2010. május 27., csütörtök

Hétköznapi levesünk

Ma egy gyors levest főztem: zöldborsó leves.
Úgy készült, hogy volt fagyasztott zöldborsóm, tisztítottam hozzá zöldséget, répát, karikára szeltem, én szoktam bele tenni néhány szem krumplit is. Kevéske zellert, zöldség és zeller zöldet.
Kicsi olajon megpárolom a zöldségeket, meghintem 1 evőkanál liszttel, két kávéskanál pirospaprikával, kicsit pirítom, és felöntöm vízzel. Fűszerezem a tavaly eltett ételízesítőmmel, frissen őrölt borssal, pici őrölt köménnyel, sóval. Addig főzöm, míg minden  megpuhul benne. Csipetnyi cukorral szoktuk fogyasztani.
Volt még pár gombóc fasírtunk, és sült krumplival komplett menüt alkotott. Nem fényképeztem, de így is fincsi volt.
Kérdés Altairhez: most árlistát is kellene készítenem? Ha igen, legközelebb kikalkulálom.
Ma kettőre megyek dolgozni, úgyhogy délelőtt még megcsináltam a bodza ivólevet, és felforraltam a bodza szörp szirupját is. Amikor hazajövök azt is összeállítom, hogy összeérjen.

2010. május 26., szerda

semmi különös

"Mostanában semmi extrát nem készítettem." De tényleg.

például:
- tojásos nokedli (hagymát megpirítottam, arra rá a nokedli, és rá a tojás. kicsit rántottaízű lett, lehet, hogy a 40(?) dkg liszthez sok volt a 6 tojás)

- krumplis tészta (én úgy csinálom, mint a paprikáskrumplit, csak kevesebb lével, mikor megfőtt szétnyomkodom, és bele a tészta)

- grízes tészta (egyrészt a fiam egyik kedvence, másrészt, ha nem főznék grízestésztát, nem fogyna a lekvárunk)

- gyümölcsleves (van még mindig pár adag cseresznye a mélyhűtőben... + két szem alma, meg mazsola, fahéj, szegfűszeg tejes-tejfölös habarással)

- tojásleves (ez van meg leggyorsabban :-))

- és egy valami zöldséges darált húsból készült raguféleség tésztával
Darált hús, hagyma, gyalult tök (ez is van még pár adag...), reszelt répa, pirospaprika, zeller és zöldje. Pirítva, párolva. Asszem ezek voltak benne. Talán egy sűrített paradicsom is. (Mára is maradt belőle, azt összekevertem a tésztával, meg hozzáöntöttem egy kis maradék kecsapot, kis tejföl rá, meg sajt, és megsütöttem szép pirosra. Vagy inkább barnára.)

A tök egyébként jó pörköltbe is, besűríti a levét.
Állítólag az élelmiszeriparban is használják gyümölcslevek sűrítéséhez... (ezt talán majd tanult kolléganőnk is megerősíti)
Sőt tököt (sima főzőtököt) én lekvárba is szoktam tenni, például málnalekvárban nagyon finom, bár a tágabb családomból sem lelkesednek érte, nem értem miért, az állaga olyan lesz, mint az ananász, és átveszi a gyümölcs (pl málna) ízét. Szóval szerintem tök jó :-)))

- ja, és tegnap vacsorára: tejfölös melegszendvics (tejföllel megkenem a kenyérszeleteket kb fél centi vastagon, rá sajtszeletek, és 10 perc alatt szép pirosra sütöttem)

Bemutatkozom

Sziasztok, bemutatkozom én is.

Ildikó vagyok, építészmérnök, aki tanít. Itthon rendszeresen főzök. A családom csak az itthon készült ételeket hajlandó fogyasztani, amit én helyeslek is. Új módi alakult ki nálunk, mióta a nagylányom - az egyetlen - főiskolás. Hétvégén, amikor itthon van, többfélét főzök, és abból Ő visz a  következő hétre. Ami itthon marad, azt esszük mi a következő héten. Persze csak 1-2 napra valót szoktam főzni, mert tovább nem szeretem tartogatni. Azután, ahogy időm engedi, szerkesztek valami finomat. Nálunk egyébként a férjem és a lányom is szeret és tud is főzni, tehát nem gond, ha anya nem ér rá, és van két másik szabad kéz, készítenek kaját.
Kb. fél éve a kenyeret, péksüteményt is itthon sütöm, úgyhogy mi készen ezt sem vesszük. Múlt hétvégén, a pünkösdin, 5 kenyeret sütöttem, kettőt elvitt a gyerek, (egyiket a barátjának) egyet magunknak, kettőt ajándékba. Mert azért tudnak ám örülni a megajándékozottak a fincsi házikenyérnek.

