is, de hátha valaki még nem látta. Pedig érdemes megjegyezni, mert nemcsak egyszerű és olcsó, hanem még finom is, de tényleg :-D
Vettem egy csomag csirke-felsőcombot (5 kis darab volt benne, ha minden igaz, akkor kb. olyan haccá forintért), és amikor már marhára meguntam gondolkodni, hogy mit készítsek belőle, akkor lett ez. Az eredetiben nincsen fokhagyma, viszont van benne fehérbor, de az nálam most valahogy nem volt. (Ez már egyébként világvége-közeli állapot, amikor nálam nincs otthon bor :-)
Az én hozzávalóim:
- csirkecomb, nekem ugye az 5 darab
- 3 vöröshagyma (meg egy fél lila, a hétvégi zsíroskenyerezésből maradt)
- 2 gerezd fokhagyma
- mustár (most csak sima globus, amúgy dijoni, és legjobb a magossal!)
- só, bors, kakukkfű, olaj
Előmelegítettem a sütőt, szándékaim szerint 180 fokra. Megsóztam és megborsoztam a csirkecombokat. Kerestem egy olyan lábost, amit sütőbe is lehet tenni (tehát nem műanyag a füle), ebben olajat forrósítottam. Megpirítottam a csirkecombok mindkét oldalát, elég nagy lángon. Közben a hagymákat félkörökre vágtam. Mikor a combok megpirultak, kiszedtem és félreraktam őket, a helyükre pedig ment a hagyma kicsit szottyadni, az összezúzott fokhagymával, és egy kis kakukkfűvel együtt, már jóval kisebb lángon. Amikor kellőképpen szottyadtnak ítéltem, belenyomtam némi mustárt, lehetett - mondjuk - 2-3 evőkanálnyi, felöntöttem egy bögre vízzel, még a biztonság kedvéért kevertem bele egy kis ételízesítőt (olyan vegetám van, amiben nincsenek adalékanyagok), aztán visszapakoltam bele a csirkecombokat, letakartam alufóliával, és beraktam a sütőbe kb. 3/4 órára. Utána leszedtem a fóliát, és még negyedóráig anélkül sütöttem.
Főztem hozzá iszonyatos mennyiségű, azaz két szem krumplit :-)
Néhány evésre elég lesz, épp most láttam be, hogy nekem egyszerre 2 felsőcomb sok.
A csirkén kívül minden összetevő az "ingyenes" kategóriába tartozik :-D
Vettem egy csomag csirke-felsőcombot (5 kis darab volt benne, ha minden igaz, akkor kb. olyan haccá forintért), és amikor már marhára meguntam gondolkodni, hogy mit készítsek belőle, akkor lett ez. Az eredetiben nincsen fokhagyma, viszont van benne fehérbor, de az nálam most valahogy nem volt. (Ez már egyébként világvége-közeli állapot, amikor nálam nincs otthon bor :-)
Az én hozzávalóim:
- csirkecomb, nekem ugye az 5 darab
- 3 vöröshagyma (meg egy fél lila, a hétvégi zsíroskenyerezésből maradt)
- 2 gerezd fokhagyma
- mustár (most csak sima globus, amúgy dijoni, és legjobb a magossal!)
- só, bors, kakukkfű, olaj
Előmelegítettem a sütőt, szándékaim szerint 180 fokra. Megsóztam és megborsoztam a csirkecombokat. Kerestem egy olyan lábost, amit sütőbe is lehet tenni (tehát nem műanyag a füle), ebben olajat forrósítottam. Megpirítottam a csirkecombok mindkét oldalát, elég nagy lángon. Közben a hagymákat félkörökre vágtam. Mikor a combok megpirultak, kiszedtem és félreraktam őket, a helyükre pedig ment a hagyma kicsit szottyadni, az összezúzott fokhagymával, és egy kis kakukkfűvel együtt, már jóval kisebb lángon. Amikor kellőképpen szottyadtnak ítéltem, belenyomtam némi mustárt, lehetett - mondjuk - 2-3 evőkanálnyi, felöntöttem egy bögre vízzel, még a biztonság kedvéért kevertem bele egy kis ételízesítőt (olyan vegetám van, amiben nincsenek adalékanyagok), aztán visszapakoltam bele a csirkecombokat, letakartam alufóliával, és beraktam a sütőbe kb. 3/4 órára. Utána leszedtem a fóliát, és még negyedóráig anélkül sütöttem.
Főztem hozzá iszonyatos mennyiségű, azaz két szem krumplit :-)
Néhány evésre elég lesz, épp most láttam be, hogy nekem egyszerre 2 felsőcomb sok.
A csirkén kívül minden összetevő az "ingyenes" kategóriába tartozik :-D
2010. október 24., vasárnap
Kelbimbós pite
Vettem egy kis zacskó mirelit kelbimbót a cba-ban (jó drágán, egy 350 g-os csomag 350 Ft-ba került, vagy valami hasonló), és agyaltam, hogy mi legyen belőle.
A múlt heti céklás brownie után a facebookon ígéretet tettem, hogy nem áll szándékomban kelbimbós brownieval rongálni mások idegrendszerét.
Ezzel persze máris megindult a vezérhangya, és röhögve húztam kifelé a konyhába, hogy kelbimbós PITE viszont még lehet.
És lett.
Tészta: a robotgép összedolgozott helyettem 20 dkg lisztet, 10 dkg vajat, meg egy csipet sót. Ezt átraktam egy rendes tálba, és pár kanál hideg vízzel összegyúrtam. Amikor formázható lett, akkor gombócot gyúrtam belőle, és betettem a hűtőbe.
Kelbimbó: előfőztem sós vízben. 10 perc TÚL SOK!
Szalonna: találtam egy maréknyit felkockázva... ha már ott volt, megpirítottam.
"Szósz": 4 tojás, egy kis pohár tejföl (meg egy másik pohár alján lévő maradék), egy kis tej, hogy ne legyen annyira sűrű, egy jókora marék reszelt sajt, meg a sült szalonna. Só, bors, szerecsendió.
A sütőt persze korábban előmelegítettem, szándékaim szerint 180 fokra, (de szerintem mindig 200 lesz a végén úgyis), a tésztát kivettem a hűtőből, kinyújtottam, belepakoltam egy piteformába, levágtam a szélét egyenesre, megszurkáltam villával, és pár percig elősütöttem, konkrétan amíg a tojásos masszát összeállítottam, bár lehetett volna kicsit tovább is.
Az elősütött tésztán elrendeztem a félbevágott kelbimbókat, és leöntöttem a tojásos-tejfölös masszával. Beraktam a sütőbe, és benn is hagytam kb. félóráig, amíg már láttam, hogy pirul a széle, és a teteje is szép színt kapott. Akkor kiszedtem.
Szép is lett, meg finom is.
Alig valamivel több, mint 500 Ft-ba került, legalábbis ami a "szándékos" hozzávalókat illeti (vaj 150, kelbimbó 350). A többi minden más maradék volt, a tojással meg a nagyanyám tyúkjai támogattak.
A múlt heti céklás brownie után a facebookon ígéretet tettem, hogy nem áll szándékomban kelbimbós brownieval rongálni mások idegrendszerét.
Ezzel persze máris megindult a vezérhangya, és röhögve húztam kifelé a konyhába, hogy kelbimbós PITE viszont még lehet.
És lett.
Tészta: a robotgép összedolgozott helyettem 20 dkg lisztet, 10 dkg vajat, meg egy csipet sót. Ezt átraktam egy rendes tálba, és pár kanál hideg vízzel összegyúrtam. Amikor formázható lett, akkor gombócot gyúrtam belőle, és betettem a hűtőbe.
Kelbimbó: előfőztem sós vízben. 10 perc TÚL SOK!
Szalonna: találtam egy maréknyit felkockázva... ha már ott volt, megpirítottam.
"Szósz": 4 tojás, egy kis pohár tejföl (meg egy másik pohár alján lévő maradék), egy kis tej, hogy ne legyen annyira sűrű, egy jókora marék reszelt sajt, meg a sült szalonna. Só, bors, szerecsendió.
A sütőt persze korábban előmelegítettem, szándékaim szerint 180 fokra, (de szerintem mindig 200 lesz a végén úgyis), a tésztát kivettem a hűtőből, kinyújtottam, belepakoltam egy piteformába, levágtam a szélét egyenesre, megszurkáltam villával, és pár percig elősütöttem, konkrétan amíg a tojásos masszát összeállítottam, bár lehetett volna kicsit tovább is.
Az elősütött tésztán elrendeztem a félbevágott kelbimbókat, és leöntöttem a tojásos-tejfölös masszával. Beraktam a sütőbe, és benn is hagytam kb. félóráig, amíg már láttam, hogy pirul a széle, és a teteje is szép színt kapott. Akkor kiszedtem.
Szép is lett, meg finom is.
Alig valamivel több, mint 500 Ft-ba került, legalábbis ami a "szándékos" hozzávalókat illeti (vaj 150, kelbimbó 350). A többi minden más maradék volt, a tojással meg a nagyanyám tyúkjai támogattak.
2010. október 21., csütörtök
almás palacsinta
Semmi extra, csak valamelyik este nagyfiam palacsintát akart, de valahogy túl sok lett a massza, nem sütöttem ki mindet aznap, hanem a hűtőben landolt.
Másnap valamilyen levest csináltam, és ehhez szedtem elő újra a palacsinta masszát, de ezúttal belereszeltem egy almát, és úgy sütöttem ki. Kisebb adagokat tettem a serpenyőbe, egyszerre két kicsi palacsintát sütöttem. Nem jó túl vastagra csinálni mert akkor nem sül meg rendesen a közepe.
A másik amit szeretek, de nem nagyon szoktam csinálni, az hogy párolt és összetört almával töltöm meg a palacsintákat. Kár, hogy ezt sem szeretik nálunk :-(
Céklás brownie
Gabi, szerintem ezt ne olvasd el egyáltalán :-)
...
Kaptam szeptemberben egy GoodFood magazint, rögtön az elején kiszúrtam a céklás brownie fotóját, mert ÚGY nézett rám az újságból, de úgy, hogy végem volt.
Azért persze eltelt valahogy egy hónap céklás brownie nélkül, vártam valami alkalomra, de mivel az alkalom csak nem jött, úgy döntöttem, hogy nem kell nekem ehhez indok, megsütöm és kész.
A recept a GoodFood honlapján is fenn van, aki szeretné látni eredetiben, az itt megnézheti.
Hozzávalók:
- 50 dkg cékla
- 10 dkg vaj
- 20 dkg étcsoki
- 3 tojás
- 25 dkg kristálycukor (az eredeti szerint barna cukor, az nekem néha van otthon, most épp nem volt)
- 1 zacskó vaníliás cukor (itt pedig 1 ek vaníliakivonatot ír a recept, ami szintén van otthon néha... máskor :-)
- 10 dkg liszt
- 2,5 dkg kakaópor
A céklát meghámoztam, felkockáztam, műanyag tálba tettem, löttyintettem alá egy kis vizet, letakartam folpackkal, és magas fokozaton mikróztam negyedóráig. Aztán leszűrtem. (Meg is lehet főzni, csak akkor nem kell előtte meghámozni és felkockázni.)
Begyújtottam a sütőt, hogy szépen bemelegedjen 180 fokra.
Tálba tettem a tojásokat meg a kristálycukrot, és kézimixerrel jó alaposan elkevertem. (2 percig, mert szót fogadtam a receptnek.)
A robotgépbe beletettem a "propelleres" kést, és beletördeltem az étcsokit, beledobáltam kockákra vágva a vajat, aztán ehhez jött az időközben jól lecsöpögtetett cékla is, végül az egészet jól összemixeltem. Nem lett sima, maradtak benne cékladarabkák, de nem baj.
Ezt a céklás-csokis masszát beleöntöttem a cukros tojásba, és óvatosan addig kevertem, amíg már nem volt csíkos, utána pedig kis részletekben rászórtam és belekevertem a lisztet meg a kakaóport (ezeket előzőleg már összekevertem).
A kis piros (kb. 20x30 cm) tepsimet kivajaztam, sőt még ki is béleltem sütőpapírral, beleöntöttem a tésztát, és az előmelegített sütőben 25 percig sütöttem. A tepsiből csak kihűlés után szedtem ki, kivételesen kibírtam addig.
Bár a 20 dkg étcsoki miatt - amiről nem tudom már, hogy mennyibe került, mert régen vettem, és elraktároztam - nem a legolcsóbb süti, de NAGYON, NAGYON, NAGYON, NAGYON FINOM!!!!!!!
...
Kaptam szeptemberben egy GoodFood magazint, rögtön az elején kiszúrtam a céklás brownie fotóját, mert ÚGY nézett rám az újságból, de úgy, hogy végem volt.
Azért persze eltelt valahogy egy hónap céklás brownie nélkül, vártam valami alkalomra, de mivel az alkalom csak nem jött, úgy döntöttem, hogy nem kell nekem ehhez indok, megsütöm és kész.
A recept a GoodFood honlapján is fenn van, aki szeretné látni eredetiben, az itt megnézheti.
Hozzávalók:
- 50 dkg cékla
- 10 dkg vaj
- 20 dkg étcsoki
- 3 tojás
- 25 dkg kristálycukor (az eredeti szerint barna cukor, az nekem néha van otthon, most épp nem volt)
- 1 zacskó vaníliás cukor (itt pedig 1 ek vaníliakivonatot ír a recept, ami szintén van otthon néha... máskor :-)
- 10 dkg liszt
- 2,5 dkg kakaópor
A céklát meghámoztam, felkockáztam, műanyag tálba tettem, löttyintettem alá egy kis vizet, letakartam folpackkal, és magas fokozaton mikróztam negyedóráig. Aztán leszűrtem. (Meg is lehet főzni, csak akkor nem kell előtte meghámozni és felkockázni.)
Begyújtottam a sütőt, hogy szépen bemelegedjen 180 fokra.
Tálba tettem a tojásokat meg a kristálycukrot, és kézimixerrel jó alaposan elkevertem. (2 percig, mert szót fogadtam a receptnek.)
A robotgépbe beletettem a "propelleres" kést, és beletördeltem az étcsokit, beledobáltam kockákra vágva a vajat, aztán ehhez jött az időközben jól lecsöpögtetett cékla is, végül az egészet jól összemixeltem. Nem lett sima, maradtak benne cékladarabkák, de nem baj.
Ezt a céklás-csokis masszát beleöntöttem a cukros tojásba, és óvatosan addig kevertem, amíg már nem volt csíkos, utána pedig kis részletekben rászórtam és belekevertem a lisztet meg a kakaóport (ezeket előzőleg már összekevertem).
A kis piros (kb. 20x30 cm) tepsimet kivajaztam, sőt még ki is béleltem sütőpapírral, beleöntöttem a tésztát, és az előmelegített sütőben 25 percig sütöttem. A tepsiből csak kihűlés után szedtem ki, kivételesen kibírtam addig.
Bár a 20 dkg étcsoki miatt - amiről nem tudom már, hogy mennyibe került, mert régen vettem, és elraktároztam - nem a legolcsóbb süti, de NAGYON, NAGYON, NAGYON, NAGYON FINOM!!!!!!!
2010. október 19., kedd
szardínia-krém
Ez volt ma a korai vacsora-vagy kései uzsonna.
2 doboz szardíniát villával összetörtem, adtam hozzá egy kis fej hagymát apróra vágva, és kb. 10 dkg puha vajjal kikevertem. Sóztam -borsoztam. Puha kenyérre kenve nagyon finom, csak nehéz abbahagyni mint minden hagymás dolgot.
Egy jó teával, esetleg még egy kis paradicsommal- paprikával klassz vacsora.
Képet nem csináltam, mert egyrészt hamar elfogyott, másrészt nem túl szép látvány mert olyan cementszürke színe van :-), de aki szereti a szardíniát azt ez nem fogja elriasztani.
2 doboz szardíniát villával összetörtem, adtam hozzá egy kis fej hagymát apróra vágva, és kb. 10 dkg puha vajjal kikevertem. Sóztam -borsoztam. Puha kenyérre kenve nagyon finom, csak nehéz abbahagyni mint minden hagymás dolgot.
Egy jó teával, esetleg még egy kis paradicsommal- paprikával klassz vacsora.
Képet nem csináltam, mert egyrészt hamar elfogyott, másrészt nem túl szép látvány mert olyan cementszürke színe van :-), de aki szereti a szardíniát azt ez nem fogja elriasztani.
Zöldborsós pulykamájragu
Úgy adódott, hogy meleg vacsorára volt igény tegnap, szóval hazafelé beugrottam az intersparba, és vettem:
- 30 dkg pulykamájat (899 Ft/kg volt az ára, ez tehát kb. 300 Ft)
- egy kicsi zacskó (félkilós) mirelit zöldborsót (250 Ft)
- meg egy csomag bacont (450/2 = 225 Ft - behalás egyébként, van egy kockázott változat, és az oclsóbb, mint a szeletelt, ráadásul 2x125 g-os kiszerelésben lehet kapni, szerintem praktikus)
Otthon pedig volt még:
- vöröshagyma
- fokhagyma
- paprika
- paradicsom
- só, bors, majoránna
- krumpli
- vaj
A krumplit meghámoztam, felkockáztam, és sós vízben megfőztem. Leszűrtem, és egy picike vajjal elkevertem. (Két személyre épp elég lett köretnek.)
