Vacsora szentestére

Egészen komolyan tényleg nincs jobb dolgom december huszonnegyedikén este, mint blogot írni, szóval megint itt vagyok.
Délutánra kicsit összébb szedtem magam, meg egy minimális ihletem is jött valahonnan, tehát már közelítettünk a "normálishoz", persze kérdés, hogy mit nevezünk annak...

Waldorf-saláta: a levesből kimaradt fél zellert meg két kis almát gyufaszálnyi csíkokra vágtam, és mivel mindkettő barnulós, egy kicsi citromlével elkevertem. Szintén csíkokra vágtam még valamennyi sajtot, és megtörtem egy marék diót, de nem pirítottam meg, csak durvára vágtam. Elkevertem 2-3 kanál tejfölt ugyanennyi majonézzel, és összeforgattam az összes többi cuccal.

Almás-mákos palacsinta: sütöttem pár palacsintát, és olyan töltelékkel töltöttem meg, amihez reszelt almát kezdtem párolni, majd amikor levet eresztett, cukrozott darált mákot kevertem hozzá. Az alma levében a mák is bírt főni egy kicsit. Fahéjjal ízesítettem. Ezzel a.... ööööö... kotyvalékkal töltöttem meg a palacsintákat.

Juditnak ízlett, és volt egy vendégem, neki is. Én meg nem szeretem a mákot, tehát jobb, ha kussolok.

Vagány vega karácsonyi ebéd

Nem visszük túlzásba, de finomat fogunk enni.

Zellerkrémleves: egy fél zellert és egy egész krumplit felkockáztam, feltettem főzni a szokásos kb. egy liter vízben, a szintén szokásos adalékmentes ételízesítőmmel. Ha puha, jön a botmixer, meg a tejfölös habarás (na jó, lehet, hogy tejszínes lesz,végül is karácsony van, na :-))
Tálaláskor vagy levesgyöngyöt szórok bele, vagy pedig még addig pirítok hozzá kenyeret.

Sajtszószos tészta csőben sütve: megfőztem egy fél zacskó copfocska fantázianevű tésztát, jénaiba borítottam, és leöntöttem sajtszósszal. (Ehhez előzőleg besamelmártás-szerűséget készítettem, vagyis kevés forró olajon két evőkanál lisztet egy picit kevergettem, aztán egy fél liter tejjel felöntöttem. Megsóztam, borsoztam, belenyomtam egy gerezd fokhagymát, és valamilyen indíttatásból beledobtam egy babérlevelet is. Kis lángon sűrűsödésig főztem kavargatva, aztán belereszeltem kb. 10 dkg sajtot, most ementáli volt itthon, de bármivel jó.) A szószt és a tésztát összekevergettem, a tetejére is szórtam egy kis reszelt sajtot, és most épp a forró sütőben dekkol, én meg itt kinn várom, hogy szépen megpiruljon a teteje.

Hát... idén ez van :-)
Karácsonyi ebéd vega Hugi és kedvetlen nővére módra.
Vacsira majd talán összehozok valami izgalmasabbat.

A mai ződek: kelkáposzta, zöldbab

Továbbra is vegában nyomulunk.
Ma például húsmentes frankfurti leves lesz az ebéd, ami - ha jobban meggondolom - egy túl sok vízzel készülő kelkáposztafőzelék :-D De tényleg.
Úgy készült, hogy felkockázott krumplit, meg szeletekre vágott kelkáposztát feltettem főni, sóval, majorannával meg 1-2 gerezd fokhagymával. Paprikás rántást készítettem bele. Még majd aki szeretné, a tányérjában meg is tejfölözheti.

Utána paradicsomos zöldbab lesz, ez még folyamatban van: fél zacskó mirelit zöldbabot fokhagymával-sóval-borssal megpárolok, aztán felöntöm egy kis passzírozott paradicsommal, és sűrűre főzöm. Ha még eszembe jut valamilyen fűszer, akkor esetleg belerakom :-D

Ezek már tesztelt kaják, szóval Judit meg fogja enni. Meg én is, de az mindegy :-D

Céklaleves, csőben sült brokkoli

Szerintem az ismerőseim nagy része messzire elkerülne a mai menü hallatán, de Judit húgomnak ízlik, és mint tudjuk, rám is jellemző, hogy képes vagyok hosszabb ideig húsmentesen, (furcsa) zöldségeken élni :-)

A leveshez egy öklömnyi céklát meg egy kb. ugyanakkora krumplit meghámoztam, felkockáztam, és egy liter vízben megfőztem. "Mentes" ételízesítőt tettem csak bele. (Mármint tartósítószer- és színezékmentes természetesen.)

Amikor minden puha volt, botmixerrel turmixoltam, és egy kis tejszínnel behabartam. Utólag még egy kicsit megborsoztam, mert olyan kedvem támadt, de szerintem legközelebb egy kis szerecsendiót is elviselne. Tálaláskor szórtam bele levesgyöngyöt.

A brokkolihoz: rózsáira szedtem és megmostam egy félkilós csomag brokkolit (a szárát félretettem, jó lesz levesnek), és sós vízben előfőztem. Lecsöpögtettem, és egy kiolajozott jénaiban elrendeztem. Leöntöttem tojással elkevert tejföllel, a tetejére prézlit szórtam, és addig sütöttem, míg megpirult.