A munka  és a főzés mellett szeretek foltot varrni, bár, mivel ez számomra eléggé helyhez kötött, mostanában inkább horgolok, számomra ez mobilabb. Régebben kötöttem is sokat, most azt nem annyira. Szeretek a kertben tenni - venni, főleg azt szeretem, mikor ilyen szép, mint mostanában.

2010. május 18., kedd

Amikor nem villogunk

Gabi azt mondja: "Mostanában sajnos semmi extrát nem készítettem."
Én a magam részéről december óta nem készítettem semmi extrát, aztán mégis itt szaporítom a karaktert állandóan.
Pont ez a lényeg, hogy mostanában nemigen flancolunk... túlélésre vagyunk berendezkedve, ezt kéne megoldanunk viszonylag változatosan.
Szóval, Gabi, írd csak be a grízes tésztát, a pörköltet nokedlival, a krumplifőzeléket meg a császármorzsát, mert ötlet kell, ötlet, és ötlet, mert lehet, hogy nekem épp nem jut eszembe semmi holnapra, mert lehet, hogy egy snassznak tűnő recept húz ki másokat az alkotói válságból :-D

Khm.... én ma reggel kifőztem egy adag spagettit a maradék sajtszószomhoz. Tényleg nem nagyon lehet vele dicsekedni, de mi van, ha pl. Altair egyszer megunja a kedvenc sajtos-tejfölös tésztáját (tudom, ki van zárva :-) és kipróbálná kicsit másképp? :-D
Szóval hátha jól jön valakinek :-D

Altair: Egyszer ettem a tankonyhán olyan isteni sajtostésztát, amit cystás fibrosisos betegeknek ajánlunk. Ez egy öröklődő génhiba, aminek a következtében sűrű lesz az emésztőnedv és ez rontja a felszívódást - bonyolult. A lényeg, hogy emelt energiatartalmú ételeket kell enniük. Az a sajtos tészta! Csupa tejszín, tejföl, sajt, zsír, jó tocsogós. Csak azóta se merem elkészíteni, annyira hizlal. :o)

2010. május 17., hétfő

Paradicsomleves

Pár napja időmből és fantáziámból csak erre futotta.
Bár Maris írt már itt is és itt is paradicsomleves-receptet, ez azért kicsit más.

Paradicsomleves betűtésztával. (Az ovis paradicsomlevesek óta már csak a betűtésztás paradicsomleves az igazi...) De főzhetem bármilyen levestésztával, a lényeg, hogy sok legyen a tészta benne. Vagyis amikor azt hiszem, hogy már elég sok tészta van benne, akkor teszek bele még egy marékkal... A sok tészta van benne a fiúk kedvéért, az én kedvemért meg fokhagyma és valami zöld.

Hozzávalók:
zsír/olaj, liszt, pirospaprika, 1 doboz sűrített paradicsom, só, pár gerezd fokhagyma, zellerzöld vagy petrezselyemzöld

Megcsinálom a rántást, kis pirospaprikát teszek bele, meg a sűrített paradicsomot, vízzel felengedem, megsózom. Amikor felforrt beleteszem a tésztát és a fokhagymát, és pár percig főzöm, majd a legvégén az apróra vágott petrezselyemzöldet is.
A zellerzöldet előbb szoktam beletenni, valamiért azt gondolom, hogy annak többet kell főnie...
Cukrot nem teszek bele!
Paradicsomlével is szoktam néha csinálni, de az csak ritkán van itthon. Sőt nyáron néha igazi paradicsomot is teszek bele.

Én is ajánlok! - Fahéjas briós!

Mostanában sajnos semmi extrát nem készítettem. Főleg nem saját ötlet alapján...

Viszont én is tudok egy jó receptet ajánlani! 2 hét alatt már 4x sütöttem meg a Limara péksége blogján talált finomságot! A becsületes neve: Spanyol briós (A nevére kattintva látható a recept is!)

Próbáljátok ki, nagyon finom! 10 db briós lesz belőle! Nem is bonyolult, csak a sok kelesztés időigényes kicsit. De nagyon megéri!!!!!!!!

(A képen az első saját készítésű sütikém látható!)