Közben egy lábosban megpirítottam a szalonnát (ez nem túl zsíros, inkább húsos volt, ezért kellett alá egy pici olajat is löttyinteni), meg a hagymát. Beleraktam a megmosott és falatnyi darabokra vágott pulykamájat, és nagyobb lángon addig kavargattam, míg a májak mindenhol kifehéredtek.
Akkor beleszórtam a borsót, és még tettem hozzá egy-egy paradicsomot és paprikát, apró darabokra vágva, és belenyomtam két gerezd fokhagymát.
Felöntöttem fél pohár vízzel, kevertem még bele 2-3 kanál dobozos passzírozott paradicsomot, megborosoztam, majorannát is tettem bele, de sót csak a végén, bár a legújabb elméletek szerint a szárnyasmájat főzés közben is ér sózni :-) Innen már takaréklángon, és (nagyjából) lefedve főztem tovább.
Bevallom őszintén, finnyás nőszemély vagyok, és nem veszem a számba a májat, ha bármiféle lé csorog belőle, ezért aztán addig főztem, míg a májkockák felvágva már legbelül sem voltak rózsaszínek. Addigra megpuhult a borsó is, a szaft pedig jól besűrűsödött.
A krumplit ettük hozzá, de el tudom képzelni rizzsel, vagy akár tésztával is. Sőt, máj nélkül is, csak szalonnával meg borsóval :-D Úgy is megérdemelne egy bejegyzést.
A ragu egyébként 4 adagnak tűnik, és felkerekítve 800 Ft-ból jött ki. Ja, és fagyasztóba is mehet!
- 30 dkg pulykamájat (899 Ft/kg volt az ára, ez tehát kb. 300 Ft)
- egy kicsi zacskó (félkilós) mirelit zöldborsót (250 Ft)
- meg egy csomag bacont (450/2 = 225 Ft - behalás egyébként, van egy kockázott változat, és az oclsóbb, mint a szeletelt, ráadásul 2x125 g-os kiszerelésben lehet kapni, szerintem praktikus)
Otthon pedig volt még:
- vöröshagyma
- fokhagyma
- paprika
- paradicsom
- só, bors, majoránna
- krumpli
- vaj
A krumplit meghámoztam, felkockáztam, és sós vízben megfőztem. Leszűrtem, és egy picike vajjal elkevertem. (Két személyre épp elég lett köretnek.)
Közben egy lábosban megpirítottam a szalonnát (ez nem túl zsíros, inkább húsos volt, ezért kellett alá egy pici olajat is löttyinteni), meg a hagymát. Beleraktam a megmosott és falatnyi darabokra vágott pulykamájat, és nagyobb lángon addig kavargattam, míg a májak mindenhol kifehéredtek.
Akkor beleszórtam a borsót, és még tettem hozzá egy-egy paradicsomot és paprikát, apró darabokra vágva, és belenyomtam két gerezd fokhagymát.
Felöntöttem fél pohár vízzel, kevertem még bele 2-3 kanál dobozos passzírozott paradicsomot, megborosoztam, majorannát is tettem bele, de sót csak a végén, bár a legújabb elméletek szerint a szárnyasmájat főzés közben is ér sózni :-) Innen már takaréklángon, és (nagyjából) lefedve főztem tovább.
Bevallom őszintén, finnyás nőszemély vagyok, és nem veszem a számba a májat, ha bármiféle lé csorog belőle, ezért aztán addig főztem, míg a májkockák felvágva már legbelül sem voltak rózsaszínek. Addigra megpuhult a borsó is, a szaft pedig jól besűrűsödött.
A krumplit ettük hozzá, de el tudom képzelni rizzsel, vagy akár tésztával is. Sőt, máj nélkül is, csak szalonnával meg borsóval :-D Úgy is megérdemelne egy bejegyzést.
A ragu egyébként 4 adagnak tűnik, és felkerekítve 800 Ft-ból jött ki. Ja, és fagyasztóba is mehet!
2010. október 18., hétfő
Paradicsomos rakott kínai kel
Vagy mi.
Az úgy volt, hogy vettem egy kínai kelt, és abból kellett valami vegát létrehoznom a húgom kedvéért. De hogy a húsevőknek is ennyire be fog jönni, arra nem számítottam.
Így készítettem:
1) Egy csésze rizst a szokásos módon megfőztem.
2) A kínai kelt csíkokra vágtam, forrásban lévő vízbe tettem, megsóztam, szórtam bele őrölt köményt, és 2-3 percig főztem, aztán leszűrtem.
3) Készítettem egy kis paradicsomszószt (hagyma, fokhagyma, dobozos passzírozott paradicsom, só, cukor).
4) Ezeket rétegezve egy jénai tálba pakoltam, a tetejére reszelt sajtot szórtam, és előmelegített sütőben addig sütöttem kb. 200 fokon, míg szépen megpirult a teteje.
Költségek?
A kínai kel 189 Ft volt, de csak a felét használtam fel. A paradicsompüré 165, de abból is megmaradt a fele. Kb. 10 dkg trappista satot reszeltem a tetejére, az legyen max. 150 Ft.
Négy adag lett belőle, és tényleg nagyon finom.
Az úgy volt, hogy vettem egy kínai kelt, és abból kellett valami vegát létrehoznom a húgom kedvéért. De hogy a húsevőknek is ennyire be fog jönni, arra nem számítottam.
Így készítettem:
1) Egy csésze rizst a szokásos módon megfőztem.
2) A kínai kelt csíkokra vágtam, forrásban lévő vízbe tettem, megsóztam, szórtam bele őrölt köményt, és 2-3 percig főztem, aztán leszűrtem.
3) Készítettem egy kis paradicsomszószt (hagyma, fokhagyma, dobozos passzírozott paradicsom, só, cukor).
4) Ezeket rétegezve egy jénai tálba pakoltam, a tetejére reszelt sajtot szórtam, és előmelegített sütőben addig sütöttem kb. 200 fokon, míg szépen megpirult a teteje.
Költségek?
A kínai kel 189 Ft volt, de csak a felét használtam fel. A paradicsompüré 165, de abból is megmaradt a fele. Kb. 10 dkg trappista satot reszeltem a tetejére, az legyen max. 150 Ft.
Négy adag lett belőle, és tényleg nagyon finom.
2010. október 15., péntek
Aszalt szilvás hús bulgurral
Elég nagy sötétség kell ahhoz, hogy sertéskarajt az ember párolni akarjon, nekem persze muszáj volt megpróbálnom, ki is szárítottam csúfosul, de tulajdonképpen az íze jó lett, a mártással együtt akár le is lehet nyelni, és legalább egy életre megtanultam, hogy a karaj nem_erre_való.
- fél kiló... ööö... izééé... HÚS :-)
- pár szem aszalt szilva
- só, bors, fokhagyma, balzsamecet, (rómaikömény)
- bulgur
4-5 darab aszalt szilvát felaprítottam, tálkába tettem, rálöttyintettem egy evőkanálnyi balzsamecetet, és ebben állni hagytam.
Csíkokra vágtam a húst, és kevés olajon fehéredésig pirítottam, utána megsóztam, megborsoztam, rányomtam két gerezd fokhagymát, aztán valamiért eszembe jutott a római kömény, és abból is szórtam rá, de csak egy leheletnyit, mert hajlamos vagyok eltúlozni, aztán meg utálom az egészet. Így igazából nem is érződik, csak van benne valami... érdekesség. Ámbár lehet, hogy nélküle is éppen ugyanilyen lett volna.
Az ecetes szilvát is a húsra kotortam, öntöttem alá vizet, és elkezdtem párolni fedő alatt. Mikor a víz elfogyott, mindig ellenőriztem, hogy puha-e már a hús, de soha nem volt az, ezért mindig új vizet öntöttem alá, és még tovább pároltam kis lángon. Mire megpuhult, alaposan ki is száradt, ezért soha, de soha ne csináljátok utánam karajból :-)
Ami viszont pozitív, hogy a balzsamecetes aszalt szilvából valami különösen finom, sűrű szósz képződött, és később jót vigyorogtam azon, hogy a savanyúságot (ecetes szilva) is sikerült beépítenem a kajába.
Köretnek egy kávéscsészényi bulgurt két kávéscsészényi forrásban lévő vízbe szórtam, megsóztam és elkezdtem főzni. Mikor már sehol sem láttam vizet alatta, elzártam, lefedtem, és akkor azért még a maradékot persze beszívta és jól megpuhult.
Szerintem szintén olyan kétlányos adag.
A hús 650 Ft-ba került kb., és ha nem kellett volna megvennem egy zacskó aszalt szilvát öccáér', akkor nem is lett volna ez egy drága étel, így viszont igen :-)
- fél kiló... ööö... izééé... HÚS :-)
- pár szem aszalt szilva
- só, bors, fokhagyma, balzsamecet, (rómaikömény)
- bulgur
4-5 darab aszalt szilvát felaprítottam, tálkába tettem, rálöttyintettem egy evőkanálnyi balzsamecetet, és ebben állni hagytam.
Csíkokra vágtam a húst, és kevés olajon fehéredésig pirítottam, utána megsóztam, megborsoztam, rányomtam két gerezd fokhagymát, aztán valamiért eszembe jutott a római kömény, és abból is szórtam rá, de csak egy leheletnyit, mert hajlamos vagyok eltúlozni, aztán meg utálom az egészet. Így igazából nem is érződik, csak van benne valami... érdekesség. Ámbár lehet, hogy nélküle is éppen ugyanilyen lett volna.
Az ecetes szilvát is a húsra kotortam, öntöttem alá vizet, és elkezdtem párolni fedő alatt. Mikor a víz elfogyott, mindig ellenőriztem, hogy puha-e már a hús, de soha nem volt az, ezért mindig új vizet öntöttem alá, és még tovább pároltam kis lángon. Mire megpuhult, alaposan ki is száradt, ezért soha, de soha ne csináljátok utánam karajból :-)
Ami viszont pozitív, hogy a balzsamecetes aszalt szilvából valami különösen finom, sűrű szósz képződött, és később jót vigyorogtam azon, hogy a savanyúságot (ecetes szilva) is sikerült beépítenem a kajába.
Köretnek egy kávéscsészényi bulgurt két kávéscsészényi forrásban lévő vízbe szórtam, megsóztam és elkezdtem főzni. Mikor már sehol sem láttam vizet alatta, elzártam, lefedtem, és akkor azért még a maradékot persze beszívta és jól megpuhult.
Szerintem szintén olyan kétlányos adag.
A hús 650 Ft-ba került kb., és ha nem kellett volna megvennem egy zacskó aszalt szilvát öccáér', akkor nem is lett volna ez egy drága étel, így viszont igen :-)
2010. október 14., csütörtök
Prézlis karfiol
Na, ez aztán már a legmélyebb válság legcsóróbb kajája, viszont legalább finom :-)
Fogtam egy kis fej karfiolt, rózsáira szedtem, sós vízben néhány percig főztem, majd kiszedtem és lecsöpögtettem. Egy serpenyőben, pici olajon megpirítottam pár kanál prézlit, aztán beledobáltam a karfiolt, és összeráztam. Kész. Még kell rá egy kis tejföl, és máris ehető.
A kis mini félkilós karfiolom kb. 150 Ft-ba került, ebből két adag került ki, de szigorúan női.
...
Most látom csak, hogy ez majdnem egészen olyan, mint az Altair-féle öntött karfiol... de mégsem teljesen, mert már annyira egyszerű és primitív, hogy még a sütőben se kell átsütni :-D
...
Fogtam egy kis fej karfiolt, rózsáira szedtem, sós vízben néhány percig főztem, majd kiszedtem és lecsöpögtettem. Egy serpenyőben, pici olajon megpirítottam pár kanál prézlit, aztán beledobáltam a karfiolt, és összeráztam. Kész. Még kell rá egy kis tejföl, és máris ehető.
A kis mini félkilós karfiolom kb. 150 Ft-ba került, ebből két adag került ki, de szigorúan női.
...
Most látom csak, hogy ez majdnem egészen olyan, mint az Altair-féle öntött karfiol... de mégsem teljesen, mert már annyira egyszerű és primitív, hogy még a sütőben se kell átsütni :-D
...
2010. október 13., szerda
frankfurti ? leves
Mindenki kedvence a frankfurti leves, amit szerintem mindenki másképpen csinál. Én így:
Azért így kérdőjelesen frankfurti, mert ennek elvileg kelkáposztából kellene készülnie. Anyukám csinálta legutóbb "sima" káposztából, és nagyon finom lett, így mivel volt egy fél fej káposzta itthon, én is elkészítettem. A másik anyukám féle trükk, hogy a virslikarikákat először kicsit átsüti kevés olajon, és így teszi a levesbe, ez ad neki egy plusz jó ízt szerintem.
Hozzávalók:
- kb. 1/2 fej káposzta
-néhány krumpli
-olaj + liszt a rántáshoz- vagy 2 kanálnyi kész rántás
-2-3 db virsli
- néhány kanál tejföl
-só, bors, majoranna, őrölt kömény, granulált fokhagyma
Elkészítés:
1. a káposztát csíkokra vágva majorannával-köménnyel- fokhagymával fűszerezve és megsózva-borsozva felteszed főni
2. közben meghámozod és felkockázod a krumplikat, és ezt is a káposztához adod
3. a virslikarikákat kicsit átpirítod olajon egy külön kis edényben
4. ha puhák a zöldségek akkor berántod a levest tejföllel elkevert rántással, és kiforralod a virslikarikákkal együtt. Ekkor még egyszer szoktam fűszerezni főleg majorannával.
PS. A majoranna "lelke" a dolognak, triumvirátusban a köménnyel és a fokhagymával. Ha netalán van friss majorannád, használd azt, nagyon finom ízt ad.
Én mindig adós maradok a költségekkel,- bocsánat - de ez is egy olyan leves, amihez a káposztán kívűl valószínűleg minden van otthon általában.
2010. október 12., kedd
Antigasztro, antiblogger
Nem vagyok válságban, csak nem is nagyon főztem mostanában. Kiszedtem a fagyasztóból mindenfélét, amit korábban beraktam (és amit már beírtam ide is), meg néha a menzán ettem, néha csak szendvicset ebédeltem, máskor vendégekkel fontosemberkedtem, nagymamámnál "unokáskodtam", aztán utaztam, kirándultunk, blabla. A "heti menü" rovatban semmivel nem tudtam volna dicsekedni, időnként örültem, hogy egyáltalán ettem bármit is.
Tegnap ugyan főztem végre, de megint "csak" lencsefőzeléket, az pedig már megvan itt.
Vettem viszont egy kínaikelt, meg pár darab céklát, ezekből készül majd valami a hét második felében, meg a sütőtök is elkezdte mozgatni a fantáziámat, szóval hamarosan jelentkezem :-)
Tegnap ugyan főztem végre, de megint "csak" lencsefőzeléket, az pedig már megvan itt.
Vettem viszont egy kínaikelt, meg pár darab céklát, ezekből készül majd valami a hét második felében, meg a sütőtök is elkezdte mozgatni a fantáziámat, szóval hamarosan jelentkezem :-)
2010. október 11., hétfő
Variációk paprikáskrumplira
Ki ne ismerné a paprikáskrumpli receptjét. De leírom nálunk hogy készül, és mivé lehet változtatni.
Kell hozzá krumpli, hagyma, kolbász, pirospaprika, só, egy fél szottyadt paprika, egy fél paradicsom és víz.
A hagymát kis kockákra, a kolbászt karikára vágom és együtt teszem fel sülni. Mikor a hagyma megszottyadt, akkor jöhet rá a darabolt krumpli, a pirospaprika, összeforgatom és felöntöm vízzel. Megsózom, és mehet bele a paprika és paradicsom is. Készre főzöm.
Mi tejföllel esszük, mert isteni. Ha marad belőle egy kevés, akkor nokedlit lehet hozzá szaggatni és szintén tejfölösen enni. Vaaaaagy krumplifőzit is lehet belőle csinálni. Csak a paprika és paradicsom helyett babérlevelet vagy majorannát rakjunk bele. De főzeléknél kisebb darabokra vágom a krumplit.
Ha nem szeretitek tejfölösen, akkor ha kicsit össze kell törni, kockatésztát főzni mellé, összekeverni és kész a krumplistészta.
Kell hozzá krumpli, hagyma, kolbász, pirospaprika, só, egy fél szottyadt paprika, egy fél paradicsom és víz.
A hagymát kis kockákra, a kolbászt karikára vágom és együtt teszem fel sülni. Mikor a hagyma megszottyadt, akkor jöhet rá a darabolt krumpli, a pirospaprika, összeforgatom és felöntöm vízzel. Megsózom, és mehet bele a paprika és paradicsom is. Készre főzöm.