Egyik se egy nagy durranás, de hamar kész volt, és - szerintünk - finom is :-D (Meg olcsó :-)

Mézeskalácskészítő workshop

Persze virtuálisan.

Nekem SOHA nem puhul meg :-(
Már vagy tíz éve próbálkozom, mindig más és más recepttel, de eddig még minden évben kemény maradt, hiába fémdoboz, hiába almagerezd, hiába minden. Szép karácsonyfadísz, de annyi... ha leszedem a fát, megy az egész cucc a kukába. Tavaly végül már neki sem álltam, mert minek. Pedig mindig is imádtam vacakolni vele.

Alapból eléggé rühellem ezt az egész adventi készülődést meg felhajtást, a mézeskalácsozás az egyetlen, amitől én is úgy érzem, hogy karácsony van. Vagy lesz.

Tehát kérek szépen bevált recepteket, tuti tippeket, ravasz cseleket. Hátha idén nekiállok megint.

Spenót-körkérdés

Tegye fel a kezét, aki szintén úgy tudja, hogy a spenótba áztatott és kinyomkodott zsömlét is kell rakni! :-)

Szósz of dö déj

Nagyszabású terveimmel ellentétben mégsem sikerült elintéznem ma a hónap eleji "nagy"bevásárlást (ami nálam végtelen jóindulattal is legfeljebb közepes), tehát még mindig a maradékból kellett gazdálkodnom.
A lefagyasztott kaják szigorúan a munkanapokra szólnak, azokból hétvégén elővenni tilos.
Ilyenkor van tészta. Valamilyen szósszal.

A mai elég magyarosch lett: ujjnyi darabka házi füstölt kolbászt pici darabokra cincálva megpirítottam, egy fél fej nyamvadt vöröshagymával együtt. Persze a nyamvadt vöröshagymát előtte azért feldaraboltam. Hozzáöntöttem egy kis maradék paradicsompürét, és néhány percig főztem együtt.
Spagettivel kevertem össze, mert most nincs is másmilyen alakú tésztám :-D A tetejére jó nagy kupac tejfölt kanalaztam.

Nem hiszem, hogy diétás lett volna, viszont finom :-D

Kelkáposztás rakott tészta

Igazi húsmentes étel, nagy sikert arattam vele :)

Fél kelkáposztát apróra vágtam, és majdnem teljesen puhára főztem. A vízbe került sok őrölt kömény és pici só.
Közben készítettem egy besamel-szerű szószt, reszelt sajt helyett sok-sok fokhagymával.
Tepsibe raktam egy kis szószt, rá a lazannya-tésztát, aztán káposzta, szósz, tészta, káposzta, szósz, tészta, szósz (az összes) és egy kis reszelt sajt. Ment a sütőbe, amíg a tészta-lapok meg nem puhultak.

A gyerekek igazi paradicsom szószos, husis lazannyát kaptak.

Vega-dolgok és egyebek

Úgy gondoltam, mostantól aktívabb résztvevője leszek ennek a blognak, mint voltam eddig. Ez nem egy nehéz feladat, belátom. Az oka: a férjem. Mert ő március 15-én azt mondta nekem, hogy egy hónapig nem fog húst enni. Bevallom, nem hittem el, de igyekeztem változatosan, húsmentesen főzni neki. Betartotta, májusban az unokája keresztelőjén elcsábult ugyan, de kb július közepéig tudta csinálni. Addigra már egy ideje fájt a dereka, és szeptemberben elment dokihoz. A vizsgálódás eredménye az lett október végén, hogy diétáznia kellene, a köszvényeseknek ajánlott diétát. Szerencsémre eddig a gyerekeim tej és tojásmentes diétáján kívül nem találkoztam ilyen kényszerhelyzettel, de megijedtem, amikor elolvastam, hogy mit szabad és mit nem. A lényeg: húst és hüvelyeseket nem. Meg halat sem. Meg tofut és szóját sem. Ezen kívül még egy csomó dolgot nem szabad, de ezek érintenek legérzékenyebben. Mert ezek azok, mik szerintem sokféleképpen variálhatók, nem drágák és a család többi része is szereti. A vega-hónapok alatt megtanultam lencse-fasirtot csinálni, még a gyerekek is szivesen megették, most nem lehet.
Lehet hogy a napi bejegyzéseim nem lesznek többek, mint a napi ebéd megemlítése, de néha ötletet lopni visszajárhatok majd :). És hátha más is kedvet kap, hogy ötletet adjon nekem. Elsősorban olyat, ami hamar elkészül, vagy esetleg több napra készíthető. Ja, és mindezt egy kb 130 kilós, nassolásra erősen hajlamos, kicsit sem édesszájú pasinak :)

Tegnap gyümölcsmártást főztem, főtt krumplival kapta, husi nélkül.