2010. május 16., vasárnap

(Többé-kevésbé) szezonális hétvége

Pénteken kisebb vagyont hagytam a Nagycsarnokban, aztán szombaton még a kispesti piacon is folytattam az ámokfutást, és hatalmasnagy főzőcskézést rendeztem hétvégén!!!!! Végre, végre elememben voltam, hurráááá, ez persze nem utolsósorban annak volt köszönhető, hogy volt kinek főznöm :-D

A szombati ebéd (borsos marhatokány) csak olyan értelemben illene a Válságkonyha bejegyzései közé, hogy elég hamar komoly pénzügyi válságba kerülnék, ha sokszor akarnék ilyet főzni, mert fehérpecsenyét vettem hozzá, ami piszok drága volt - de hát Józsi hentes ezt ajánlotta, én pedig hallgatok rá, mert eddig mindig igaza volt, most is.
Hogy egy kicsit szépítsek a Nyakló Nélküli Költekezésen, a tokány körete polenta volt, mert találtam kukoricadarát a konyhaszekrény mélyén.

A levesből azért ki lehetett találni, hogy itt a tavasz: karalábélevest főztem (2 karalábé, 1 csokor zsenge vegyes leveszöldség), benne jó sok, jó nagy, és jó ronda vajas-petrezselymes galuskával. Tejfölösen!

Vasárnap sokkal szezonálisabb és gazdaságosabb ebédet főztem. Csirkehúst petrezselymes krumplival, spárgával, és sajtszósszal.
Ebből:
- 1 csomag fehér spárga (250 Ft)
- kb. 1 kg újkrumpli (kb 200 Ft)
- 1 csokor petrezselyem (50 Ft)
- 1 egész csirkemellfilé (500 Ft)
- egy darab "reszelni való" sajt (kb. 200 Ft)

Az újkrumplit (apró szemű, a legnagyobb is max galambtojás méretű volt) megmostam kétszer, aztán leszárítottam, és kiolajozott tepsibe szórtam. Megsóztam, letakartam fóliával, alatta párolódott egy darabig, utána leszedtem a fóliát, megpirítottam, majd kiszedtem és megszórtam egy kazalnyi apróra vágott petrezselyemmel.

A sajtszószhoz kb. fél kocka vajon kicsit átkevergettem két kanál lisztet, és felöntöttem fél liter tejjel. Sóztam, borsoztam, beledobtam egy babérlevelet (ezt máskor időben ki kell venni, mert kicsit babérízű lett), és pár perc alatt sűrűre forraltam, majd elkevertem benne a reszelt sajtot.

A spárgát meghámoztam, sós-cukros vízben néhány percig főztem, majd egy serpenyőben vajat olvasztottam és a leszűrt spárgát beleforgattam.

A vékony szeletekre vágott (6 jött ki belőle), megsózott, megborsozott csirkemellet kevés olajon, oldalanként pár perc alatt megsütöttem.

Nagyon jól elvoltak ezek együtt, finom ebéd volt, 1200 Ft-ból kijött 4 adag (két ember mai és holnapi ebédje).

A vacak joghurttortámról most inkább nem mesélek.

2010. május 13., csütörtök

Pizzasütés

A fizetés utáni hihetetlen gazdagság (szánalmas illúziója) miatt hó elején hajlamos vagyok túlpörögni, sokkal többet vásárolni és főzni, mint amennyire szükségem van. Nem baj ez végül is, mert ilyenkor keletkeznek a lefagyasztott vésztartalékok, amiket majd elővehetek a hóvégi csóróság időszakában (amikor majd NEM írok minden egyes nap új válságkonyhás bejegyzést :-D ).

Fagyasztóba száműztem tehát az összes maradék paradicsomos káposztát és töltött karalábét, aztán meg néztem körül bután, hogy akkor most viszont mit lehetne enni.
Mondjuk például pizzát, ezzel adott esetben villantani is lehet ("DEHOGYIS használok kész pizzalapot, hát minek nézel te engem" :-))), meg fel is lehet használni hozzá a bevásárláskor meggondolatlanul felhalmozott, aztán a hűtőben ide-oda pakolgatott cuccokat, nem-annyira-finom kolbászt, ilyesmiket.

Hozzávalók
Tészta: 0,5 kg liszt, fél kocka élesztő, kicsi tej, kicsi cukor, langyos víz, olaj, só
Szósz: 1 vöröshagyma, ízlés szerinti pár gerezd fokhagyma, 1 hámozottparadicsom-konzerv, só, bors, cukor, sok bazsalikom, meg még oregánó és kakukkfű
Feltét: kolbász meg szalonna, meg sajt

Nyilvánvaló, hogy a fenti alapanyagokból készült pizza a legkevésbé sem lett autentikus, sőt talán nem is pizza lett, de szerintem finom.