Mi tejföllel esszük, mert isteni. Ha marad belőle egy kevés, akkor nokedlit lehet hozzá szaggatni és szintén tejfölösen enni. Vaaaaagy krumplifőzit is lehet belőle csinálni. Csak a paprika és paradicsom helyett babérlevelet vagy majorannát rakjunk bele. De főzeléknél kisebb darabokra vágom a krumplit.
Ha nem szeretitek tejfölösen, akkor ha kicsit össze kell törni, kockatésztát főzni mellé, összekeverni és kész a krumplistészta.
2010. október 8., péntek
karalábéleves
A néhány nappal ezelőtti bejegyzésem ide is illik, úgyhogy felteszem , elnézést attól aki már látta...
Ez egy tipikus menzaleves, amit vagy utálsz, vagy nagyon szeretsz. Aki az első csoportba tartozik annak azért jelezném, hogy nagyban befolyásolja az étel fogyaszthatóságát a karalábé minősége. Lehet , hogy a menzán mindig fás-öreg karalábék kerültek a fazékba, és ezért nem szeretted? Adj még egy esélyt, és készítsd el zsenge karalábéból, a leves költségvetése minimális:
1 közepes karalábé
1 bő marék rizs
némi olaj és liszt - vagy kész rántás
petrezselyemzöld apróra vágva
néhány kanál tejföl
só-bors -fűszerpaprika
Elkészítés
1. A karalábét meghámozod (Ha vannak rajta középen ép, kicsi,zsenge levelek akkor kötözd össze mint a petrezselymet szokás, mert jó ízt ad a levesnek, ha nagyon zöldségkedvelő vagy akkor akár bele is vághatod csíkokra a levesbe.)
2. A karalábét kisebb kockákra vágod, és légy magadhoz kedves, ne tedd bele a fás alsó harmadát-negyedét.
3.A karalábé kockákat kevés olajon , kicsit megsózva , fedő alatt kezd el párolni
4.Ha félig puha, öntsd fel vízzel, dobd bele a jó maréknyi rizst, a petrezselyem felét, a zsenge karalábé leveleket, sózd- borsozd és fedő alatt főzd puhára.
5. A végén a rántással és némi tejföllel sűrítsd be, egy kis fűszer paprikával adj neki színt. ( rántás-ötlet)
Tedd bele a maradék petrezselyemzöldet.
6. Fogyaszd egészséggel!
7. Csinálhatsz hozzá amerikai palacsintát, vagy rizsfelfújtat, vagy tésztafelfújtat , csak hogy a menzás-vega vonalat kövessük! :-)
Ez egy tipikus menzaleves, amit vagy utálsz, vagy nagyon szeretsz. Aki az első csoportba tartozik annak azért jelezném, hogy nagyban befolyásolja az étel fogyaszthatóságát a karalábé minősége. Lehet , hogy a menzán mindig fás-öreg karalábék kerültek a fazékba, és ezért nem szeretted? Adj még egy esélyt, és készítsd el zsenge karalábéból, a leves költségvetése minimális:
Hozzávalók
1 közepes karalábé
1 bő marék rizs
némi olaj és liszt - vagy kész rántás
petrezselyemzöld apróra vágva
néhány kanál tejföl
só-bors -fűszerpaprika
Elkészítés
1. A karalábét meghámozod (Ha vannak rajta középen ép, kicsi,zsenge levelek akkor kötözd össze mint a petrezselymet szokás, mert jó ízt ad a levesnek, ha nagyon zöldségkedvelő vagy akkor akár bele is vághatod csíkokra a levesbe.)
2. A karalábét kisebb kockákra vágod, és légy magadhoz kedves, ne tedd bele a fás alsó harmadát-negyedét.
3.A karalábé kockákat kevés olajon , kicsit megsózva , fedő alatt kezd el párolni
4.Ha félig puha, öntsd fel vízzel, dobd bele a jó maréknyi rizst, a petrezselyem felét, a zsenge karalábé leveleket, sózd- borsozd és fedő alatt főzd puhára.
5. A végén a rántással és némi tejföllel sűrítsd be, egy kis fűszer paprikával adj neki színt. ( rántás-ötlet)
Tedd bele a maradék petrezselyemzöldet.
6. Fogyaszd egészséggel!
7. Csinálhatsz hozzá amerikai palacsintát, vagy rizsfelfújtat, vagy tésztafelfújtat , csak hogy a menzás-vega vonalat kövessük! :-)
2010. október 6., szerda
Itt vagyok :)
Hát először is köszönöm, hogy befogadtatok. :) 29 éves vagyok, az időm nagy részében 3 törpét terelek(a gyerekek: Vivi 5, Lara 3, Bence 1), plusz egy nagytörpét (a férjem), és hétvégente plusz még egy kamasztörpe (férjem előző házasságából Erik 10). Szeretek főzni, de utálok órákat ácsorogni a tűzhelynél. Imádom nagymamám szakácskönyvét. Keresem azokat a régi jó dolgokat amik már nincsenek.
A férjem is főz, bár ő érzésre kotyvaszt. Szerencsére finomakat. :)
Nos nyitásnak egy mentőkaja ami kész van annyi idő alatt amíg megfő a tészta. (A férjem receptje.)
Paprikáscsirke ízű tészta:
Kell hozzá
Tészta
1db tyúkhúsleveskocka
1db pörköltszaft kocka
kb 2 dl víz
1 kis doboz tejföl
és egy kis darab sajt kb 10 dkg
A vizet felforraljuk, beledobjuk a kockákat, addíg keverjük míg fel nem oldódik. Akkor belerakjuk a tejfölt, belereszeljük a sajtot, összerottyantjuk és ha kifőtt a tészta akkor összekeverjük. Ennyi. Nem nagy kunszt és nagyon finom.
A férjem is főz, bár ő érzésre kotyvaszt. Szerencsére finomakat. :)
Nos nyitásnak egy mentőkaja ami kész van annyi idő alatt amíg megfő a tészta. (A férjem receptje.)
Paprikáscsirke ízű tészta:
Kell hozzá
Tészta
1db tyúkhúsleveskocka
1db pörköltszaft kocka
kb 2 dl víz
1 kis doboz tejföl
és egy kis darab sajt kb 10 dkg
A vizet felforraljuk, beledobjuk a kockákat, addíg keverjük míg fel nem oldódik. Akkor belerakjuk a tejfölt, belereszeljük a sajtot, összerottyantjuk és ha kifőtt a tészta akkor összekeverjük. Ennyi. Nem nagy kunszt és nagyon finom.
2010. október 5., kedd
rizstallér
Az ötlet az e heti Nők Lapjából való, az eredeti Bereznay recept ott olvasható.
Változtattam rajta néhány dolgot: egyrészt kevesebb tojás került bele, másrészt a nagyobbik fiam zöldségutálata miatt egy répát reszeltem bele a paprika helyett, mert ez kevésbé feltűnő, de azért mégiscsak ad neki egy kis színt. ( harmadrészt nem volt itthon paprika...)
Szóval összekevertem kb. 40 dkg maradék főtt rizst, 2 egész tojást meg egy maradék tojásfehérjét, egy finomra reszelt répát, kb. 5 dkg reszelt sajtot,1 közepes hagymát szintén reszelve, némi finomra vágott petrezselyemzöldet . Sóztam -borsoztam, fokhagyma poroztam. Kicsit hagytam állni, aztán olajban gyerek tenyérnyi tallérokat sütöttem belőle. Amikor az olajba teszed hajlamos szétesni, óvatosan kell vele bánni, de ha az egyik oldala már megsült akkor már könnyen meg lehet fordítani.
Én szépen rájártam, és tartárba mártogatva eszegettem, a gyerekeknek közepesen ízlett, a férjem kiakadt tőle :-) Szóval, ízlések és pofonok különböznek, de maradék rizs felhasználásnak szerintem jó ötlet.
2010. október 1., péntek
Chilis csirke rizzsel
Igazából GoodFood-ötlet, de valahogy nem gondoltam komolyan, hogy neki fogok állni kis pici üvegben eltett chipotle chilipasztát hajkurászni... ha chili, akkor legyen chili, persze, de másmilyen, meg emiatt kicsit másképp.
Hozzávalók:
- 1 hosszúkás piros chilipaprika, 4 db 400 Ft, ebből egyet (sem) használtam fel, az 100 Ft
- tálcás csirkecombfilé, mert ma lusta voltam nagyon, fél kilós kiszerelés, 630 Ft, jó drága
- 1 doboz hámozott paradicsom, 159 Ft
- 1 vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 kanál fehérborecet
- 1 kávéscsésze rizs
Elkészítés:
A csirkecombokat megsóztam, megborsoztam, és egy kicsit állni hagytam, addig a rizst megpirítottam egy kis olajon, kifehéredésig kevergettem, kétszeres vízzel felöntöttem, tettem hozzá sót, aztán addig főztem kicsi lángon, míg már nem láttam alatta a vizet, akkor elzártam, lefedtem, bebugyoláltam.
Egy fej vöröshagymát felkockáztam és kis olajon elkezdtem párolni. A botmixerem késes aprítójába beledobtam 2 gerezd fokhagymát, pár csíkot a csilipaprikából, meg kihalásztam a konzervből a paradicsomokat, és ezt az egészet összeturmixoltam. Közben megpárolódott a hagyma, kicsit erősebbre vettem a lángot, és mindkét oldalon elősütöttem a csirkecombokat, aztán felöntöttem a paradicsomos-chilis turmixszal. Az eredeti recept szerint kell bele egy kanál almaborecet, nekem fehérborecet van a konyhaszekrényemben, löttyintettem hozzá egy keveset. Megkóstoltam, és valahogy kívánkozott hozzá az édes íz, legszívesebben barna nádcukrot tettem volna bele, de ilyenkor nyilván nincs, viszont az üveg alján találtam még pár csepp juharszirupot, beletettem, nem ártott neki.
Sűrűre összefőztem, az illata jó, nemsokára készen lesz, nem egy bonyolult vállalkozás elkészíteni, hárman fogunk megvacsorázni belőle. Körülbelül 900 Ft egy adag, azaz fejenként 300.
Hozzávalók:
- 1 hosszúkás piros chilipaprika, 4 db 400 Ft, ebből egyet (sem) használtam fel, az 100 Ft
- tálcás csirkecombfilé, mert ma lusta voltam nagyon, fél kilós kiszerelés, 630 Ft, jó drága
- 1 doboz hámozott paradicsom, 159 Ft
- 1 vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 kanál fehérborecet
- 1 kávéscsésze rizs
Elkészítés:
A csirkecombokat megsóztam, megborsoztam, és egy kicsit állni hagytam, addig a rizst megpirítottam egy kis olajon, kifehéredésig kevergettem, kétszeres vízzel felöntöttem, tettem hozzá sót, aztán addig főztem kicsi lángon, míg már nem láttam alatta a vizet, akkor elzártam, lefedtem, bebugyoláltam.
Egy fej vöröshagymát felkockáztam és kis olajon elkezdtem párolni. A botmixerem késes aprítójába beledobtam 2 gerezd fokhagymát, pár csíkot a csilipaprikából, meg kihalásztam a konzervből a paradicsomokat, és ezt az egészet összeturmixoltam. Közben megpárolódott a hagyma, kicsit erősebbre vettem a lángot, és mindkét oldalon elősütöttem a csirkecombokat, aztán felöntöttem a paradicsomos-chilis turmixszal. Az eredeti recept szerint kell bele egy kanál almaborecet, nekem fehérborecet van a konyhaszekrényemben, löttyintettem hozzá egy keveset. Megkóstoltam, és valahogy kívánkozott hozzá az édes íz, legszívesebben barna nádcukrot tettem volna bele, de ilyenkor nyilván nincs, viszont az üveg alján találtam még pár csepp juharszirupot, beletettem, nem ártott neki.
Sűrűre összefőztem, az illata jó, nemsokára készen lesz, nem egy bonyolult vállalkozás elkészíteni, hárman fogunk megvacsorázni belőle. Körülbelül 900 Ft egy adag, azaz fejenként 300.
2010. szeptember 30., csütörtök
meggyes-csokis puding
A dolognak két apropója volt: egyrészt már régen ki akartam próbálni az új étcsokis Oetker pudingot, a másik pedig , hogy volt egy kibontott meggybefőttem amit fel akartam használni.
A meggybefőtt levéből kivettem 4 dl-t és megfőztem benne egy vaníliás pudingport, aztán beletettem a meggy szemeket , és egy kompótos tálka aljába öntöttem.Nem tettem bele cukrot elég édes volt így, de gondolom ez befőttje válogatja, úgyhogy kóstold meg inkább. Vártam hogy kihűljön kicsit.
Aztán megfőztem a csokipudingot, és ment a meggyes cuccra. Érdemes jó sokáig várni , hogyha ki akarod borítani, min.2-3 óra a hűtőben. Ha nem a szépség a lényeg akkor ehető amint kihűlt.
A csokipuding teszt eredménye: 3. Ha nem tudom , hogy étcsokis lehet hogy nem is tűnt volna fel a különbség, mert csak egy árnyalatnyival csokisabb ízű mint az eddigi.
2010. szeptember 26., vasárnap
rakott sajtos patisszon
A múltkor rakott sajtos csirkemellet csináltam, és mivel néhány napja ott árválkodott egy patisszon, ezt is megcsináltam ugyanazzal a módszerrel. Nem lett rossz, amit sajnálok, hogy nem tettem bele egy kis hagymát, lehet hogy még dobott volna rajta. Mivel a patisszon eléggé íztelen , jó erősen kell fűszerezni. Ha nem vagy vegetáriánus feldobhatod egy kis baconnel, sonkával is, kibélelve vele a tálat, vagy a rétegek közé csempészve.
Nagyétkű húsimádóknak nem fog bejönni, nálunk is csak én ettem, de szerintem nem rossz ötlet.
Hozzávalók:
1 db patisszon
2 db tojás
reszelt sajt
liszt
tejföl
só, bors, őrölt rozmaring
esetleg bacon
Elkészítés:
A patisszont meghámozod , kimagvalod, felszeleteled mintha rántani szeretnéd. Jól befűszerezve állni hagyod. Aztán egy kisebb jénait kiolajozol. A tökszeleteket először belisztezed majd a felvert tojásba , és a reszelt sajtba hempergeted. ( én csak az első réteget szoktam panírozni a sajttal, utána már csak reszelem a rétegek közé.) Rétegezed a tálba amíg el nem fogy.A végén a megmaradt tojást összekevered néhány kanál tejföllel, sózod-borsozod és rákened a tök szeletek tetejére. Lealufóliázva, közepes lángon pirosra sütöd, langyosan szeleteled.
A költségeket nem tudom, sajnos, A tök nálunk termett, a két tojás meg a kb. 20 dkg sajt ára a számottevő, a többi elhanyagolható szerintem.
2010. szeptember 22., szerda
Almás pite
Megkérdeztem a Facebookon, hogy milyen pitét akarok sütni, és azt mondták, hogy almásat. Hát jó.
Hozzávalók:
- 1/2 kg liszt (én most felesben beleraktam a maradék réteslisztemet is a finomliszt mellé, mittudomén, hogy van-e különbség :-)
- 1 kocka (25 dkg) margarin
- mondjuk 12 dkg cukor (hogy a liszt-margarin-cukor aránya 3-2-1 legyen, de nem fogok 12 ÉS FÉL dekával bohóckodni :-)
- 1 tojás szétválasztva (a sárgája a tésztába, a fehérje a tetejére)
- néhány kanál tejföl
- 1 sütőpor, majdnem egész, mert volt egy zacskó felnyitva, de szerintem pitetésztába nem annyira muszáj egyébként
- 1 csipet só, mert azt mondják, kell mindenbe, ami édes
- kb. 1,5 kg alma
- plusz 2-3 marék cukor az almára
- fahéj
- prézli
Beleszórtam a lisztbe a sütőport, meg a sót. Kockákra vágtam a margarint, azt is a lisztbe szórtam, és összemorzsoltam. Beleborítottam a cukrot is, és a tojássárgával, meg a "szükség szerint" adagolt tejföllel összegyúrtam, jól alakítható, puha, de nem ragacsos tésztává.
Félretettem, be a hűtőbe. Begyújtottam a sütőt, és előmelegítettem kb. 200 fokra (= megsütöttem benne pár meleg szendvicset vacsorára :-D
A Segéderő addig meghámozott és kimagozott nagyjából másfél kiló almát, amit én lereszeltem a nagylyukú reszelőn, megszórtam cukorral és fahéjjal, összekevertem és félreraktam.
Megint előszedtem a tésztát, és elfeleztem. A mittudomén-mekkora (biztos, hogy 20x30 cm-nél valamivel nagyobb, de nem sokkal) tepsimet kibéleltem sütőpaírral, mert utálok mosgatni. A fél tésztát megfelelő méretűre nyújtottam, és a tepsibe szuszakoltam úgy, hogy egy kis pereme is legyen (némi plasztikai műtétre persze szükség volt, ki tud szabályos téglalapot nyújtani...). Megszurkáltam villával, és vékonyan megszórtam prézlivel. Kinyomkodtam a reszelt almát - a levét megitta a Segéderő - és elosztottam a tészta tetején.