Sütőtökös-almás galette francia módra

Ugye milyen flancos a neve? Az egyik legegyszerűbb süti, amit valaha is sütöttem :)

Hozzávalók:
35 dkg liszt
egy csipet só
17 dkg vaj
125 ml hideg víz

ezekből tésztát gyúrunk, nekem nem kellett bele az összes víz, lassan adagoltam hozzá, hogy nyújtható tészta legyen belőle.
Ha kész, fóliába csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük.
Megpucolunk és apró kockára vágunk almát és sütőtököt. Az eredeti recept szerint 40-40 dkg kellene, én két levesestányérba vágtam, nem mértem.
A hűtőből kivett tésztát kb 28 cm átmérőjű kör alakúra nyújtjuk lisztezett deszkán (vagy konyhapulton) és átrakjuk a sütőpapírral bélelt sütőlapra vagy pl a gáztepsibe. Ezután a közepébe halmozzuk a gyümölcsöket úgy, hogy kb 5 cm körben szabadon maradjon. Ezt a részt szépen felhajtogatjuk, rányomjuk a töltelék szélére és mehet a sütőbe. Recept szerint 40 perc, nem mértem, villával megböktem a sütőtököt és amikor puha volt, akkor vettem ki.

Cukor nélkül is édes a töktől, nem igényel se túl sok időt se túl sok edényt és nagyon finom. Amikor még langyos...

Ti láttatok már ilyet?

Ez egy szép nagy sütőtök volt...a felső részét levágtam a kép készülése előtt kb 2-3 nappal és leves lett belőle, nagyon finom, jó édes volt a tök.
Aztán találtam egy sütireceptet, amihez megintcsak sütőtök kellett, hát félbevágtam a maradékot. És olyat láttam mint még soha: a tök belsejében ki vannak csírázva a magok. Jól érzem hogy ez nem normális? Vagy az, csak kevés tököt láttam?
(a sütirecept is jön hamarosan, kép nélkül ugyan, arra nem volt idő :) )

Hóvégi talált maradékok és egyebek

Itt a húgom, tehát a hétvégén legelésztünk.
És itt a hónap vége is, tehát a fizetésig hátralévő egy hetet a raktárkészletből kell abszolválni, lehetőleg bevásárlás nélkül. Szerintem menni fog :-)

Tegnap például ebédre káposztás tészta, vacsorára pedig pizza készült (Huginak csak mexikói zöldséggel, a másikon volt kolbász is, meg eldugott és megtalált szalonna).
Ma összedobtam egy grízes tésztát, a felét megebédeltük, a másik fele megy a fagyasztóba mindjárt. Főztem spenótot is, de azt lehet, hogy az egészet le is fagyasztom (3-4 doboz lesz szerintem), mert van, amit hamarabb meg kell enni, a spenót meg felolvasztva is finom.

Láttam a mélyhűtőben két csirkecombot, amit a múltkor sütöttem, gyorsan csináltam hozzá egy kis párolt rizst, amibe egy marék borsót is beledobtam, hogy ne legyen olyan unalmas, meg legyen benne valami zöldség mégis. Ez jó lesz holnapra.

És akkor ezen kívül még mindig van egy doboz paradicsomos káposzta, egy-két adag nokedli, egy kis maradék kakaspörkölt, meg valami savanyúkáposztás cucc a fagyasztóban, nehogymár éhen haljak :-D

Joghurt

Mióta tele lett az összes hócipőm attól, hogy nem lehet normális joghurtot kapni (mert az összes tele van minden kutyafülével, a gyümölcsöt kivéve, mert az nem nagyon van bennük, és egyébként is külföldiek), vagy ha lehet, akkor azt meg aranyárban, azóta inkább azt is otthon hegesztem magamnak össze.

Nem egy nagy vaszizdasz, legtöbben biztos ismeritek is az elkészítés módját, de azért elmesélem, mert hátha valaki még pont nem, és egyébként is grafomán vagyok.

Fog az ember egy liter rendes tisztességes zacskós tejet, és annyira felmelegíti, hogy még kellemesen bele lehessen nyúlni kézzel. Ez nekem sose jön össze, ezért inkább felforralom, és hagyom visszahűlni kézmelegségig :-D Akkor beleteszek egy kanál cukrot, meg egy pohár élőflórás natúrjoghurtot, aztán otthagyom, ahol van, és másnapra joghurt lesz belőle. Talán kicsit folyékonyabb az állaga, mint a boltban kapható társainak, de ezt lehet belőle kihozni otthoni körülmények között.

Innentől viszont aztán szigorúan hűtés van, mert azt vettem észre, hogy elég rosszul bírja a szobahőmérsékletet, főleg miután ízesítem, mert természetesen olyasmit is lehet vele művelni.

Én darabos eperlekvárral szeretem a legjobban, meg eperlekvár+zabpehellyel, de lehet bele mindenféle más lekvárt, vagy friss gyümölcsöket, mézet, mindenféle magokat keverni.
Egyszerre mindig csak annyit ízesítek, amennyit aznap a munkában meg fogok enni. Egy pici üvegben szoktam összemixelni a kiválasztott összeállításomat, és elhozom magammal.

Körülbelül 250 forintból megvan az egész heti joghurtadagom.
Elvileg ugyanígy kefirt is lehet készíteni, azt még valamiért nem próbáltam, de majd fogom!

Másik no name tokány

Jött át a tesóm szerelni, aztán végül nem szerelt, de ez más kérdés, mindenesetre azért ha már ott volt, kapott vacsorát :-D

Azt már előre kigondoltam, hogy akármilyen tokányféleség lesz rizzsel, mert ahhoz "csak" húst kellett venni, a ház előtti cébéában 1099 Ft volt a sertéscomb, vettem olyan 70 dekát, ebből ki is jött 3-4 adag.