Elkészítés
1) Körülbelül 1 dl tejet meglangyosítottam, egy nagy csipet cukrot kevertem bele, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni a mikróban. Aztán beleöntöttem a lisztbe, löttyintettem bele egy felespohár olajat, raktam sót is, kb. 2-3 mokkáskanállal, és talán olyan 3 (?) dl - vagy egy kicsit több, de nem figyeltem, bocs - langyos vízzel összegyúrtam, de a vizet ki kell tapasztalni, az a lényeg hogy a kelt tészta eleinte ragacsos gombócban tapad az ember kezéhez és nem lehet elengedni, csak egy olyan jó 5 perc gyömöszölés után kezd érződni, hogy lesz még ebből valami, további 5-10 perc után pedig csodás sima gyurmagombóc lesz. Mármint tészta, természetesen. Ekkor betakarni, és beküldeni a mikróba kelni, rázárni az ajtót, mert ott nincsen huzat. És egy órára elfelejteni.

2) Jöhet a szószfőzés, a felaprított vöröshagymát kis olajon megfonnyasztottam, 3 gerezd zúzott fokhagymát utánaküldtem, ezt nem hagytam megégni, hanem rögtön utánaküldtem egy doboz hámozottparadicsom-konzervet szétvagdosva. Só, bazsalikom, aztán minden más opcionális. Cukrot nem muszáj tenni bele, meg kakukkfüvet sem, de én most épp tettem. Aztán takaréklángon hát, mondjuk, olyan "lekvár-sűrűségűre" főztem.
Ja, és itt a kettes pontban érdemes előmelegíteni a sütőt, nekem a legmagasabb fokozatra. A sütőm aljában tetőcserép van, de pizzához újabban még jobban kibélelem, egy-két üres tepsi még bemegy a cserépre :-)

3) Innentől egyszerű. Megkelt a tészta, lisztezett deszkán kicsit átgyúrtam, kettévágtam, nyújtottam belőle két körnek-nem-nevezném-alakú lapot, tesibe tettem őket, szétosztottam a tetejükön a paradicsomszószt, a kolbászt, a kockázott bacont, és jó sok sajtot reszeltem rájuk.

4) A kellőképpen előmelegített sütőben megsütöttem.

Két pizza lett ebből, és ha nem számoljuk a lisztet meg ilyesmiket, akkor olyan 500-600 forintba kerülhetett.

2010. május 12., szerda

Ismétlés

Megint paradicsomos káposztát főztem.
Tudom, hogy korábban már beírtam ide.
De most sokkal jobban sikerült, eszerint.

A No Salty-féle recepttől két ponton tértem el:
- nem volt otthon paradicsomlé, csak dobozos passzírozott paradicsom, ezt használtam vízzel felesben hígítva. (És most már a paradicsomban főztem meg a káposztát, nem úgy, mint legutóbb.)
- én majdnem minden káposztás ételt telerakok őrölt köménnyel. Ebbe is adagoltam bőven.

Most is karajt vettem hozzá, de most nem szeletben, hanem egyben készítettem el: bedörzsöltem sóval és borssal, körbepirítottam olajon, aztán mellédobtam pár gerezd fokhagymát, öntöttem alá egy kis vizet meg egy kis fehérbort, lefedtem, és olyan egy-másfél óráig takaréklángon pároltam. Lehet, hogy kevesebb idő is elég lett volna.

2010. május 10., hétfő

Töltött karalábé

Akciós volt a cébéában a karalábé, meg még emellett szép is, gyorsan vettem négyet. Még nem unom a főzeléket sem, de négy karalábét csak úgy nyersen elrágcsálni szintén nem jelentett volna kihívást. Mégis töltött karalábé lett belőle, mert eszembe jutott, hogy most vettem fél kiló darált húst is. Átbnéztem néhány receptet a neten, aztán végül úgy csináltam, ahogy akartam :-D

Tehát amiből készült:
- 4 db karalábé, + 6 nagyobb levél
- fél kiló darált hús
- kb. 3 marék rizs, sós vízben félig megfőzve
- a hagyma felkockázva és megpirítva
- 1 tojás
- só
- bors
- kicsi majoránna
- icipici cukor
- liszt
- tejszín
- kapor

És ahogyan:
1) Összekevertem a darált húst a rizzsel, a hagymával meg a tojással. Megsóztam, megborsoztam, tettem bele egy kis majoránnát is, ezt így utólag nem tudom megindokolni, hogy miért :-) A masszát hagytam állni egy kicsit.