Kinyújtottam a tészta másik felét, letakartam vele az almát, lenyomkodtam kicsit, meg "betűrtem" a szélénél, hogy ne nagyon folyjon ki. Ezt is megszurkáltam villával, bemázoltam tojásfehérjével, beraktam a sütőbe - ahonnan már rég kiszedtem a melegszendvicseket - és körülbelül 30 percig sütöttem, amíg szép világosbarna lett a teteje.
Miután elkészült, megkóstoltam, és mivel finom lett, szétosztogattam, mert mi a kutya fülét csináljak egyedül egy egész tepsi almás pitével :-D
Hozzávalók:
- 1/2 kg liszt (én most felesben beleraktam a maradék réteslisztemet is a finomliszt mellé, mittudomén, hogy van-e különbség :-)
- 1 kocka (25 dkg) margarin
- mondjuk 12 dkg cukor (hogy a liszt-margarin-cukor aránya 3-2-1 legyen, de nem fogok 12 ÉS FÉL dekával bohóckodni :-)
- 1 tojás szétválasztva (a sárgája a tésztába, a fehérje a tetejére)
- néhány kanál tejföl
- 1 sütőpor, majdnem egész, mert volt egy zacskó felnyitva, de szerintem pitetésztába nem annyira muszáj egyébként
- 1 csipet só, mert azt mondják, kell mindenbe, ami édes
- kb. 1,5 kg alma
- plusz 2-3 marék cukor az almára
- fahéj
- prézli
Beleszórtam a lisztbe a sütőport, meg a sót. Kockákra vágtam a margarint, azt is a lisztbe szórtam, és összemorzsoltam. Beleborítottam a cukrot is, és a tojássárgával, meg a "szükség szerint" adagolt tejföllel összegyúrtam, jól alakítható, puha, de nem ragacsos tésztává.
Félretettem, be a hűtőbe. Begyújtottam a sütőt, és előmelegítettem kb. 200 fokra (= megsütöttem benne pár meleg szendvicset vacsorára :-D
A Segéderő addig meghámozott és kimagozott nagyjából másfél kiló almát, amit én lereszeltem a nagylyukú reszelőn, megszórtam cukorral és fahéjjal, összekevertem és félreraktam.
Megint előszedtem a tésztát, és elfeleztem. A mittudomén-mekkora (biztos, hogy 20x30 cm-nél valamivel nagyobb, de nem sokkal) tepsimet kibéleltem sütőpaírral, mert utálok mosgatni. A fél tésztát megfelelő méretűre nyújtottam, és a tepsibe szuszakoltam úgy, hogy egy kis pereme is legyen (némi plasztikai műtétre persze szükség volt, ki tud szabályos téglalapot nyújtani...). Megszurkáltam villával, és vékonyan megszórtam prézlivel. Kinyomkodtam a reszelt almát - a levét megitta a Segéderő - és elosztottam a tészta tetején.
Kinyújtottam a tészta másik felét, letakartam vele az almát, lenyomkodtam kicsit, meg "betűrtem" a szélénél, hogy ne nagyon folyjon ki. Ezt is megszurkáltam villával, bemázoltam tojásfehérjével, beraktam a sütőbe - ahonnan már rég kiszedtem a melegszendvicseket - és körülbelül 30 percig sütöttem, amíg szép világosbarna lett a teteje.
Miután elkészült, megkóstoltam, és mivel finom lett, szétosztogattam, mert mi a kutya fülét csináljak egyedül egy egész tepsi almás pitével :-D
Finomfőzelék, tükörtojás
Megint valami főzelékre vágytam, de a hússal most egy kicsit tele van a hócipőm, ezért hiába van még mindig egy adag pörkölt és néhány szelet maradék fasírt a fagyasztóban, ehhez a főzelékhez nekem most nem kellett egyik sem.
Hozzávalók:
- egy 60 dkg-os mirelit zöldségkeverék, amiben répa, borsó és karfiol van: 339 Ft (asszem, ez nem teljesen szabályos finomfőzelék, de ez hasonlított legjobban)
- 2 evőkanál liszt
- 1 dl tejszín
- 2 dl tej
- petrezselyem
- só, cukor
Feltettem a zöldségkeveréket annyi vízben, amennyi éppen csak ellepte (kiolvasztani nem kell), egy kis sóval, meg egy kicsi cukrot is tettem bele. Amíg közepes lángon, fedő alatt szépen megfőtt minden, addig én egy kistálkában 2 lapos evőkanál lisztet először egy kis vízzel kevertem simára, aztán hozzáöntöttem a tejet és a tejszínt, ezekkel is jól elkevertem. (Tejszínt csak azért tettem bele, mert volt egy megkezdett doboz a hűtőben, és nem akartam, hogy megromoljon - egyébként ez jó simán csak tejjel is szerintem, meg akkor a kalóriatartalma is alacsonyabb.) Amikor minden zöldség finom puha volt - néha megkóstoltam őket, de az időt sajnos nem figyeltem... - akkor behabartam, és pár percig forraltam, míg besűrűsödött. Akkor szórtam bele egy kis petrezselymet is, és készen volt.
3 adag lett belőle. Szerintem nagyon fincsi, már rég elfelejtettem, hogy gyerekkoromban miért utáltam annyira :-)
Reggel, amikor dobozba csomagoltam, még gyorsan sütöttem hozzá egy tükörtojást, ami nálam teljesen szabálytalanul működik, mert nem szeretem, ha folyik a sárgája, ezért mindkét oldalát meg szoktam sütni jól.
Hozzávalók:
- egy 60 dkg-os mirelit zöldségkeverék, amiben répa, borsó és karfiol van: 339 Ft (asszem, ez nem teljesen szabályos finomfőzelék, de ez hasonlított legjobban)
- 2 evőkanál liszt
- 1 dl tejszín
- 2 dl tej
- petrezselyem
- só, cukor
Feltettem a zöldségkeveréket annyi vízben, amennyi éppen csak ellepte (kiolvasztani nem kell), egy kis sóval, meg egy kicsi cukrot is tettem bele. Amíg közepes lángon, fedő alatt szépen megfőtt minden, addig én egy kistálkában 2 lapos evőkanál lisztet először egy kis vízzel kevertem simára, aztán hozzáöntöttem a tejet és a tejszínt, ezekkel is jól elkevertem. (Tejszínt csak azért tettem bele, mert volt egy megkezdett doboz a hűtőben, és nem akartam, hogy megromoljon - egyébként ez jó simán csak tejjel is szerintem, meg akkor a kalóriatartalma is alacsonyabb.) Amikor minden zöldség finom puha volt - néha megkóstoltam őket, de az időt sajnos nem figyeltem... - akkor behabartam, és pár percig forraltam, míg besűrűsödött. Akkor szórtam bele egy kis petrezselymet is, és készen volt.
3 adag lett belőle. Szerintem nagyon fincsi, már rég elfelejtettem, hogy gyerekkoromban miért utáltam annyira :-)
Reggel, amikor dobozba csomagoltam, még gyorsan sütöttem hozzá egy tükörtojást, ami nálam teljesen szabálytalanul működik, mert nem szeretem, ha folyik a sárgája, ezért mindkét oldalát meg szoktam sütni jól.
2010. szeptember 20., hétfő
Majdnem frankfurti leves
Nagyon szeretem a frankfurti levest, de néha csalok. Mint például tegnap.
Feltettem főni egy negyed kelkáposztát felcsíkozva, és egy jó nagy krumplit kockákra vágva (kb. egy liter vizet öntöttem rá). Megsóztam, szórtam bele őrölt köményt, meg egy kis majorannát. Mikor a krumpli meg a káposzta puha volt, belekarikáztam egy pár virslit, és belenyomtam egy gerezd fokhagymát.
Tejfölös habarással besűrítettem, összeforraltam, kész. Bár nem egészen szabályos, azért így is nagyon finom ám!
Minden csupa maradék volt, nullaforintos leves, megfázós-torokfájós átmelegítő vacsorának való, kb. három adag lett.
Feltettem főni egy negyed kelkáposztát felcsíkozva, és egy jó nagy krumplit kockákra vágva (kb. egy liter vizet öntöttem rá). Megsóztam, szórtam bele őrölt köményt, meg egy kis majorannát. Mikor a krumpli meg a káposzta puha volt, belekarikáztam egy pár virslit, és belenyomtam egy gerezd fokhagymát.
Tejfölös habarással besűrítettem, összeforraltam, kész. Bár nem egészen szabályos, azért így is nagyon finom ám!
Minden csupa maradék volt, nullaforintos leves, megfázós-torokfájós átmelegítő vacsorának való, kb. három adag lett.
2010. szeptember 19., vasárnap
Szombati ebéd barátoknak
Paradicsomleves, sárgaborsó-főzelék, "egybefasírt", alias Stefánia-vagdalt :-)
A paradicsomlevesről már eleget beszéltünk, a szokásos zelleres változat készült, dobozos passzírozott paradicsomból (CBA-ban 160 Ft), betűtésztával. Fél liter paradicsom volt, kb. 1 liter vízzel öntöttem még fel, valamennyi el is főtt belőle közben, így lett 4 adag.
A félkilós zacsi sárgaborsó se nagyon volt több 200 Ft-nál, ha jól emlékszem... Reggel megmostam, beáztattam pár órára, aztán feltettem kb. másfél liter vízben főni, sóval, két babérlevéllel, egy megtisztított, de egészben hagyott vöröshagymával, és később valamikor menet közben belenyomtam 3 gerezd fokhagymát is. Jó sokáig főztem, körülbelül 2 órát. Amikor már majdnem teljesen szétfőtt, és ami egyben volt benne, az is puha volt, akkor kevés olajon 2 evőkanál lisztből rántást készítettem, és besűrítettem vele a főzeléket. Evés előtt a hagymát meg a babérleveleket kipecáztuk belőle. A fél kiló borsóból 5 adag főzelék lett, egyet elraktam, majd holnap elviszem magammal ebédre.
A fasírthoz 1 kg darált húst (sertés, 2x0,5 kg, előrecsomagolt, 399 Ft/csomag) használtam fel, és 2 beáztatott és kicsavart zsömlét, 2 egész tojást, 1 felaprított és megpárolt vöröshagymát, 2 gerezd összezúzott fokhagymát, sót, borsot, pirospaprikát tettem bele, és jó alaposan összedolgoztam. A felét hosszúkás téglalap alakban elterítettem egy sütőpapírral bélelt tepsiben, felsorakoztattam rajta 4 kemény tojást, befedtem a maradék húsmasszával, addig igazgattam, míg egy jó kinézetű kupac lett belőle, amit aztán megszórtam prézlivel, és jól bele is nyomkodtam. Előmelegített sütőben kb. 1,5 - 2 órát sütöttem, mert nagyon vastag volt. (A második félidőben egyébként inkább letakartam alufóliával.)
Hát ebből rengeteg lett, a kirándulásra is vittünk belőle, de még onnan is hoztam haza maradékot :-D
A paradicsomlevesről már eleget beszéltünk, a szokásos zelleres változat készült, dobozos passzírozott paradicsomból (CBA-ban 160 Ft), betűtésztával. Fél liter paradicsom volt, kb. 1 liter vízzel öntöttem még fel, valamennyi el is főtt belőle közben, így lett 4 adag.
A félkilós zacsi sárgaborsó se nagyon volt több 200 Ft-nál, ha jól emlékszem... Reggel megmostam, beáztattam pár órára, aztán feltettem kb. másfél liter vízben főni, sóval, két babérlevéllel, egy megtisztított, de egészben hagyott vöröshagymával, és később valamikor menet közben belenyomtam 3 gerezd fokhagymát is. Jó sokáig főztem, körülbelül 2 órát. Amikor már majdnem teljesen szétfőtt, és ami egyben volt benne, az is puha volt, akkor kevés olajon 2 evőkanál lisztből rántást készítettem, és besűrítettem vele a főzeléket. Evés előtt a hagymát meg a babérleveleket kipecáztuk belőle. A fél kiló borsóból 5 adag főzelék lett, egyet elraktam, majd holnap elviszem magammal ebédre.
A fasírthoz 1 kg darált húst (sertés, 2x0,5 kg, előrecsomagolt, 399 Ft/csomag) használtam fel, és 2 beáztatott és kicsavart zsömlét, 2 egész tojást, 1 felaprított és megpárolt vöröshagymát, 2 gerezd összezúzott fokhagymát, sót, borsot, pirospaprikát tettem bele, és jó alaposan összedolgoztam. A felét hosszúkás téglalap alakban elterítettem egy sütőpapírral bélelt tepsiben, felsorakoztattam rajta 4 kemény tojást, befedtem a maradék húsmasszával, addig igazgattam, míg egy jó kinézetű kupac lett belőle, amit aztán megszórtam prézlivel, és jól bele is nyomkodtam. Előmelegített sütőben kb. 1,5 - 2 órát sütöttem, mert nagyon vastag volt. (A második félidőben egyébként inkább letakartam alufóliával.)
Hát ebből rengeteg lett, a kirándulásra is vittünk belőle, de még onnan is hoztam haza maradékot :-D
2010. szeptember 18., szombat
Segítség, segítség!
Először csak e-mailt akartam küldeni - hátha valaki gépközelben van szombat reggel 7-kor - de rájöttem, hogy a blogbejegyzéssel egyrészt a saját esélyeimet javítom arra, hogy valaki elolvassa, másrészt meg hátha mást is érdekel, hogy hasonló esetben mi a teendő...
Szóval kinn felejtettem éjszakára a tegnap vásárolt darált húst. Is.
Későn jöttem haza, 9 felé, fáradt voltam letettem a szatyrot, és nemsokára elaludtam úgy, hogy elfelejtettem kipakolni. Az összes kaja a szatyorban maradt.
Védőgázas csomagolású a darált hús, talán ez kicsit javít a helyzetemen, de mégiscsak szobahőmérsékleten töltött kb. 10 órát. Ja, és volt mellette 3 csomag szintén hűtött, bár nem fagyasztott leveles tészta, alatta tej, fölötte meg még ez-az, hátha számít valami hőszigetelés szempontjából, bár nem hiszem, hogy az előírt 0-2 fokos tárolási hőmérsékletet sokáig megtartották volna :-(
Szerintetek felhasználhatom a húst?
Megszagolnám, az nyilván sok mindent eldöntene, de annyira náthás vagyok, hogy egyáltalán nem érzek szagokat.
Szóval kinn felejtettem éjszakára a tegnap vásárolt darált húst. Is.
Későn jöttem haza, 9 felé, fáradt voltam letettem a szatyrot, és nemsokára elaludtam úgy, hogy elfelejtettem kipakolni. Az összes kaja a szatyorban maradt.
Védőgázas csomagolású a darált hús, talán ez kicsit javít a helyzetemen, de mégiscsak szobahőmérsékleten töltött kb. 10 órát. Ja, és volt mellette 3 csomag szintén hűtött, bár nem fagyasztott leveles tészta, alatta tej, fölötte meg még ez-az, hátha számít valami hőszigetelés szempontjából, bár nem hiszem, hogy az előírt 0-2 fokos tárolási hőmérsékletet sokáig megtartották volna :-(
Szerintetek felhasználhatom a húst?
Megszagolnám, az nyilván sok mindent eldöntene, de annyira náthás vagyok, hogy egyáltalán nem érzek szagokat.
2010. szeptember 15., szerda
Utánozó majom halrudacskát süt, de nem direkt
Most rajtam van az esküdözés sora, meg a bizonygatásé, hogy nem, becsszóra tényleg nem beszéltünk össze - de ma halat eszem én is.
Találtam még a fagyasztóban két darab mirelit halfilét (nem tudom, milyen hal, nem tudom, mikor és hol vettem, azt meg pláne nem tudom, hogy mennyibe került annak idején az egész csomaggal), és gondoltam, kisütöm párizsiasan, lisztbe és tojásba bundázva.
Az elképzelés jó volt, csak akkor siklott ki, amikor túlságosan sokáig olvasztottam a halakat a mikróban (igen, megfőztem...), és aztán, amikor szerettem volna kettévágni a filéket, hogy inkább négy kisebb darab legyen, akkor jól szétestek apró kis fecnikre.
Azonnal egyértelmű volt, hogy itt én nem bundázok semmit, mert robbantott halat viszonylag nehéz, na de akkor mi legyen? Megvontam a vállam, aztán összemorzsoltam az egészet, összekevertem a bundázáshoz szánt liszttel és tojással, aztán még szórtam hozzá egy kis prézlit, hogy alakítható legyen. Hengereket formáztam, kicsit ellapítottam őket, és kisütöttem olajban.
Kicsit sok benne a "kötőanyag", és kevés a hal, de azért ehető, sőt érdemes lesz továbbfejleszteni, mert nem tűnik rossz ötletnek egyébként.