Kisujjnyi darabokra vágtam a húst, fehéredésig pirítottam olajon (közben káromkodtam, mert ez megint valami felvizezett szupermarketes hús volt, amiből csak úgy ömlik a lé/víz kifelé, amikor az ember elkezd vele dolgozni, de ez van, ezért kellett volna piacra menni, nem mentem, kuss), aztán megsóztam, erősen megborsoztam, szórtam rá majorannát meg apróra vágott fokhagymát, - megint nincs meg a fokhagymanyomó -, és miután nagy nehezen elfőtte az iszonyat mennyiségű levét, még párszor fel-felöntögettem egy-egy pohár vízzel, és viszonylag kis lángon, fedő alatt addig főztem, amíg meg nem puhult annyira, hogy fakanállal szét tudtam nyomni a csíkokat. Akkor belekevertem egy pohár tejfölt, még kavartam rajta négy és felet, és kész is volt.

Rizst főztem hozzá, amivel mondjuk nem néz ki jól, mert mindkettő világos, szóval csúnya a kettő együtt, viszont finom.

Elég későn lett kész, én csak egy minimál adagot vacsiztam belőle, az öcsém este is evett, meg csomagoltam is neki mára. A tokányból még maradt egy adag nekem holnapra, de a rizs kevés lett, azt majd újat kell főzni.

Van már a Válságkonyhán hasonló tokányos bejegyzés, de abban van mustár, ebbe a mostaniba pedig nem tettem, és nem tarhonya volt hozzá, lázadt is az öcsém rendesen, hogy ez nem OLYAN. Gondoltam, be lehet kapni. Aztán persze megette, ízlett neki. Nekem is.

Hónap eleje, csak ötletek

Pénteken fizetést kaptunk, amiből egyrészt az következik, hogy még aznap azonnali hatállyal elhúztam a H&M-be ruhát venni, (mert tegnap ki kellett néznem valahogy a megnyitón, ahová meghívtak), másrészt meg ma végre élelmiszereket is vásároltam, és hatalmas lendülettel vetettem magam a főzésbe.

Semmi extrát nem főztem, de ezzel asszem, egy darabig elleszek :-D
Csak sorolom:
- padlizsánkrém
- currys sütőtök-krémleves
- fokhagymás sült tarja (zsírban, hogy majd azt is jól meg lehessen enni)
- fűszeres csirkecombok
- zöldbabfőzelék
- krumplis tarhonya.

A következő hétre tuti, hogy elég lesz, meg a fagyasztóba is jut, a - pár hét múlva szükségszerűen bekövetkező - csóróbb napokra :-D

Útravaló szendvicsek

Kirándulni készültünk, gondoltam, sütök egy kis pogácsát, aztán az majd jó lesz, meg is vettem hozzá az alapanyagokat. Persze ahogy alakult a tervezési folyamat, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az egy-két órás csatangolás helyett egésznapos, hegymászós túrára készülhetek lelkileg. Ja, akkor viszont ide nem pogi kell, hanem "rendes" kaja.

Kenyeret nyilván nem vettem, mert ugye minek, viszont a fene fog azért korábban kelni, hogy még lemenjen reggel vásárolni, sütöttem inkább másfélórás bucit.

Szendvicstölteléknek pedig vékonyka fecnikre vagdostam egy fél csirkemellet, befűszereztem, és pillanatok alatt megsütöttem egy kis hagymával. Ezt pakoltam bele a bucikba, meg néhány szelet sajtot, és pár csepp majonézt. Egy fél csirkemellből 3-4 szendvicsre elegendő cucc lett, de ez a buci olyan ütős, hogy én igazából egyet ettem egész nap, csak több részletben. (A másodikat este, kocsmázás után, mert akkor meg könnyen belátható okokból muszáj volt még kajálnom valamit, hogy ne legyen rossz vége a jó napnak. :-))

Birsalmás ital

Birsalmasajtot gyártottam múlt héten, és miután megfőztem és leszűrtem a birsalmát, a főzőlevét eltettem, hogy majd szörpöt vagy valamit csinálok belőle. Végül nem csináltam, mert simán csak felöntöm vízzel, és megiszom, iszonyat finom!
Szörpként persze tovább tartana, mert jobban lehetne hígítani, így viszont nincs benne cukor, és hát az nekem ugye nem olyan nagy baj :-D
Csak meg kell inni gyorsan mielőtt megromlana, de szerintem ez menni fog.

Újrahasznosítás a fagyasztóból

Ezúton jelentem: a hétre kb. befejeztem a főzést, mekkora istencsászárság, hogy mostanában egy kicsit előre dolgoztam, és eltettem a maradékokat!

A múltkori kakaslevesből maradt hús, ezt lepakoltam a fagyasztóból a sima hűtőbe, holnapra kiolvad, ma meg nagyjából tíz perc alatt főztem hozzá egy kis paradicsommártást (olaj -> liszt -> világosbarna -> passzírozott paradicsom -> kever -> víz -> még jobban kever -> só, cukor -> rotyog -> kész). Van még egy kis maradék krumplipüré is, de tekintve, hogy azt még vasárnap főztem, nem biztos, hogy holnap (csütörtökön) még meg kéne enni, ámbár majd megszagolom, meg ilyenek, és ha se a színével, se a szagával, se az ízével nincs baj, akkor szerintem meg lehet enni, ha pedig előbbiek közül bármelyik is kicsit gyanús, akkor meg nem.
Szóval ez lesz holnap.