2) Merthogy közben kivájtam a karalábék belsejét. Nincsen hozzá célszerszámom, így elég rohadt dolog volt. Elmondom a módszert, amit kb. a harmadik karalábé tájékán fejlesztettem ki, persze akkor már nagyjából mindegy volt.
- Talpra állítottam a meghámozott karalábét, és vékony pengéjű kiskéssel először is vágtam bele egy fordított kúpot (vagy mit), és kiszedtem.
- Aztán oldalra fordítottam a karalábét, és a kést mindig kicsit ferdén lefelé, a külső oldala felé tartva, belül körbevágtam. Csak kb. a legnagyobb szélességéig lehet ezt, különben az ember kiszúrja.
- Ezt a körbevágott részt lefeszegettem róla a kiskanállal.
- Majd még megkapirgáltam óvatosan, főleg az alját, hogy kimélyítsem benne a lyukat.

Máskor inkább veszek egy karalábévájót.

3) A leveleket megmostam. Másvalamihez vizet forraltam épp, ebbe egy-egy pillanatra belemártottam a leveleket, ettől összeszottyadtak és formálhatóak lettek. A vastag eret kivágtam mindegyikből egy darabon (könnyebb is volt csomagolni vele úgy, hogy a szár felőli vége egy darabig ketté volt hasítva).

4) Megtöltöttem a karalábékat és a leveleket is.

5) Lábosba pakoltam, annyi vízzel öntöttem fel, hogy épp ne lepje el teljesen, aztán megsóztam, felforraltam, és kis lángon főztem egy órát. Félúton beledobáltam a kivájt karalábéforgácsot is (a nagyobb darabokat azért felaprítottam, hogy kb. hasonló méretű fecnik legyenek).

6) Kiszedtem a karalábékat meg a leveleket, és a lábosban maradó vizet meg robbantott karalábét besűrítettem egy kanál lisztből és kb. másfél deci főzőtejszínből készült habarással. Megkóstoltam, megsóztam, kevertem bele egy iciri-piciri cukrot, és hagytam pár percig forrni, hogy elmúljon a lisztíze.

7) Közben további 2-3 zsenge karalábélevelet megmostam, és egészen vékony csíkokra vágtam, belekevertem ezt is a "főzelékbe", meg szórtam bele egy kis kaprot.

8) Visszaraktam a töltött cuccokat a szószba.

9) Kész.

4 karalábé meg 6 levél, jó sok adag, lehet majd fagyasztani, és az összköltsége kb. talán 700 Ft.

2010. május 6., csütörtök

Kolbászos-paradicsomos penne álmosan

Szeretettel köszöntöm "Kajásdoboz" című műsorunk kedves nézőit, a mai, negyvenkilenc és feledik számunkban azt fogjuk bemutatni, hogy ha tegnap este inni voltunk, ma reggel elaludtunk, és mégsem akarunk se a törökben, se a menzán ebédelni, akkor hogyan dobjunk össze pikkpakk egy gyors tésztás ebédet.

A héten ettem már halragut rizzsel, csilisbabot (szintén rizzsel, mert különben kevés lett volna), karalábéfőzeléket, ma tehát majdnem tiszta lelkiismerettel jöhet egy tésztás kaja.

Az elkészítés menete:
1) Kitámolygunk pizsamában a konyhába, és felteszünk egy fazék vizet a tésztának, sóval meg olajjal.
2) Felteszünk egy kávét.
3) Kinyitjuk a másik szemünket is, és felkockázunk egy fél fej vöröshagymát.
3) Megnézzük, van-e valami ígéretes hozzávaló a hűtőben, találunk is kolbászt, amit előveszünk, közben nem dörzsölgetjük a szemünket és az orrunkat hagymás kézzel. (De....)
4) Szemet törlünk, orrot fújunk, a kolbászból kábé tízcentis darabot vágunk, lehúzzuk a bőrét, és felaprítjuk.
5) Kis olajon megfonnyasztjuk a hagymát, rátesszük a kolbászt, pirítjuk egy darabig, felöntjük annyi passzírozott paradicsommal, amiről úgy látjuk, hogy pont egy adag szósz lesz belőle. Nyomunk bele fokhagymát, megsózzuk, picit megcukrozzuk, mehet bele kakukkfű is mondjuk, de nem is muszáj.
6) Amíg a szósz összefő egy kicsit, haladéktalanul megisszuk a kávét.

+1 ) Néha megnézzük, forr-e a víz: Ha igen, beleszórunk egy kis akármilyen száraztésztát és megfőzzük, majd leszűrjük.

Amikor minden kész, mehet a dobozba, zuhanyzás, öltözködés, húzás dolgozni. Aki elfelejt rá reszelt sajtot is szórni, az úgy járt.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...