Vajas tört krumplit gondoltam ki hozzá, nem utolsósorban azért, mert krumpli volt otthon, más meg nem nagyon :-)
Két adaghoz ezeket használtam fel:
- 2 halfilé
- 2 pici tojás (vagy 1 normál méretű)
- pár evőkanál liszt és prézli
- só, bors, egy csipet kakukkfű
- 4 közepes krumpli
- egy kis vaj
Hét rudacska lett, a krumpli pedig sok lett, megmaradt egy csomó, de ez viszont már direkt volt ;-)
Találtam még a fagyasztóban két darab mirelit halfilét (nem tudom, milyen hal, nem tudom, mikor és hol vettem, azt meg pláne nem tudom, hogy mennyibe került annak idején az egész csomaggal), és gondoltam, kisütöm párizsiasan, lisztbe és tojásba bundázva.
Az elképzelés jó volt, csak akkor siklott ki, amikor túlságosan sokáig olvasztottam a halakat a mikróban (igen, megfőztem...), és aztán, amikor szerettem volna kettévágni a filéket, hogy inkább négy kisebb darab legyen, akkor jól szétestek apró kis fecnikre.
Azonnal egyértelmű volt, hogy itt én nem bundázok semmit, mert robbantott halat viszonylag nehéz, na de akkor mi legyen? Megvontam a vállam, aztán összemorzsoltam az egészet, összekevertem a bundázáshoz szánt liszttel és tojással, aztán még szórtam hozzá egy kis prézlit, hogy alakítható legyen. Hengereket formáztam, kicsit ellapítottam őket, és kisütöttem olajban.
Kicsit sok benne a "kötőanyag", és kevés a hal, de azért ehető, sőt érdemes lesz továbbfejleszteni, mert nem tűnik rossz ötletnek egyébként.
Vajas tört krumplit gondoltam ki hozzá, nem utolsósorban azért, mert krumpli volt otthon, más meg nem nagyon :-)
Két adaghoz ezeket használtam fel:
- 2 halfilé
- 2 pici tojás (vagy 1 normál méretű)
- pár evőkanál liszt és prézli
- só, bors, egy csipet kakukkfű
- 4 közepes krumpli
- egy kis vaj
Hét rudacska lett, a krumpli pedig sok lett, megmaradt egy csomó, de ez viszont már direkt volt ;-)
2010. szeptember 14., kedd
Miért nem vásárolok a héten?
Egyrészt nyilván azért, mert már megint "nincs" pénzem. (Ámbár inkább arról van szó, hogy most másra kell.) Másrészt meg jövő karácsonykor se fogom tudni leolvasztani a hűtőt és a fagyasztót, ha mindig csak pakolok bele.
Ezek vannak a hűtőben (meg nyilván a "kötelezőek", de most nem törekszem teljes listára):
- 2 virsli
- negyed kelkáposzta
- néhány krumpli
- tejföl
- maradék sajt utolsó csücske
- vöröshagyma és fokhagyma is van
Ilyeneket láttam a fagyasztóban:
- egy fél csirkemell
- egy doboz bolognai szósz
- egy doboz vadasmártás
- két picike doboz pörkölt
- nokedli
- zöldbab
- kakas, ebből pörkölt lesz, de most még nem játszik
Meg persze van száraztészta és rizs, sőt bulgur, kuszkusz és sárgaborsó is. Lehet, hogy a jövő héten se vásárolok :-D
Ellenben most összehívok egy értekezletet: fenti alapanyagokból ki miket főzne egy hétig?
Ezek vannak a hűtőben (meg nyilván a "kötelezőek", de most nem törekszem teljes listára):
- 2 virsli
- negyed kelkáposzta
- néhány krumpli
- tejföl
- maradék sajt utolsó csücske
- vöröshagyma és fokhagyma is van
Ilyeneket láttam a fagyasztóban:
- egy fél csirkemell
- egy doboz bolognai szósz
- egy doboz vadasmártás
- két picike doboz pörkölt
- nokedli
- zöldbab
- kakas, ebből pörkölt lesz, de most még nem játszik
Meg persze van száraztészta és rizs, sőt bulgur, kuszkusz és sárgaborsó is. Lehet, hogy a jövő héten se vásárolok :-D
Ellenben most összehívok egy értekezletet: fenti alapanyagokból ki miket főzne egy hétig?
2010. szeptember 10., péntek
A hétköznapok menüje
Altair, jössz elemezni?
Meggyónom minden vétkemet.
Mentségemre szóljon, hogy iszom minden nap két liter folyadékot.
Reggelire a szendvics változó: vajas kenyér, felvágottas kenyér, sajtkrémes kenyér. Általában telejs kiőrlésű, de legalábbis magos kenyeret vásárolok. Tízóraira a joghurtomba sokszor - de nem mindig - keverek 1-2 kanál lenmagot. A nap folyamán a reggeli tejeskávén kívül mindig szerepel még valahol egy 3in1, csak azt nem írtam be, mert nem étkezés... de oda kell képzelni.
Vacsorára a zöldsaláta mindig valami, amit a hűtőben találok, és öszeszecskázom. Néha csak olívaolajjal, máskor balzsamecettel is, egyszer-egyszer tejfölös vagy joghurtos öntettel, különleges világnapokon veszek csak elő majonézt. A salátában a zöldségek mellett előfordulhat sajt, főtt tojás, néha sonka is.
Mozgás: heti két pilates.
Hétfő
Reggeli: tejeskávé, valamilyen szendvics, valamilyen zöldség
Tízórai: joghurt
Ebéd: kelkáposztafőzelék, pörkölt
Uzsi: gyümölcs
Vacsora: sajttal töltött sült virsli (1 pár), zöldsaláta
Kedd
Reggeli: ld. hétfő
Tízórai: ld. hétfő
Ebéd: pörkölt nokedlival
Uzsonna: gyümölcs
Vacsi: ajaj...pizza :-(
Szerda
Reggeli: tejeskávé
Tízórai: jóreggelt keksz
Ebéd: pörkölt nokedlival
Uzsonna: talán ettem egy barackot, de nem emlékszem
Vacsi: füstölt hal, zöldsaláta
Csütörtök
Reggeli: tejeskávé, szendvics, zöldség
Tízórai: ...ööö... fornetti, több darab, mint kellett volna
Ebéd: ...ööö... konferencia... meleg svédasztalos mindenkutyafüle... ööö.... süti is
Uzsonna: 3in1 kávé
Vacsi: semmi, nem voltam éhes, de ittam 1 pohár vörösbort
Péntek
Reggeli: tejeskávé, sonkás stangli a büféből
Tízórai: joghurt
Ebéd: zöldbabfőzelék, csak magában
Uzsonna: barackot hoztam
Vacsi: még nem tudom
Szombat-vasárnappal még majd jelentkezem, addig is várom az értékelést, de szerintem ez mondjuk hármas alá. Legfeljebb.
Meggyónom minden vétkemet.
Mentségemre szóljon, hogy iszom minden nap két liter folyadékot.
Reggelire a szendvics változó: vajas kenyér, felvágottas kenyér, sajtkrémes kenyér. Általában telejs kiőrlésű, de legalábbis magos kenyeret vásárolok. Tízóraira a joghurtomba sokszor - de nem mindig - keverek 1-2 kanál lenmagot. A nap folyamán a reggeli tejeskávén kívül mindig szerepel még valahol egy 3in1, csak azt nem írtam be, mert nem étkezés... de oda kell képzelni.
Vacsorára a zöldsaláta mindig valami, amit a hűtőben találok, és öszeszecskázom. Néha csak olívaolajjal, máskor balzsamecettel is, egyszer-egyszer tejfölös vagy joghurtos öntettel, különleges világnapokon veszek csak elő majonézt. A salátában a zöldségek mellett előfordulhat sajt, főtt tojás, néha sonka is.
Mozgás: heti két pilates.
Hétfő
Reggeli: tejeskávé, valamilyen szendvics, valamilyen zöldség
Tízórai: joghurt
Ebéd: kelkáposztafőzelék, pörkölt
Uzsi: gyümölcs
Vacsora: sajttal töltött sült virsli (1 pár), zöldsaláta
Kedd
Reggeli: ld. hétfő
Tízórai: ld. hétfő
Ebéd: pörkölt nokedlival
Uzsonna: gyümölcs
Vacsi: ajaj...pizza :-(
Szerda
Reggeli: tejeskávé
Tízórai: jóreggelt keksz
Ebéd: pörkölt nokedlival
Uzsonna: talán ettem egy barackot, de nem emlékszem
Vacsi: füstölt hal, zöldsaláta
Csütörtök
Reggeli: tejeskávé, szendvics, zöldség
Tízórai: ...ööö... fornetti, több darab, mint kellett volna
Ebéd: ...ööö... konferencia... meleg svédasztalos mindenkutyafüle... ööö.... süti is
Uzsonna: 3in1 kávé
Vacsi: semmi, nem voltam éhes, de ittam 1 pohár vörösbort
Péntek
Reggeli: tejeskávé, sonkás stangli a büféből
Tízórai: joghurt
Ebéd: zöldbabfőzelék, csak magában
Uzsonna: barackot hoztam
Vacsi: még nem tudom
Szombat-vasárnappal még majd jelentkezem, addig is várom az értékelést, de szerintem ez mondjuk hármas alá. Legfeljebb.
2010. szeptember 6., hétfő
A kelkáposzta több élete
Főzzünk egy alapanyagból több napra változatosan - nagyon örültem magamnak a múlt héten, amikor előálltam ezzel a javaslattal. De aztán meg is kellett volna valósítani, és akkor én sokáig ültem az ágyam szélén, összeráncolt homlokkal bámultam a szemközti falat, és nem lehetett hozzám szólni, mert azon gondolkodtam, hogy melyik legyen A Hozzávaló ezen a héten.
Végül a karfiol/brokkoli, a kelkáposzta, meg a valamilyen hús maradt versenyben, és a mérkőzés csak bevásárláskor dőlt el, amikor az üzletben kiderült, hogy brokkoli nincs, a karfiol meg annyiba kerül, amennyit már pont nem vagyok hajlandó kifizetni érte.
Vettem tehát:
- egy fej kelkáposztát (299 Ft/kg, az enyém kisebb, csak 240 Ft volt)
- egy kiló sertéscombot, 1300 Ft-ért.
- egy csomag (4 db) visrlit, 270 Ft-ért.
A kelkáposztát kettévágtam, és az egyik feléből - meg egy bazinagy krumpliból - főzeléket készítettem. Van már a blogon kelkáposztafőzelék, de most újítottam. Sokat nem, de lehet, hogy rájöttem a tuti módszerre. Nekem ugyanis általában hígra sikerül a kelkáposztafőzelék, és általában elég ideges bírok lenni emiatt. Tegnap kigondoltam, hogy nem teszek rá annyi vizet, amennyi ellepi, sőt annyit sem, amennyi csak majdnem lepi el. Talán kétujjnyi vizet öntöttem a lábos aljába, és fedő alatt ebben is gyönyörűszépen megpuhult a káposzta, megfőtt a krumpli. Akkor aztán berántottam, és tökéletes lett az állaga. Ha sűrű lett volna, beleönteni még mindig könnyebb egy kis vizet, mint kivenni belőle.
3 adag főzelék lett, kettő elfogy ma, egyet lefagyasztok a húgomnak hétvégére.
A másik fél kelkáposztából, pontosabban ennek is csak a feléből, lesz egy kis rakott kel - még hetekkel ezelőtt egy töltött cukkiniből kimaradt némi darált húsos - rizses töltelék, amit lefagyasztottam. Szerintem ez nem lesz több, mint 2 adag, és valamikor a hét második felében kerítek rá sort.
És akkor még mindig lesz egy negyed kelkáposztám, amit elteszek a jövő hétre, mert ugyan imádom, de kicsit talán sok lenne a jóból, ezért kis pihenő után frankfurti levest fogok főzni belőle. A virsli ehhez kell majd.
A disznóhúsból pedig pörköltet készítettem. Ma csak a főzelékem tetejére tettem egy kanálnyit, de holnapra főzök hozzá nokedlit, és főszerepben fog tündökölni.
Végül a karfiol/brokkoli, a kelkáposzta, meg a valamilyen hús maradt versenyben, és a mérkőzés csak bevásárláskor dőlt el, amikor az üzletben kiderült, hogy brokkoli nincs, a karfiol meg annyiba kerül, amennyit már pont nem vagyok hajlandó kifizetni érte.
Vettem tehát:
- egy fej kelkáposztát (299 Ft/kg, az enyém kisebb, csak 240 Ft volt)
- egy kiló sertéscombot, 1300 Ft-ért.
- egy csomag (4 db) visrlit, 270 Ft-ért.
A kelkáposztát kettévágtam, és az egyik feléből - meg egy bazinagy krumpliból - főzeléket készítettem. Van már a blogon kelkáposztafőzelék, de most újítottam. Sokat nem, de lehet, hogy rájöttem a tuti módszerre. Nekem ugyanis általában hígra sikerül a kelkáposztafőzelék, és általában elég ideges bírok lenni emiatt. Tegnap kigondoltam, hogy nem teszek rá annyi vizet, amennyi ellepi, sőt annyit sem, amennyi csak majdnem lepi el. Talán kétujjnyi vizet öntöttem a lábos aljába, és fedő alatt ebben is gyönyörűszépen megpuhult a káposzta, megfőtt a krumpli. Akkor aztán berántottam, és tökéletes lett az állaga. Ha sűrű lett volna, beleönteni még mindig könnyebb egy kis vizet, mint kivenni belőle.
3 adag főzelék lett, kettő elfogy ma, egyet lefagyasztok a húgomnak hétvégére.
A másik fél kelkáposztából, pontosabban ennek is csak a feléből, lesz egy kis rakott kel - még hetekkel ezelőtt egy töltött cukkiniből kimaradt némi darált húsos - rizses töltelék, amit lefagyasztottam. Szerintem ez nem lesz több, mint 2 adag, és valamikor a hét második felében kerítek rá sort.
És akkor még mindig lesz egy negyed kelkáposztám, amit elteszek a jövő hétre, mert ugyan imádom, de kicsit talán sok lenne a jóból, ezért kis pihenő után frankfurti levest fogok főzni belőle. A virsli ehhez kell majd.
A disznóhúsból pedig pörköltet készítettem. Ma csak a főzelékem tetejére tettem egy kanálnyit, de holnapra főzök hozzá nokedlit, és főszerepben fog tündökölni.
2010. szeptember 4., szombat
Mai ebédünk
A mai ebédünk érdekesen alakult.
Eredeti terv az volt, hogy becsinált leves, rakott palacsinta.
Akkor szólt a gyerek, ő nem eszik rakott palacsintát. Neki süssek sima kakaósat. - Jó.
Tovább fejlesztette a becsinált levest palóclevessé, hogy neki ilyet főzzek. - Jó.
Tehát a becsinált leves az úgy alakult, hogy egy kisebb adag apának főtt. Megpirítottam egy kisebb fej hagymát, rádobtam a kockára vágott sertés lapockát, lehet csirkével is főzni, csak nálunk apa nem eszi meg azt, ami tollas (volt). Kb. egy maréknyi volt a hús. Amikor kifehéredett, akkor egy kanál liszt, picit pirítottam, és utána felöntöttem vízzel. Fűszereztem sóval, borssal, őrölt köménnyel, babérlevéllel. Főtt, fővögetett, addig odatettem a palócleves alapját képező pörköltet is, a maradék lapockából.
Amíg a levesalapok főttek, addig bekavartam a palacsintát 1 liter tejből 5 tojással.
Elkezdtem kisütni a palacsintákat. Az egyik adagot rétegeztem cukrozott mákkal, dióval, szilvalekvárral. A másik adag kb.5 darab kakaóval töltött lett.
Palacsinta sütés közben a becsinált levesbe tettem kevés rizst és leveszöldséget.
A palóclevesbe krumplit kockára vágva, és fél csomag zöldbabot, fagyasztottat. Amikor a levesek megfőttek tejföllel gazdagítottam. A becsinált leves kapott még citromlevet, hogy fincsi savanykás legyen.
Nem szoktam megkóstolni a főztömet főzés közben, érzésből főzök, de a leveseket most kóstolgattam, hogy az arányok jók legyenek.
Az árak: fél kg serés lapocka akciós volt, kb.500 Ft, a krumpli 1 kg, kb.150 Ft, 1 liter tej 170 Ft, 5 tojás 150 Ft.
A többi hozzávaló volt otthon, többnyire nagyobb tételben szoktam vásárolni, hogy mindig legyen itthon valami, amiből lehet kaját alkotni.
Eredeti terv az volt, hogy becsinált leves, rakott palacsinta.
Akkor szólt a gyerek, ő nem eszik rakott palacsintát. Neki süssek sima kakaósat. - Jó.
Tovább fejlesztette a becsinált levest palóclevessé, hogy neki ilyet főzzek. - Jó.
Tehát a becsinált leves az úgy alakult, hogy egy kisebb adag apának főtt. Megpirítottam egy kisebb fej hagymát, rádobtam a kockára vágott sertés lapockát, lehet csirkével is főzni, csak nálunk apa nem eszi meg azt, ami tollas (volt). Kb. egy maréknyi volt a hús. Amikor kifehéredett, akkor egy kanál liszt, picit pirítottam, és utána felöntöttem vízzel. Fűszereztem sóval, borssal, őrölt köménnyel, babérlevéllel. Főtt, fővögetett, addig odatettem a palócleves alapját képező pörköltet is, a maradék lapockából.