Meg borkóstoló, ahonnan későn jövök haza, tehát nem főzök, viszont pontosan tudom, hogy van két szelet rántott hús a fagyasztóban (sógornőmtől kaptam a múltkor, mert sokat csinált), ehhez előkaptam a jolly joker zöldségkeveréket, és megpároltam egy kicsit. Ha már nyitva volt a passzírozott paradicsom, öntöttem a zöldségre is egy keveset, szerintem finom tőle. A holnapot kibírja a hűtőben, pénteken meg majd jól megeszem.

"Egyszer-meg-lehet-enni" szendvicskrém

Sokszor húzott már ki a slamasztikából a fagyasztott mexikói zöldségkeverék. Főztem már belőle levest, főzeléket, tettem tésztára, rakott mittudoménmicsodába, töltöttem húsba, palacsintába, meg leveles tésztába is. Ma szendvicskrém lett belőle, mert kivételesen az a helyzet állt elő, hogy véletlenül van itthon kenyér, viszont nincs semmi rávaló.

Már-már szégyen leírni, annyira egyszerű... valamennyi mexikói zöldséget egy egész kevés vízben megfőztem, fűszereztem, aztán a vizet leöntöttem róla, helyette beleraktam egy kanál tejfölt, és nekiestem a botmixerrel.
A kenyeret megpirítottam, és aztán jó sokat rápakoltam a zöldségkrémből.

Nem volt rossz, de jó sem, mert erősebben kellett volna fűszerezni. Sebaj, az egyik szendvicsemre tettem egy kis ketchupot, a másikra meg néhány pötty majonézt, nehogy már túl egészséges legyen :-D Azért ki fogom még próbálni többféle fűszerrel, meg mondjuk krémsajttal is egész biztosan, szerintem úgy kifejezetten finom lehet.

Egyébként a vega húgomnak is jó lesz majd néha, amikor már ég az arcom, hogy mindig sajtos szendvicset kap, amikor havonta egyszer itthon van.

Tonhalas tészta

El se hiszem, hogy ezt eddig még nem írtam be. Az egyik kedvenc tésztás válságkajám, sőt, válságmentes időszakokban is nagyon szeretem :-)

A tészta az tészta, úgyis mindig van otthon, első lépésben ebből főz az ember annyit, amennyire szükség van, és olyan alakút, amilyet éppen talál. Jó, persze a cérnametélt kevésbé szerencsés, de például a spagetti, a penne, a masni- meg az orsótészta mind megfelel a célnak.

A szósz pedig úgy készül, hogy egy kisebbfajta vöröshagymát fel kell kockázni, olajon picit megpirítani, de nem barnásra, csak üvegesre. Jöhet bele egy gerezd zúzott fokhagyma, és rögtön a nyomában egy lecsöpögtetett tonhalkonzerv. A robbantott típusú is tökéletesen megfelel, de azért a másik, amelyikben egy nagyobb darab van, az valamivel igényesebb :-) Ha egydarabos volt a konzerv, akkor szét kell nyomkodni, a másikkal még ennyi munka sincs, és máris utánaküldhetünk egy pohár tejfölt, ami tulajdonképpen tejszín is lehet, vagy tejföl és tejszín vegyesen. Egyet rottyan, közben meg tudjuk kóstolni, és ízesíteni sóval, borssal, meg a kakukkfüvet is szereti. Tulajdonképpen kész is.

Lehet tuningolni olívabogyóval, zöldségekkel, sajttal, miegymással, és állítólag szokták készíteni paradicsomszószos változatban is, de én úgy még nem próbáltam, mert ez a tejfölös nagyon bejön.

Egy konzervből és egy kispoharas tejfölből két adag szósz jön ki.

Vega vasárnap

Itthon van a húgom, következésképpen húsmentes ez a hétvége.
Ma tojásleves lesz, és rántott cukkini (még ott kornyadozott egy szerencsétlen a hűtőben) krumplipürével.
Ezen nincs is mit magyarázni, csak épp beírtam, hátha valakinek pont ez az ötlet hiányzott :-D

Másik madár

Találtam a fagyasztóban kakast. Nem egyben, hanem mindenféle alkatrészeket, két csomaggal. Nagyon kevés eszem van, mert mindkettőt kiolvasztottam, ahelyett, hogy egyszerre csak az egyiket használtam volna fel, na de most már mindegy.
Az egyik adagból levest főztem, a másikból meg pörköltet.
A levest elsóztam, de a pörkölt elég jó lett.

Ebből lett a leves: kakasdarabok (de csak combok meg talán egy hát is, de láb meg szárny, meg a taraja még véletlen sem, mert akkor valószínűleg egyáltalán nem enném meg, így is inkább elajándékoztam a felét), sárgarépa, fehérrépa, vöröshagyma, fokhagyma, zellerdarabka, karalábédarabka, krumpli, só, bors. Meg betűtészta, mert nem volt cérnametélt. Úgy történt, hogy a "kokast" beleraktam hideg vízbe, felforraltam, lehaboztam, aztán megsóztam, és főztem vagy két órát. Amikor már majdnem jó puha volt a hús, akkor meg beledobáltam a zöldségeket, és addig főztem, míg ők is megpuhultak. Iszonyat, hogy mennyi zsír volt a tetején, abból azért egy csomót leszedtem. Ha nem sóztam volna el, egész jónak mondanám az eredményt.