Amíg a levesalapok főttek, addig bekavartam a palacsintát 1 liter tejből 5 tojással.
Elkezdtem kisütni a palacsintákat. Az egyik adagot rétegeztem cukrozott mákkal, dióval, szilvalekvárral. A másik adag kb.5 darab kakaóval töltött lett.
Palacsinta sütés közben a becsinált levesbe tettem kevés rizst és leveszöldséget.
A palóclevesbe krumplit kockára vágva, és fél csomag zöldbabot, fagyasztottat. Amikor a levesek megfőttek tejföllel gazdagítottam. A becsinált leves kapott még citromlevet, hogy fincsi savanykás legyen.
Nem szoktam megkóstolni a főztömet főzés közben, érzésből főzök, de a leveseket most kóstolgattam, hogy az arányok jók legyenek.
Az árak: fél kg serés lapocka akciós volt, kb.500 Ft, a krumpli 1 kg, kb.150 Ft, 1 liter tej 170 Ft, 5 tojás 150 Ft.
A többi hozzávaló volt otthon, többnyire nagyobb tételben szoktam vásárolni, hogy mindig legyen itthon valami, amiből lehet kaját alkotni.
2010. szeptember 3., péntek
Ötletbörze
Nem tudom, Ti, többiek, hogy vagytok vele, de én rendszeresen nézegetem az ételkiszállító cégek menüajánlatait. Főleg, amikor már nem jut eszembe semmi, amit főzhetnék, mert minden olyan unalmasnak tűnik.
Hosszú távon ez persze nem jelent megoldást, főleg azért, mert az egyhetes menüben sehol nem látom, hogy ugyanaz az alapanyag többször is előfordulna.
Márpedig otthonfőzéskor ez is szempont.
Persze változatosabb lenne az étrendünk, ha mindennap teljesen új alapanyagokkal dolgozhatnánk, de nem hiszem, hogy aki Válságkonyhát vezet, ne törekedne a maradékfelhasználásra, vagy a meglévő alapanyagok más formában történő elkészítésére.
Van kedvetek olyat "játszani", hogy viszonylag kevés alapanyag kreatív felhasználásával és újrahasznosításával mégis változatos heti étrendeket gondolunk ki?
Olyasmit gondolok, hogy ha hét elején szándékosan túl sok párolt zöldséget készítünk valamilyen hús mellé köretként, akkor a maradék egyik részéből lehet másnap krémleves, a többiből meg rakott tészta, és ha még mindig maradt, akkor zöldségfasírt egy főzelékhez.
Mit szóltok?
Hosszú távon ez persze nem jelent megoldást, főleg azért, mert az egyhetes menüben sehol nem látom, hogy ugyanaz az alapanyag többször is előfordulna.
Márpedig otthonfőzéskor ez is szempont.
Persze változatosabb lenne az étrendünk, ha mindennap teljesen új alapanyagokkal dolgozhatnánk, de nem hiszem, hogy aki Válságkonyhát vezet, ne törekedne a maradékfelhasználásra, vagy a meglévő alapanyagok más formában történő elkészítésére.
Van kedvetek olyat "játszani", hogy viszonylag kevés alapanyag kreatív felhasználásával és újrahasznosításával mégis változatos heti étrendeket gondolunk ki?
Olyasmit gondolok, hogy ha hét elején szándékosan túl sok párolt zöldséget készítünk valamilyen hús mellé köretként, akkor a maradék egyik részéből lehet másnap krémleves, a többiből meg rakott tészta, és ha még mindig maradt, akkor zöldségfasírt egy főzelékhez.
Mit szóltok?
Csak dokumentáció
Ha már egyszer megvettem azt a pestót, meg úgyis hónap vége volt... mondjuk azóta átutalták a fizetést, de a mai ebéd most már pestós spagetti lesz.
Egy külön dobozkában még reszelt sajtot is csomagoltam hozzá.
Egy külön dobozkában még reszelt sajtot is csomagoltam hozzá.
2010. szeptember 1., szerda
Vacsoraötlet pulykamellből
Salátát terveztem vacsorázni tegnap is, csak úgy magában (paradicsom, kápia és zöldpaprika, lilahagyma, római saláta, ketchupos-majonézes-tejfölös öntettel), aztán mégis kiegészítettem egy kis hússal.
Vettem pulykamellet az Intersparban, nem volt olcsó, viszont legalább jó sokba került: kilója kb. 1500 Ft. Az enyém nem volt egy kiló, mert "csak" 1300 Ft-ot fizettem érte. Kettévágtam, és az egyik felét egyben megsütöttem (jó lesz szendvicsbe, főzelékhez, vagy további salátába).
A másik felét viszont vékony és hosszúkás szeletekre vágtam, jól összepacsmagoltam zöld pestoval, egyenként egy-egy szelet bacont tekertem a húsdarabok köré, és egy kevés olajon addig sütöttem, míg a szalonna szépen megpirult.
A pesto - Spar sajátmárkás - 369 Ft-ba került, a 200 g-os Kométa bacon pedig 449-be. Mindkettőből maradt persze, majd kitalálok valamit, amihez fel lehet használni, pl. spagetti, hű, de belefáradtam a sok gondolkodásba.
Vettem pulykamellet az Intersparban, nem volt olcsó, viszont legalább jó sokba került: kilója kb. 1500 Ft. Az enyém nem volt egy kiló, mert "csak" 1300 Ft-ot fizettem érte. Kettévágtam, és az egyik felét egyben megsütöttem (jó lesz szendvicsbe, főzelékhez, vagy további salátába).
A másik felét viszont vékony és hosszúkás szeletekre vágtam, jól összepacsmagoltam zöld pestoval, egyenként egy-egy szelet bacont tekertem a húsdarabok köré, és egy kevés olajon addig sütöttem, míg a szalonna szépen megpirult.
A pesto - Spar sajátmárkás - 369 Ft-ba került, a 200 g-os Kométa bacon pedig 449-be. Mindkettőből maradt persze, majd kitalálok valamit, amihez fel lehet használni, pl. spagetti, hű, de belefáradtam a sok gondolkodásba.
2010. augusztus 27., péntek
Falafel és görög saláta.
Világok találkozása a tányéromon :-)
Nem nagyon írok receptet, inkább csak ötletadó bejegyzésnek szánom.
A lidliben háromszázakárhányért lehet kapni üveges csicseriborsó-konzervet,naná, hogy vettem rögtön kettőt, az elsőből lett a falafel.
Próbáltam már többször (tojás és/vagy prézli nélküli, autentikus változatban), általában persze szét is esett, én meg mérgelődtem, most viszont megnéztem, hogy csinálja Viki (így csinálja Viki), és az ő leírása alapján végre igazán jól sikerült.
A görög salátát pedig azért készítettem, mert volt otthon paradicsom és kígyóuborka, meg egy jégsaláta :-)
Vettem még fetát, olívabogyót, lilahagymát, aztán hadd szóljon.
Mese nincs, néha Juditka nélkül is jólesik egy-egy húsmentes vacsora.
Nem nagyon írok receptet, inkább csak ötletadó bejegyzésnek szánom.
A lidliben háromszázakárhányért lehet kapni üveges csicseriborsó-konzervet,naná, hogy vettem rögtön kettőt, az elsőből lett a falafel.
Próbáltam már többször (tojás és/vagy prézli nélküli, autentikus változatban), általában persze szét is esett, én meg mérgelődtem, most viszont megnéztem, hogy csinálja Viki (így csinálja Viki), és az ő leírása alapján végre igazán jól sikerült.
A görög salátát pedig azért készítettem, mert volt otthon paradicsom és kígyóuborka, meg egy jégsaláta :-)
Vettem még fetát, olívabogyót, lilahagymát, aztán hadd szóljon.
Mese nincs, néha Juditka nélkül is jólesik egy-egy húsmentes vacsora.
2010. augusztus 23., hétfő
Márványsajtos csirkeragu
Talált hozzávalókból:
- kb. két-három maréknyi csirkemellfilé, apró kockákra vágva
- fél doboz konzervkukorica
- kis darab márványsajt
- egy kis doboz főzőtejszín
- tészta
- só, bors, olaj
Kevés olajon fehéredésig sütöttem a csirkemellet, akkor megsóztam, megborsoztam, és a levében, amit eresztett, tovább pároltam. Beleborítottam a kukoricát is. A márványsajtot szétnyomkodtam, és alaposan összekevertem a tejszínnel, hogy ne maradjanak benne sajtmorzsák. Amikor elkészült, máris a csirkefalatokra öntöttem, és addig főztem, míg eléggé besűrűsödött.
Közben egy másik fazékban vizet forraltam, és a talált tarka orsótésztából igény szerinti mennyiséget főztem hozzá. 3 adagra volt igény :-D
Hamar elkészül, és aki szereti a márványsajtot, annak finom kaja - csak hát ugye sokan már a szagát se bírják. Nekik főzzetek inkább mást :-D
- kb. két-három maréknyi csirkemellfilé, apró kockákra vágva
- fél doboz konzervkukorica
- kis darab márványsajt
- egy kis doboz főzőtejszín
- tészta
- só, bors, olaj
Kevés olajon fehéredésig sütöttem a csirkemellet, akkor megsóztam, megborsoztam, és a levében, amit eresztett, tovább pároltam. Beleborítottam a kukoricát is. A márványsajtot szétnyomkodtam, és alaposan összekevertem a tejszínnel, hogy ne maradjanak benne sajtmorzsák. Amikor elkészült, máris a csirkefalatokra öntöttem, és addig főztem, míg eléggé besűrűsödött.
Közben egy másik fazékban vizet forraltam, és a talált tarka orsótésztából igény szerinti mennyiséget főztem hozzá. 3 adagra volt igény :-D
Hamar elkészül, és aki szereti a márványsajtot, annak finom kaja - csak hát ugye sokan már a szagát se bírják. Nekik főzzetek inkább mást :-D
2010. augusztus 18., szerda
Variálható ebéd és vacsora: fasírt salátával
Most néztem, hogy írtam már be vöröslencse- és babfasírtot is, de "igazit" még soha :-D
Pedig tegnap is az volt vacsira. Meg ma ebédre.
Különböző salátákkal, a napszaknak megfelelően (este nálam már tiltólistás a tészta, de a hús és a zöldség engedélyezett).
Kezdjük a fasírttal! Hozzávalók:
- 0,5 kg darált hús (bármilyen, de én most sertéshúst használtam)
- 3 szelet kenyér felkockázva, beáztatva, utána jól kinyomkodva (pici negyedkiló vekni volt... rendes kilós kenyérből talán egy szelet is elég. Amúgy pedig ha lett volna zsömle, akkor abból használok egyet, de nem volt.)
- fél fej vöröshagyma felaprítva
- 3 gerezd fokhagyma összezúzva
- 1 tojás
- só, bors, pirospaprika
- prézli
Elkészítés:
A húshoz adtam a kenyérkockákat, a tojást, a hagymákat, aztán megfűszereztem, és masszát gyúrtam belőle. Kb. pingponglabda-méretű golyókat formáztam, prézlibe forgattam, és bő olajban, közepesnél kisebb lángon, egyszer átfordítva megsütöttem őket Szép aranybarnára.
Tésztasaláta (ez amolyan drukkersaláta lett, vagyis "mindent bele"):
- 3 marék orsótészta megfőzve
- fél doboz csemegekukorica
- maradék sajt, kicsi kockákra vágva
- 2 kis kovászos uborka, szintén felaprítva
- öntet, amihez tejfölt, majonézt, sót és borsot kevertem össze
Elkészítés: mindent tálba rakunk és összekeverjük. Érdemes egy órára hűtőbe tenni fogyasztás előtt. Másnapra az ízek összeérnek, a tészta viszont beszívja az öntetet. Valamit valamiért...
Maradékmentő vegyes zöldsaláta:
- fél zacskó "levélmix"
- 1 paprika, felkockázva
- 1 paradicsom, felkockázva
- öntet: mustár, fehérborecet és olívaolaj, na meg persze só-bors, kézi habverővel krémszerűvé keverve
Elkészítés: igen, összekeverjük :-)
Osztozkodás: majdnem 20 fasírt lett. A zöldsalátából nem maradt említésre méltó mennyiség, a tésztasaláta 3 adag volt.
1) Light Menü: fasírt zöldsalátával
2) Haspók Menü: fasírt zöldsalátával ÉS tésztasalátával
3) és 4): két munkahelyi ebéd bedobozolva 3-3 gombóc, 1-1 adag tésztasaláta.
Pedig tegnap is az volt vacsira. Meg ma ebédre.
Különböző salátákkal, a napszaknak megfelelően (este nálam már tiltólistás a tészta, de a hús és a zöldség engedélyezett).
Kezdjük a fasírttal! Hozzávalók:
- 0,5 kg darált hús (bármilyen, de én most sertéshúst használtam)
- 3 szelet kenyér felkockázva, beáztatva, utána jól kinyomkodva (pici negyedkiló vekni volt... rendes kilós kenyérből talán egy szelet is elég. Amúgy pedig ha lett volna zsömle, akkor abból használok egyet, de nem volt.)
- fél fej vöröshagyma felaprítva
- 3 gerezd fokhagyma összezúzva
- 1 tojás
- só, bors, pirospaprika
- prézli
Elkészítés:
A húshoz adtam a kenyérkockákat, a tojást, a hagymákat, aztán megfűszereztem, és masszát gyúrtam belőle. Kb. pingponglabda-méretű golyókat formáztam, prézlibe forgattam, és bő olajban, közepesnél kisebb lángon, egyszer átfordítva megsütöttem őket Szép aranybarnára.
Tésztasaláta (ez amolyan drukkersaláta lett, vagyis "mindent bele"):
- 3 marék orsótészta megfőzve
- fél doboz csemegekukorica
- maradék sajt, kicsi kockákra vágva
- 2 kis kovászos uborka, szintén felaprítva
- öntet, amihez tejfölt, majonézt, sót és borsot kevertem össze
Elkészítés: mindent tálba rakunk és összekeverjük. Érdemes egy órára hűtőbe tenni fogyasztás előtt. Másnapra az ízek összeérnek, a tészta viszont beszívja az öntetet. Valamit valamiért...
Maradékmentő vegyes zöldsaláta:
- fél zacskó "levélmix"
- 1 paprika, felkockázva
- 1 paradicsom, felkockázva
- öntet: mustár, fehérborecet és olívaolaj, na meg persze só-bors, kézi habverővel krémszerűvé keverve
Elkészítés: igen, összekeverjük :-)
Osztozkodás: majdnem 20 fasírt lett. A zöldsalátából nem maradt említésre méltó mennyiség, a tésztasaláta 3 adag volt.
1) Light Menü: fasírt zöldsalátával
2) Haspók Menü: fasírt zöldsalátával ÉS tésztasalátával
3) és 4): két munkahelyi ebéd bedobozolva 3-3 gombóc, 1-1 adag tésztasaláta.
2010. augusztus 11., szerda
Valamit gyorsan-gyorsan, avagy ebédrendelés
Ma, 11-kor felhív a gyermekem, hogy kellene valami mást készíteni ebédre, mert a tojásos lecsót most nem enné. Gyakorlaton van a drágám, dolgozik, még szerencse, hogy anya meg otthon múlatja a napot. Almapaprikát tettem el savanyúságnak, vödröset, tehát végül is csak a tisztításával volt munka.
Le is adta a rendelést, csináljak májkrémből kenős krémet főtt tojással, stb. Remek - gondoltam, minden van itthon, csak a lényegért kell a boltba menni, nincs itthon májkrém. Szerencse, hogy nem messze tőlünk van egy bolt. Gyorsan be is szereztem, ami kellett, indulhat a "főzés".
Recept: végül májast vettem rúdban, összekevertem 2 db főtt tojással, némi mustárral, sóval, borssal, picit a hűtőbe tettem - nem sok ideje volt hűlni - és kész.
Eszembe jutott, hogy van itthon túró, legyen kőrözött is. Hozzákevertem némi tejfölt, sót, borsot, fokhagyma krémet, őrölt köményt, ez is ment a hűtőbe. Persze, fogyasztás előtt ki kell venni a hűtőből!
Feldaraboltam néhány zöldpaprikát, paradicsomot, elrendeztem a szokásos tálon, sóztam, borsoztam, volt itthon házikenyér. Ittunk hozzá nyár elején eltett bodzaszörpöt.
Mi tagadás, nem csak a gyerekem lakott jól belőle, hanem mindhárman ezt ebédeltük. Ebben a melegben nem is nagyon vágytunk nehezebb kajára. Apánk elment dolgozódni, egyszer csak hallom, jön vissza. Mondom, talán itthon hagyott valamit? Hátra sem fordultam a mosogatásból, hallom, csendben van. Hátranézek, hát ott áll egy kb. 10 kilós dinnyével. Mondom hát ez? - kaptam, mondja, és letette.
Még a főzés nélküli, kavarós ebéd is remek véget ért.