És a pörkölt: tisztára úgy készült, mint bármilyen pörkölt, csak sokkal többször kellett felöntögetni vízzel, ezt is órákon keresztül. Amikor már puha volt, akkor még egyszer felöntöttem, de vörösborral. Mikor az is elfőtt, akkor úgy döntöttem, kész. Mindenféle alsó-felső combokból volt, talán egy-két darab mellehúsa is került bele, meg máj. Nokedlit főztem hozzá, naaaaagyon finom lett.

Ezen kívül még almás pitét is sütöttem tegnap, de azzal most nem lehet dicsekedni, mert újfajta tésztát próbáltam ki, és nem kellett volna.

A pulyka helyett

Azért valamit kellett hoznom ebédre. Borsófőzeléket szerettem volna főzni, de nem volt otthon petrezselyem, én pedig anélkül nem szeretem - vagyis nem tudom, hogy szeretem-e, mert annyira nem is tudom nélküle elképzelni, hogy ha nincs petrezselyem, akkor borsófőzelék sincs.

Így aztán a változatos táplálkozás jegyében, miután a hétvégét végigpizzáztam (mert Kaposváron arról az egy pizzériáról tudjuk, hogy nemcsak viccesen olcsó, hanem finom is a kaja), épp ideje volt egy kis tésztát főzni, mert a végén még fogynék tizenöt dekát, az meg milyen lenne már :-)

Szóval szalonnás-zöldborsós masnitésztát főztem magamnak. Korábban már meséltem erről, csak akkor penne volt éppen otthon :-D Nem írom le még egyszer az elkészítést, mert itt meg tudjátok nézni.
Most nem tettem bele se vöröshagymát, se fokhagymát, és nem négy emberre főztem (esküszöm, nem emlékszem, ki volt akkor épp a másik három), hanem csak magamnak, de két adagot: egyet tegnap hoztam el, egyet meg ma.

Pulykaméreg

Most nem főzök, csak panaszkodom.
Vettem darált pulykahúst, combhúsból volt, amiről egyébként tudom, hogy más íze, és más szaga is van, mint a többi részének. De többnyire főzés közben sikerül semlegesíteni.
Most nem sikerült. Kuka.
Pedig még - a közeli lejárati idő miatt - akciós is volt. (Nem, egészen biztos, hogy nem volt romlott, csak nagyon pulykacomb-szagú volt.)
Két hétig lett volna kajám belőle. Agyrém.

Cukkinis csirke

Ugyan van még a tegnapi főzelékemből is, de mivel ma este nem fogok ráérni főzni az egyéb jellegű bokros teendőim miatt, ezért előredolgoztam.

A szokásos fél csirkemellet kiszedtem a fagyasztóból, és kiolvasztottam, majd kockákra vágtam. Innentől elég egyszerű, mert tulajdonképpen elkezdtem pörköltet főzni belőle, csak amikor már főtt egy ideje, akkor még hozzátettem egy kisebbfajta cukkinit, persze ezt is előzetesen megtisztítva, kockákra vágva. Amikor minden puha, akkor kész.

A rizs meg a tészta uncsi, úgyhogy köretként a kuszkusz mellett döntöttem, ami egy hihetetlenül energiatakarékos megoldás, mert csak vizet kell forralni, és pontosan ennyi munka van vele, na jó, persze rá is kell önteni :-D

A fél csirkemellből egyébként nem nagyon lett volna két napra is elegendő dobozos ebédem, a cukkini viszont elég jól megoldotta ezt a helyzetet, mert kipótolta, tessék, jó kis spórolási trükk, ha már.

Karcsúsított lencsefőzelék

Nem direkt ám, csak úgy sikerült a dolog, hogy feltettem egy fél zacskó lencsét főni, mindig annyi vízzel, amennyi ellepte (meg persze só, babérlevél, fokhagyma), és amikor eltűnt róla a víz, akkor megnéztem, puha-e már. Ha nem volt az, akkor újra felöntöttem. Az ikszedik alkalommal a lencse már teljesen puha volt, viszont mivel időközben túl sokáig találtam fészbúkozni, alig-alig maradt rajta egy kis víz. Valamiért nem akartam újra felönteni, ezért a következőt műveltem. Először is persze kevertem bele egy kanálnyi ecetet, mert én szoktam. Aztán körülbelül egy kispohárnyi tejfölt még összekevertem egy kis mustárral - mert én azt is szoktam tenni a lencsébe, most mit csináljak, én szeretem :-D - aztán hőkiegyenlítés gyanánt belezúdítottam egy merőkanálnyit a lencséből, összekutyultam, és zutty, ment vissza a lábosba.

Hát mit mondjak, fura az állaga, mert híg, de az íze fincsi.
És egyébként persze nem is annyira karcsúsított, mert aki dagadt, az ne piros tejfölt vegyen, hanem kéket, de ez már részletkérdés :-D

Zöldséges tészta

Mivel nálam most élesben üzemel a válságkonyha, gondoltam, a mai főzőcskémről is beszámolok, nyilván megint a legeslegaljáról.