Le is adta a rendelést, csináljak májkrémből kenős krémet főtt tojással, stb. Remek - gondoltam, minden van itthon, csak a lényegért kell a boltba menni, nincs itthon májkrém. Szerencse, hogy nem messze tőlünk van egy bolt. Gyorsan be is szereztem, ami kellett, indulhat a "főzés".
Recept: végül májast vettem rúdban, összekevertem 2 db főtt tojással, némi mustárral, sóval, borssal, picit a hűtőbe tettem - nem sok ideje volt hűlni - és kész.
Eszembe jutott, hogy van itthon túró, legyen kőrözött is. Hozzákevertem némi tejfölt, sót, borsot, fokhagyma krémet, őrölt köményt, ez is ment a hűtőbe. Persze, fogyasztás előtt ki kell venni a hűtőből!
Feldaraboltam néhány zöldpaprikát, paradicsomot, elrendeztem a szokásos tálon, sóztam, borsoztam, volt itthon házikenyér. Ittunk hozzá nyár elején eltett bodzaszörpöt.
Mi tagadás, nem csak a gyerekem lakott jól belőle, hanem mindhárman ezt ebédeltük. Ebben a melegben nem is nagyon vágytunk nehezebb kajára. Apánk elment dolgozódni, egyszer csak hallom, jön vissza. Mondom, talán itthon hagyott valamit? Hátra sem fordultam a mosogatásból, hallom, csendben van. Hátranézek, hát ott áll egy kb. 10 kilós dinnyével. Mondom hát ez? - kaptam, mondja, és letette.
Még a főzés nélküli, kavarós ebéd is remek véget ért.
2010. augusztus 8., vasárnap
Paradicsomleves és káposztás tészta
Egyik se az a kifejezetten nagy durranás, de mindkettő finom, és hamar megvan. Mivel húsmentes, a húgom is megeszi.
A paradicsomlevesről már írtunk eleget, így csak megemlítem, hogy az volt a káposztás tészta előtt :-D
Káposztás tészta hozzávalói:
- 1 kis fej káposzta (kilója 199 Ft volt)
- fodros kockatészta
- só, olaj, (más rendes embereknek bors, én nem teszek bele, nem rontom el semmivel azt a jó káposztát :-)
Nem volt nagy káposzta, valamivel nagyobb, mint a két öklöm egymással szembefordítva. Mondjuk, mint egy nagyobb grapefruit.
Leszedtem a külső leveleit, először cikkekre vágtam, aztán pedig kivételesen nem kézi reszelővel reszeltem le, hanem a robotgéppel. Áááááá, alig gyorsabb..... :-D
Besóztam a káposztát, kicsit állni hagytam, aztán kinyomkodtam a levét. Akkor lábosban, hogy majd a tészta is beleférjen, olajat hevítettem, és pirítani kezdtem rajta a káposztát. (Lehet előtte cukrot karamellizálni, de én ezzel is úgy vagyok, mint a borssal: nem rontom el vele azt a jó káposztát :-) Vigyázni kell, és nem túl nagy lángon pirítani, hogy szép egyenletesen barnuljon, mert hajlamos helyenként megégni, máshol meg nyers maradni különben. Szóval inkább lassacskán, de szép egyenletes aranybarnára piruljon. Érdemes megkóstolni, és ízlés szerint utánasózni, mert ugyan kapott már sót, de annak egy része kifolyt a nyomkodáskor :-) Közben egy fazékban már lehet is főzni a tésztát. Ha a káposzta aranybarna, és a tészta is kész, akkor összekeverjük a kettőt, és kész.
Az emberek általában tesznek rá borsot vagy cukrot még tálaláskor is, de asszem, én más bolygóról jöttem.
A paradicsomlevesről már írtunk eleget, így csak megemlítem, hogy az volt a káposztás tészta előtt :-D
Káposztás tészta hozzávalói:
- 1 kis fej káposzta (kilója 199 Ft volt)
- fodros kockatészta
- só, olaj, (más rendes embereknek bors, én nem teszek bele, nem rontom el semmivel azt a jó káposztát :-)
Nem volt nagy káposzta, valamivel nagyobb, mint a két öklöm egymással szembefordítva. Mondjuk, mint egy nagyobb grapefruit.
Leszedtem a külső leveleit, először cikkekre vágtam, aztán pedig kivételesen nem kézi reszelővel reszeltem le, hanem a robotgéppel. Áááááá, alig gyorsabb..... :-D
Besóztam a káposztát, kicsit állni hagytam, aztán kinyomkodtam a levét. Akkor lábosban, hogy majd a tészta is beleférjen, olajat hevítettem, és pirítani kezdtem rajta a káposztát. (Lehet előtte cukrot karamellizálni, de én ezzel is úgy vagyok, mint a borssal: nem rontom el vele azt a jó káposztát :-) Vigyázni kell, és nem túl nagy lángon pirítani, hogy szép egyenletesen barnuljon, mert hajlamos helyenként megégni, máshol meg nyers maradni különben. Szóval inkább lassacskán, de szép egyenletes aranybarnára piruljon. Érdemes megkóstolni, és ízlés szerint utánasózni, mert ugyan kapott már sót, de annak egy része kifolyt a nyomkodáskor :-) Közben egy fazékban már lehet is főzni a tésztát. Ha a káposzta aranybarna, és a tészta is kész, akkor összekeverjük a kettőt, és kész.
Az emberek általában tesznek rá borsot vagy cukrot még tálaláskor is, de asszem, én más bolygóról jöttem.
2010. augusztus 7., szombat
Mentés másként: sajtos rizsgombóc
Ezt megint nem én találtam ki...
Volt főtt rizs a hűtőben, kevertem hozzá 1 egész tojást. Púpozott evőkanálnyi adagokat tettem a tenyerembe, ellapogattam, erre egy kocka sajt, aztán gombócokat gyúrtam belőle. A gombócokat prézlibe forgattam, és bő olajban aranysárgára sütöttem.
Hagymás paradicsomsaláta volt hozzá.
Volt főtt rizs a hűtőben, kevertem hozzá 1 egész tojást. Púpozott evőkanálnyi adagokat tettem a tenyerembe, ellapogattam, erre egy kocka sajt, aztán gombócokat gyúrtam belőle. A gombócokat prézlibe forgattam, és bő olajban aranysárgára sütöttem.
Hagymás paradicsomsaláta volt hozzá.
Sárgarépafőzelék
Nem volt ötletem, hogy mit főzzek, ezért megkértem a húgomat, hogy egy darab papírra írja fel a 3 legkedvesebb ételét, és az egyiket elkészítem neki ebédre. Hamar elkészült a feladattal, a papíron ez állt:
- káposztás tészta
- répafőzelék
- karalábéfőzelék
Bevásárlás nélkül a répafőzeléket lehetett megvalósítani.
Hozzávalók, 2 személyre:
- 5-6 kisebb-közepes sárgarépa (megtisztítva olyan 25-30 dkg volt)
- olaj, vaj
- só
- 1 evőkanál liszt
- 3 dl tej
- apróra vágott petrezselyem, kb 2 jókora evőkanálnyi
A sárgarépát megtisztítottam, és vékony karikákra vágtam. Egy nem túl nagy lábosban felhevítettem egy kevés olajat, és tettem hozzá egy kb. fél cm vastag "szelet" vajat is, mert szerintem vajjal finomabbak a főzelékek. Ebbe a keverékbe szórtam bele a sárgarépát, és pár percig kavargattam közepes lángon. Kicsit megváltozott a színe, alatta pedig a zsiradék élénksárga lett. Ekkor megsóztam (1 kávéskanál sót tettem csak rá), lefedtem, takarékra vettem alatta a lángot, hogy a saját levében megpárolódhasson. De nem ám szottyatagra. Kb. 15 perc múlva a répa puha volt, de még volt mit harapni és rágni rajta.
Ekkor megszórtam 1 evőkanál liszttel, és addig kevergettem, amíg már sehol nem volt rajta fehér por. Akkor felöntöttem 3 dl tejjel, és egy picikével feljebb vettem a lángot.
Addig főztem, míg besűrűsödött, akkor belekevertem a petrezselymet is, és szóltam a húgomnak, hogy jöhet enni.
A répa egyébként a telkünkről származik és ingyenes volt, de amúgy sem a legdrágább zöldség.
Én köret nélkül ettem, a húgom szerintem bevágott hozzá egy szeletet a tegnapi pizzából - fura párosítás, de nem nagyon volt választási lehetősége :-D
- káposztás tészta
- répafőzelék
- karalábéfőzelék
Bevásárlás nélkül a répafőzeléket lehetett megvalósítani.
Hozzávalók, 2 személyre:
- 5-6 kisebb-közepes sárgarépa (megtisztítva olyan 25-30 dkg volt)
- olaj, vaj
- só
- 1 evőkanál liszt
- 3 dl tej
- apróra vágott petrezselyem, kb 2 jókora evőkanálnyi
A sárgarépát megtisztítottam, és vékony karikákra vágtam. Egy nem túl nagy lábosban felhevítettem egy kevés olajat, és tettem hozzá egy kb. fél cm vastag "szelet" vajat is, mert szerintem vajjal finomabbak a főzelékek. Ebbe a keverékbe szórtam bele a sárgarépát, és pár percig kavargattam közepes lángon. Kicsit megváltozott a színe, alatta pedig a zsiradék élénksárga lett. Ekkor megsóztam (1 kávéskanál sót tettem csak rá), lefedtem, takarékra vettem alatta a lángot, hogy a saját levében megpárolódhasson. De nem ám szottyatagra. Kb. 15 perc múlva a répa puha volt, de még volt mit harapni és rágni rajta.
Ekkor megszórtam 1 evőkanál liszttel, és addig kevergettem, amíg már sehol nem volt rajta fehér por. Akkor felöntöttem 3 dl tejjel, és egy picikével feljebb vettem a lángot.
Addig főztem, míg besűrűsödött, akkor belekevertem a petrezselymet is, és szóltam a húgomnak, hogy jöhet enni.
A répa egyébként a telkünkről származik és ingyenes volt, de amúgy sem a legdrágább zöldség.
Én köret nélkül ettem, a húgom szerintem bevágott hozzá egy szeletet a tegnapi pizzából - fura párosítás, de nem nagyon volt választási lehetősége :-D
2010. augusztus 3., kedd
Babfasírt
Talán nem pont zöldbabfőzelékhez, de jó kis húsmentes feltét.
Hozzávalók:
- 1 doboz konzerv vörösbab
- 1 felkockázott vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- néhány szelet kenyér, nem több, mint 10 dkg (nekem egy hagymás masninak kb. egyharmada volt itthon), felkockázva
- 1 tojás
- só, bors
- olaj a sütéshez
Elkészítés:
A kenyérkockák nagyobb részét beáztattam, szerencsére egy jó maréknyit előrelátóan kihagytam.
A babkonzervet tálba borítottam, hozzáadtam a vöröshagymát, a fokhagymát, és botmixerrel pürésítettem. Ronda lilásrózsaszín lett :-D
A püréhez kevertem egy egész tojást, és - jól kinyomkodva - a kenyérkockákat. Mivel túl lágynak találtam, hozzákevertem még a maradék, "szárazon" hagyott kenyérkockákat is.
Megsóztam, megborsoztam, pár percig állni hagytam.
Serpenyőben, nem túl forró olajban sütöttem ki úgy, hogy két evőkanállal igazgattam olyan mittudoménmilyen, két-evőkanál-alakúra :-D
Kívül szép barnára sült, ez némileg feledteti a továbbra is enyhén barbis rózsaszín belsejét :-D
Amúgy fincsi, és a húgom sem berzenkedik ellene, hármat bevágott egy tányér zöldbabfőzelékhez. Összesen 12 darab lett.
Hozzávalók:
- 1 doboz konzerv vörösbab
- 1 felkockázott vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- néhány szelet kenyér, nem több, mint 10 dkg (nekem egy hagymás masninak kb. egyharmada volt itthon), felkockázva
- 1 tojás
- só, bors
- olaj a sütéshez
Elkészítés:
A kenyérkockák nagyobb részét beáztattam, szerencsére egy jó maréknyit előrelátóan kihagytam.
A babkonzervet tálba borítottam, hozzáadtam a vöröshagymát, a fokhagymát, és botmixerrel pürésítettem. Ronda lilásrózsaszín lett :-D
A püréhez kevertem egy egész tojást, és - jól kinyomkodva - a kenyérkockákat. Mivel túl lágynak találtam, hozzákevertem még a maradék, "szárazon" hagyott kenyérkockákat is.
Megsóztam, megborsoztam, pár percig állni hagytam.
Serpenyőben, nem túl forró olajban sütöttem ki úgy, hogy két evőkanállal igazgattam olyan mittudoménmilyen, két-evőkanál-alakúra :-D
Kívül szép barnára sült, ez némileg feledteti a továbbra is enyhén barbis rózsaszín belsejét :-D
Amúgy fincsi, és a húgom sem berzenkedik ellene, hármat bevágott egy tányér zöldbabfőzelékhez. Összesen 12 darab lett.
Kukoricás palacsinta
Ma készítettem reggelire.
Az első kaja, amire a húgom kerekperec közölte, hogy "nem jó".
Mégis beírom, mert szerintem viszont igenis nagyon finom.
Sajnos azt hiszem, ez megint egy olyan recept, amit nem én találtam ki, pedig milyen büszke voltam magamra :-D
Ja, rádásul - esetünkben - az ingyenes kategóriába esik, mert egyik összetevője se érte el a bűvös 100 Ft-ot.
Hozzávalók:
- 1 cső főtt kukorica, a szemek levagdosva (nálunk tegnapi maradék)
- 2 tojás
- pár kanál liszt, átgondolva talán 10-15 dkg közt volt valahol... de nem mértem, csak kavartam
- 1 csipet sütőpor
- kevés tej
- só
- kevés maradék reszelt füstölt sajt (A húgom emiatt fokozta le ehetetlenné, pedig én alig éreztem benne :-( Ez persze elhagyható.)
Elkészítés: fentiekből sűrű palacsintatésztát kevertem, állagra inkább kukoricás nokedlitésztának mondanám. (Először elkevertem a tojást magában, bele a kukoricát, aztán felváltva lisztet és tejet, amikor az állaga már szimpatikus volt, akkor a sót és azt a nyavalyás reszelt sajtot.)
Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem, ebbe evőkanállal kupacokat adagoltam a tésztából. Nagyjából tenyérnyi - mármint ujjak nélkül számítva tenyérnyi -dagadt palacsintákká terültek szét. Mindkét oldalukat pirosra sütöttem. Összesen 8 darab lett. Kettőnknek sok, ez 3, vagy 4 emberes reggeli.
Tejfölt és ketchupot tettünk rá (én mindenre tejfölt teszek, a húgom meg mindenre ketchupot), úgy ettük (illetve úgy hagytuk ott...). El tudom képzelni vacsorára is, valamiféle salátával, sőt még főzelékhez is, feltétként.
Az első kaja, amire a húgom kerekperec közölte, hogy "nem jó".
Mégis beírom, mert szerintem viszont igenis nagyon finom.
Sajnos azt hiszem, ez megint egy olyan recept, amit nem én találtam ki, pedig milyen büszke voltam magamra :-D
Ja, rádásul - esetünkben - az ingyenes kategóriába esik, mert egyik összetevője se érte el a bűvös 100 Ft-ot.
Hozzávalók:
- 1 cső főtt kukorica, a szemek levagdosva (nálunk tegnapi maradék)
- 2 tojás
- pár kanál liszt, átgondolva talán 10-15 dkg közt volt valahol... de nem mértem, csak kavartam
- 1 csipet sütőpor
- kevés tej
- só
- kevés maradék reszelt füstölt sajt (A húgom emiatt fokozta le ehetetlenné, pedig én alig éreztem benne :-( Ez persze elhagyható.)
Elkészítés: fentiekből sűrű palacsintatésztát kevertem, állagra inkább kukoricás nokedlitésztának mondanám. (Először elkevertem a tojást magában, bele a kukoricát, aztán felváltva lisztet és tejet, amikor az állaga már szimpatikus volt, akkor a sót és azt a nyavalyás reszelt sajtot.)
Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem, ebbe evőkanállal kupacokat adagoltam a tésztából. Nagyjából tenyérnyi - mármint ujjak nélkül számítva tenyérnyi -dagadt palacsintákká terültek szét. Mindkét oldalukat pirosra sütöttem. Összesen 8 darab lett. Kettőnknek sok, ez 3, vagy 4 emberes reggeli.
Tejfölt és ketchupot tettünk rá (én mindenre tejfölt teszek, a húgom meg mindenre ketchupot), úgy ettük (illetve úgy hagytuk ott...). El tudom képzelni vacsorára is, valamiféle salátával, sőt még főzelékhez is, feltétként.