Kevés vízzel megpároltam két-három kis maréknyi mexikói zöldséget (a fagyasztóban rejtőzködött még egy fél zacskónyi :-), sóztam, fűszereztem- főleg grillzöldség-fűszerkeverékkel -, felöntöttem egy kis paradicsommal - dobozos passzírozott fajta - és takaréklángon addig főztem, amíg már elég sűrűnek találtam.
Ez lesz a szósz egy adag orsótésztához.

Alapesetben több adagot készítettem volna, legalább kettőt, de most már csak holnapra kell ebéd, mert hétvégén nem leszek itthon.

((Nincs egyébként komolyabb válság, de mivel a kirándulás alatt most egészen konkrétan egy kétnapos tokaji bortúrát kell érteni, ottalvással, pincelátogatással, borkóstolással, meg mindennel együtt, fizetést viszont csak a jövő héten kapunk, úgy döntöttem, hogy a héten már nem veszek semmi új kaját, hanem felhasználom a maradékokat, a pénzemet pedig nemesebb célokra fordítom, és ÉLEK belőle egy kicsit :-))

Csirkecsíkok mustáros szósszal

Amikor az ember azt hiszi, hogy most már tényleg nincs otthon semmi, akkor azért még elég sok mindent lehet főzni az innen-onnan előbányászott alapanyagokból.

Találtam a fagyasztóban egy fél csirkemellet, ezt kiolvasztottam, felcsíkoztam, és egy kis olajban fehéredésig sütöttem. Megsóztam, megborsoztam, akkor levet engedett, pároltam kicsit, és nyomtam rá egy gerezd fokhagymát. Közben körülnéztem a hűtőben, elgondolkodtam, aztán egy kis magos mustárt összekevertem pár kanál tejföllel (tejszín biztos jobb lett volna, de az most hiánycikk nálam), ráöntöttem a csirkére, és még egy pár percig főztem együtt az egészet.

Nem hiszem, hogy túl sok mislencsillagot osztanának nekem ezért, de a szintén fagyasztóból előhalászott múltkori maradék rizshez pont jó lesz.

Kamu curry

Van egy kibontott zacskó curryporom, amit nem tarthatok a fűszeres szekrényben, mert mindennek olyan szaga lesz, szóval el kéne használni. Gondoltam, összekeverek mindenfélét curryvel, aztán főzök hozzá rizst, és az lesz ma a kaja.

Végül MINDENT azért nem kevertem össze, csak hagymát, fokhagymát, cukkinit, meg pár kanál konzervkukoricát. Persze a hagymát előbb egy kicsi olajon megpároltam, beleraktam a fokhagymát, aztán, mielőtt lett volna ideje megégni, rögtön jött a felkockázott cukkini, só, meg egy picike víz. Mikor a cukkini kb. puha volt, tettem hozzá egy kis kukoricát, aztán szórtam rá curryport, és beleöntöttem 1-2 kanálnyi főzőtejszínt. Pár percig még főztem együtt, és kész volt.

Közben a rizst is megcsináltam, tettem bele megint mazsolát, mert a múltkor az bejött. Csak most még felaprított sótlan földimogyorót is.

Hát nemtom, egyszer meg lehet enni :-)

Viszont ennek a kajának még következményei lesznek, mert most ott figyel a hűtőben egy majdnem teljes doboz kukoricakonzerv, egy szintén alighasznált főzőtejszín, meg a megbuherált padlizsánkrém után maradt márványsajt. Ez eddig eléggé tésztaszósz-gyanús :-D Majd beszámolok.

Széljegyzet padlizsánkrémhez

Márványsajttal is tök jó! Csak próbaképpen kevertem bele egy kicsit, és most itt veregetem a saját vállamat, hogy mekkora ötlet volt :-D

Grill

Még a múlt hónapban ikeáztam magamnak egy grillserpenyőt, és azóta annak a bűvöletében élek, tehát hetek óta kb. az a főzés, hogy csirkét, vagy tarját, vagy zöldséget, vagy sajtot grillezek magamnak az okos és szép serpenyőmben, aztán szecskára vágok hozzá valami zöldséget, oszt' jó'van. De nem baj, majd megunom :-D

Tegnap viszont kivételesen lecsót főztem. (És grilleztem hozzá csirkemellet az okos és szép serpenyőmben :-)

Sajtos-húsos töltött tök

2 bébitököt nem hámoztam meg, csak kettévágtam, kikapartam a magjait, és sós vízben egy picit előfőztem.
Megpirítottam egy kis hagymát, arra jött a darált hús, só ,bors, fokhagyma, mittudomén, fűszerek :-)
Aztán még csináltam egy kis sajtszószt (besamelmártásba reszelt sajtot szórtam),

Begyújtottam a sütőt. A fél tököket jénaiba pakoltam, elosztottam bennük a darált húst, aztán a tetejüket leöntöttem sajtszósszal, és szép barnára sütöttem.

A petrezselyem meg kimaradt, pedig akartam bele tenni :-D

Kényszerű padlizsános tészta

Nem volt kedvem lemenni vásárolni, így abból főztem, amit találtam itthon. Eredetileg paradicsomos-padlizsános pennét szerettem volna, ehhez felkockáztam egy padlizsánt, és kevés olajon megpirítottam, sóztam-borsoztam, rányomattam egy gerezd fokhagymát, aztán kisebb lángon pároltam. Amikor úgy döntöttem, hogy rá kéne önteni egy kis paradicsompürét, akkor jött a felismerés, hogy az nincs, mert stikában megpenészesedett a hűtőben az elfelejtett maradék.