2010. augusztus 1., vasárnap
Juhtúrós hús szalonnás zöldbabbal
Nem volt semmi ötletem, hogy mit főzzek (csak annyi eligazítást kaptam, hogy húúúúúúúúsos legyen), ezért elkezdtem Príma Konyhákat böngészni, és ott találtam ihletet, meg valami hasonló receptet. Az újságban nem zöldbab volt mellé, ezt a részét önerőből sikerült kigondolni :-D
- 4 szelet sertéscomb (kb. fél kiló, 560 Ft)
- 1 "cső" juhtúró (10 dkg, kb. 200 Ft)
- 1-2 paradicsom
- kis darab trappista sajt
- kb. 25 dkg zöldbab megtisztítva, de egyben (egy kilót vettem 400 Ft-ért, akkor ez legyen kb. egy százas)
- 8 szelet bacon (1 csomag 370 Ft, de maradt)
- só, bors, mustár
A hússzeleteket sóztam, borsoztam, mustárral megkentem, és mindkét oldalon elősütöttem. Utána jénai tálba pakoltam őket, a tetejükre juhtúrót tettem, erre húsonként 2-3 vékony szelet paradicsomot, majd befedtem sajttal. 200 fokos sütőben addig sütöttem, amíg szépen megpirult a teteje. A juhtúró persze kifolyt, de nem baj, mert nem égett oda, viszont nagyon finom szaft keletkezett a jénai aljában :-)
Amíg a hús a sütőben volt, megtisztítottam a zöldbabot, és pár percre forrásban lévő, sós vízbe dobtam. Csak néhány percig főztem, nem puhult meg, roppanós maradt. Jól lecsöpögtettem, aztán 4 felé osztottam. Egy vágódeszkára egymás alá fektettem 2 szelet bacont, az egyik végére rátettem az első "csokor" zöldbabot, és feltekertem. A maradékból még 3 ilyen csomagot készítettem. Serpenyőben kevés olajon körbesütöttem a szalonnát.
A kész hús mellé köretként ettük a szalonnás zöldbabot. Férfikajának kissé túl zöldséges (sehol egy szem rizs, vagy krumpli, ÚRISTEN!!!), női kajának viszont kissé túl nehéz, egy kis friss saláta is elég lett volna hozzá. Csak kovászos uborka volt, a zöldbabot elég hamar le is cseréltem rá.
Durván 1200 Ft-ba került, nagyon laktató, éhségtől függően 2, 3, vagy 4 adag is kihozható belőle.
- 4 szelet sertéscomb (kb. fél kiló, 560 Ft)
- 1 "cső" juhtúró (10 dkg, kb. 200 Ft)
- 1-2 paradicsom
- kis darab trappista sajt
- kb. 25 dkg zöldbab megtisztítva, de egyben (egy kilót vettem 400 Ft-ért, akkor ez legyen kb. egy százas)
- 8 szelet bacon (1 csomag 370 Ft, de maradt)
- só, bors, mustár
A hússzeleteket sóztam, borsoztam, mustárral megkentem, és mindkét oldalon elősütöttem. Utána jénai tálba pakoltam őket, a tetejükre juhtúrót tettem, erre húsonként 2-3 vékony szelet paradicsomot, majd befedtem sajttal. 200 fokos sütőben addig sütöttem, amíg szépen megpirult a teteje. A juhtúró persze kifolyt, de nem baj, mert nem égett oda, viszont nagyon finom szaft keletkezett a jénai aljában :-)
Amíg a hús a sütőben volt, megtisztítottam a zöldbabot, és pár percre forrásban lévő, sós vízbe dobtam. Csak néhány percig főztem, nem puhult meg, roppanós maradt. Jól lecsöpögtettem, aztán 4 felé osztottam. Egy vágódeszkára egymás alá fektettem 2 szelet bacont, az egyik végére rátettem az első "csokor" zöldbabot, és feltekertem. A maradékból még 3 ilyen csomagot készítettem. Serpenyőben kevés olajon körbesütöttem a szalonnát.
A kész hús mellé köretként ettük a szalonnás zöldbabot. Férfikajának kissé túl zöldséges (sehol egy szem rizs, vagy krumpli, ÚRISTEN!!!), női kajának viszont kissé túl nehéz, egy kis friss saláta is elég lett volna hozzá. Csak kovászos uborka volt, a zöldbabot elég hamar le is cseréltem rá.
Durván 1200 Ft-ba került, nagyon laktató, éhségtől függően 2, 3, vagy 4 adag is kihozható belőle.
2010. július 31., szombat
Levetlen
Ma, a mai ráérős napomon ezt a tipikus alföldi ételt fogom elkészíteni. Nálunk a levetlen, és változatai elég sűrűn készültek régebben, mostanában ritkábban főzöm.
Ezeket az ételeket anyósomtól ill. a férjemtől tanultam főzni, nálunk a szüleim házában nem annyira volt szokás. Azután néhány év elteltével, mikor már mindegyiket elégszer főztem, rájöttem, hogy az alapanyagok mindig ugyanazok, csak az elkészítési mód változik. Persze, ettől még finomak, és változatosk is lehetnek, főleg, ha a kiegészítőket változtatjuk, pl. évszaktól függően. Tulajdonképpen nem egy diétás étel, de ma ez nem számít. Majd csak keveset eszem.
Mert ugye krumpli, hagyma, pirospaprika, némi zöldpaprika és paradicsom minden háztartásban van otthon rendszerint. A lebbencstésztára már nem mondanám, lehet, hogy nálunk sem lenne, ha anyósom nem lenne nagy száraztészta készítő. De szokott csinálni, és ilyenkor olyan szép nagy zsákkal ad nekünk is, ami kb. 3-5 kg-ot jelent. Jól jön ez bográcsozáskor is, merthogy bográcsban még finomabb.
Ezekből az alapanyagokból lehet főzni krumplilevest (tészta nélkül, zöldséggel, tejföllel) - ez kicsit kilóg a sorból, de nekem nagyon hasonlít - topogót, levetlent.
Nos, hát a levetlen: ha van otthon fincsi füstölt szalonna, az még jobb, mert azt megpirítjuk, rátesszük az eltördelt lebbencset, és világos barnára pirítjuk (nem égetjük). Amikor szép színe van, rátesszük az előre megtisztított, karikára szelt krumplit, néhányszor átforgatjuk. Felöntjük vízzel - a tészta felszívja, ettől fog megfőni - és teszünk bele: paprikát, paradicsomot, őrölt pirospaprikát, ételízesítőt, sót, borsot, nálunk kerül rá némi chili, hagyjuk főni. Amikor megfőtt, olyan szép sűrű az állaga, az sem baj, ha pirult, bár én pici lével jobban szeretem. A leve is inkább olyan fincsi szaft, mint a pörkölté. Ilyenkor nyáron kovászos ubival fenséges ebéd.
Jó étvágyat hozzá !
Ezeket az ételeket anyósomtól ill. a férjemtől tanultam főzni, nálunk a szüleim házában nem annyira volt szokás. Azután néhány év elteltével, mikor már mindegyiket elégszer főztem, rájöttem, hogy az alapanyagok mindig ugyanazok, csak az elkészítési mód változik. Persze, ettől még finomak, és változatosk is lehetnek, főleg, ha a kiegészítőket változtatjuk, pl. évszaktól függően. Tulajdonképpen nem egy diétás étel, de ma ez nem számít. Majd csak keveset eszem.
Mert ugye krumpli, hagyma, pirospaprika, némi zöldpaprika és paradicsom minden háztartásban van otthon rendszerint. A lebbencstésztára már nem mondanám, lehet, hogy nálunk sem lenne, ha anyósom nem lenne nagy száraztészta készítő. De szokott csinálni, és ilyenkor olyan szép nagy zsákkal ad nekünk is, ami kb. 3-5 kg-ot jelent. Jól jön ez bográcsozáskor is, merthogy bográcsban még finomabb.
Ezekből az alapanyagokból lehet főzni krumplilevest (tészta nélkül, zöldséggel, tejföllel) - ez kicsit kilóg a sorból, de nekem nagyon hasonlít - topogót, levetlent.
Nos, hát a levetlen: ha van otthon fincsi füstölt szalonna, az még jobb, mert azt megpirítjuk, rátesszük az eltördelt lebbencset, és világos barnára pirítjuk (nem égetjük). Amikor szép színe van, rátesszük az előre megtisztított, karikára szelt krumplit, néhányszor átforgatjuk. Felöntjük vízzel - a tészta felszívja, ettől fog megfőni - és teszünk bele: paprikát, paradicsomot, őrölt pirospaprikát, ételízesítőt, sót, borsot, nálunk kerül rá némi chili, hagyjuk főni. Amikor megfőtt, olyan szép sűrű az állaga, az sem baj, ha pirult, bár én pici lével jobban szeretem. A leve is inkább olyan fincsi szaft, mint a pörkölté. Ilyenkor nyáron kovászos ubival fenséges ebéd.
Jó étvágyat hozzá !
2010. július 30., péntek
Cukkinis quiche
A múltkor 4 zsenge cukkinit vettem a piacon kb. 200-250 Ft-ért (nem emlékszem pontosan). Egyet karikákra vágtam, beszórtam fűszersóval és megsütöttem.
A maradék háromból pedig quiche lett.
Tészta:
- 20 dkg liszt
- 10 dkg vaj vagy margarin (ha vaj, akkor kb 150 Ft, ha margarin, akkor ez a mennyiség nagyjából "ingyenes" :-)
- kevés hideg víz, pár kanálnyi
- só
Az alapanyagokat minél gyorsabban összedolgozzuk - hidegkezűek előnyben - és egy félórára hűtőbe tesszük. Kinyújtjuk, piteformába igazgatjuk (vagy tortaforma is jó) úgy, hogy szegélye is legyen, 200 fokos sütőben mondjuk a töltelék összeállításáig elősütjük. (A cukkini lereszelése nem számít a töltelék összeállításába, különben odaég a tészta :-))
Töltelék:
- 4 tojás (mondjuk, 120 Ft)
- egy közepes - 330 ml - tejföl (109 Ft volt a CBA-ban)
- a 3 kis cukkini előzetesen már lereszelve, besózva, kinyomkodva (körülbelül 150-180 Ft lehetett)
- egy maréknyi valamilyen reszelt sajt
- só, bors, szerecsendió
Mindezt összekeverjük, és az elősütött tészta tetejére öntjük.
Tetejére: ízlés és esztétikai érzék szerint például paradicsomkarikák, és mindenképpen további reszelt sajt.
Visszatesszük a sütőbe, és további 30-40 percig sütjük, a teteje legyen szép piros.
Nekünk melegen és hidegen is ízlik!
(Csak ezt az elősütést - vagy a cukkini kinyomkodását - még gyakorolnom kell, mert sajnos kissé elázott a tészta.)
A maradék háromból pedig quiche lett.
Tészta:
- 20 dkg liszt
- 10 dkg vaj vagy margarin (ha vaj, akkor kb 150 Ft, ha margarin, akkor ez a mennyiség nagyjából "ingyenes" :-)
- kevés hideg víz, pár kanálnyi
- só
Az alapanyagokat minél gyorsabban összedolgozzuk - hidegkezűek előnyben - és egy félórára hűtőbe tesszük. Kinyújtjuk, piteformába igazgatjuk (vagy tortaforma is jó) úgy, hogy szegélye is legyen, 200 fokos sütőben mondjuk a töltelék összeállításáig elősütjük. (A cukkini lereszelése nem számít a töltelék összeállításába, különben odaég a tészta :-))
Töltelék:
- 4 tojás (mondjuk, 120 Ft)
- egy közepes - 330 ml - tejföl (109 Ft volt a CBA-ban)
- a 3 kis cukkini előzetesen már lereszelve, besózva, kinyomkodva (körülbelül 150-180 Ft lehetett)
- egy maréknyi valamilyen reszelt sajt
- só, bors, szerecsendió
Mindezt összekeverjük, és az elősütött tészta tetejére öntjük.
Tetejére: ízlés és esztétikai érzék szerint például paradicsomkarikák, és mindenképpen további reszelt sajt.
Visszatesszük a sütőbe, és további 30-40 percig sütjük, a teteje legyen szép piros.
Nekünk melegen és hidegen is ízlik!
(Csak ezt az elősütést - vagy a cukkini kinyomkodását - még gyakorolnom kell, mert sajnos kissé elázott a tészta.)
2010. július 29., csütörtök
Remélem, egészséges tízórai
A nádszálvékony kishúgomnak simán adhatnék csokit, kekszet, sütit, nápolyit is tízóraira, de ebben a két hétben, amíg itthon van, igyekszem neki inkább sok olyasmit kínálni, amit a lakóotthonban nem, vagy nem elégszer kapnak.
A mai, bonyolultnak igazán nem nevezhető turmixhoz a következő alapanyagokat használtam:
- egy őszibarack
- egy kis barna nádcukor
- fahéj
- egy marék müzli
- kefir
- tej.
Jól összedolgoztam botmixerrel, még nekem is jutott belőle, nagyon finom volt!
A mai, bonyolultnak igazán nem nevezhető turmixhoz a következő alapanyagokat használtam:
- egy őszibarack
- egy kis barna nádcukor
- fahéj
- egy marék müzli
- kefir
- tej.
Jól összedolgoztam botmixerrel, még nekem is jutott belőle, nagyon finom volt!
Főzés a netről
Két darab padlizsán 200 Ft (egy darab padlizsán 100 Ft :-), egy csomag bulgur kb. 500 Ft (20 dkg bulgur kb. 200 Ft), a receptet meg Chili és Vanília.
Csípős bulgur piláf sült padlizsánnal.
Tényleg csípős :-)
De nagyon finom!
Csípős bulgur piláf sült padlizsánnal.
Tényleg csípős :-)
De nagyon finom!
2010. július 25., vasárnap
Kaprot mindenkinek!
Csak ötletadó bejegyzés, "Mindenre-Van-Megoldás" témában.
Hárman ebédeltünk ma:
- egy Finnyás Fűevő
- egy Válogatós Vércse
- meg én.
Én főztem, mert ki más.
Csak a kaporszószban voltam biztos, illetve adottak voltak a következő információk:
- a Vércse igazából nem is szereti a kaprot;
- a Fűevő nem fog jóllakni kaporszósszal és főtt tojással;
- nekem meg mindegy, csak mindenki kapjon enni, aztán kussoljon.
Innen szép nyerni.
Találtam még ezeket:
- néhány szem héjában főtt krumpli (majonézes salátához előregyártva)
- egy fél felszecskázott csirkemell a fagyasztóban.
Akkor nincs is semmi baj.
A csirkefecniket (7 kicsi vékony szeletke) kiolvasztottam, sóztam, borsoztam, pillanatok alatt megsütöttem egy kis olajon. Egy fél vöröshagymát felkockáztam, megpirítottam, 3 főtt krumplit ráreszeltem, sóztam, borsoztam, lenyomkodva pirulásig sütöttem. Közben megfőztem két tojást, és elkészítettem a kaporszószt is. (Olaj+vaj keverékén 2 evőkanál lisztet éppcsak elkevertem, felöntöttem összesen fél liter tej+tejszín keverékével, kis lángon, folyamatosan kevergetve sűrűre főztem, beleszórtam sok apróra vágott kaprot, sóztam, cukroztam, pár csepp citromlevet nyomtam bele, kész.)
Ez volt a három tányéron:
- Sok kaporszósz, egy kis hagymás krumpli, két főtt tojás cikkekre vágva.
- Sok csirkehús, sok hagymás krumpli, egy pici tányérkán kb. két kanál kaporszósz.
- Kevés csirkehús, sok kaporszósz.
Mindenki kapott enni, aztán kussolt :-D
Hárman ebédeltünk ma:
- egy Finnyás Fűevő
- egy Válogatós Vércse
- meg én.
Én főztem, mert ki más.
Csak a kaporszószban voltam biztos, illetve adottak voltak a következő információk:
- a Vércse igazából nem is szereti a kaprot;
- a Fűevő nem fog jóllakni kaporszósszal és főtt tojással;
- nekem meg mindegy, csak mindenki kapjon enni, aztán kussoljon.
Innen szép nyerni.
Találtam még ezeket:
- néhány szem héjában főtt krumpli (majonézes salátához előregyártva)
- egy fél felszecskázott csirkemell a fagyasztóban.
Akkor nincs is semmi baj.
A csirkefecniket (7 kicsi vékony szeletke) kiolvasztottam, sóztam, borsoztam, pillanatok alatt megsütöttem egy kis olajon. Egy fél vöröshagymát felkockáztam, megpirítottam, 3 főtt krumplit ráreszeltem, sóztam, borsoztam, lenyomkodva pirulásig sütöttem. Közben megfőztem két tojást, és elkészítettem a kaporszószt is. (Olaj+vaj keverékén 2 evőkanál lisztet éppcsak elkevertem, felöntöttem összesen fél liter tej+tejszín keverékével, kis lángon, folyamatosan kevergetve sűrűre főztem, beleszórtam sok apróra vágott kaprot, sóztam, cukroztam, pár csepp citromlevet nyomtam bele, kész.)
Ez volt a három tányéron:
- Sok kaporszósz, egy kis hagymás krumpli, két főtt tojás cikkekre vágva.
- Sok csirkehús, sok hagymás krumpli, egy pici tányérkán kb. két kanál kaporszósz.
- Kevés csirkehús, sok kaporszósz.
Mindenki kapott enni, aztán kussolt :-D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