Mégis akartam rá valami "szottyot", ezért egy egész kicsi főzőtejszínnel küldtem meg, beletettem a pennét, és addig főztem még, míg majdnem az összes tejszín "eltűnt".

Meg lehet enni, persze paradicsommal jobb lett volna. De már írom a következő bevásárlólistát :-D

Vacsora az öcsémnek

Felhívott a sógornőm (nincs itthon), hogy átküldte az öcsémet, adjak már enni a szerencsétlennek, mert éhen hal. Kicsit káromkodtam, mert nem terveztem főzni, és ehhez mérten nem is volt itthon sok minden, de leszaladtam csirkemellet venni, aztán improvizáltam.

Cukkinis csirkeragu kurkumás rizzsel

Eredetileg csak sima tejszínes csirke lett volna rizzsel, de nem szeretem a teljesen fehér kajákat. Másnak adni sem. Ezért először is nekiálltam rizst főzni, de amikor felöntöttem vízzel, egy kis kurkumát is tettem bele, ettől pont nem lett semmiféle íze, viszont nagyon szép élénksárga színt adott neki, az öcsém meg csak nézett :-D

Egy csirkemellet kockákra vágtam, kicsit megsóztam, megborsoztam, aztán egy kevés olajon fehéredésig sütöttem. Felcsíkoztam egy kápia paprikát, és pár percig a hússal együtt pároltam, aztán amikor már a hús majdnem jó volt, még beletettem egy felaprított cukkinit is. Nem volt túl nagy, még zsengekorú :-) Ezzel már csak pár percig kellett főzni (így is szétszottyadt szegény cukkini), akkor felöntöttem egy kis főzőtejszínnel, ellenőriztem benne a fűszerezést, és még tettem hozzá grillzöldség-fűszerkeveréket. Kész is volt.

A kanárisárga rizzsel iszonyat jól nézett ki, és a finnyás öcsém már ránézésre megdicsérte, hogy "biztos nem lehet rossz, mert nagyon jól néz ki" :-D Látszik, hogy már egy hete nem evett főtt ételt :-D

Csak lista

Az elmúlt két hétben itthon volt a tesóm, ezért többnyire "vegetáltunk" mi is, meg az időnként megjelenő szerencsétlen vendégek is :-D
Nem baj, szerintem nem árt, és egyébként is, egész jó kaják szoktak ilyenkor sikeredni.
Mint például:

- Cukkinis penne (Zöld és sárga cukkini karikákra vágva, paradicsom, bazsalikom, oszt' jó'van. Sok sajttal. Nyilván.)

- Cukkinis quiche (a tölteléke fűszeres - só, bors, fokhagyma, kakukkfű - párolt cukkini, tojás, meg tejszín)

- Csőben sült karfiol füstöltsajt-szósszal. (Na, ez igazán nem bonyesz, besamelmártásba kevertem egy Cserpes-féle füstölt krémsajtot, ez jött az előfőzött és prézlibe hempergetett karfiolra, aztán adj neki a sütőben.)

- Rakott padlizsán (Elősütött padlizsán- és előfőzött krumplikarikák, paradicsomszósz a szokásos fűszereivel, meg sajtszeletek, nekem mozzarella, szintén füstölttel próbáltam ki. Jó volt!!!!)

- Padlizsánkrém (vöröshagymával, fokhagymával, sóval, borssal, majonézzel csak. A vöröshagymát megpároltam egy kicsit előzőleg.)

- Vega fasírtok.

- Sütőben sült zöldségek (olívaolajjal és grillfűszerrel).

- Tejszínes-sajtos sült zöldségek. (Előzőből kimaradt padliszánt, cukkinit, hagymát, répát, zellert kicsit megpároltam, aztán jénaiba tettem, öntöttem rá tejszínt és megszórtam sajttal, majd átsütöttem. Judit szerette.)

Hát ezek, meg még amit kifelejtettem :-D
"Rendes" kajákat is főztem, de azokban nincs semmi érdekes, meg már voltak is itt.

Menő nyári fasírt

Kellett valami, ami pár napig tök simán tárolható hűtőben, és kis energiabefektetéssel sok embernek lehet vele örömet szerezni :-D
Az már megvolt, hogy "egybefasírt" lesz, meg is vettem a darált húst, aztán jöttek a megoldandó problémák és az ötletek.

Először is, nem volt otthon zsömle. Kenyér sem. Prézli is csak éppenhogy. Ezért tettem bele zabpelyhet, így lett koleszterinbarát :-D Vagy milyen.

Aztán kaptam egy tippet, hogy tekerjem fel sajttal. Aha. Sajtot mondjuk vettem ugyan a piacon, de akkor mit csináljak a juhtúróval, amit szintén hazahurcoltam? Jó, akkor inkább juhtúrós lesz. Hű, de itt ez a csomó spenót, és már rég fel kellett volna dolgozni, ne kelljen már (az egészet) kidobni. Így lett juhtúrós-spenótos :-D

Tehát a hozzávalók: 1 kg darált hús, 1 egész tojás, 1 vöröshagyma felkockázva és megpárolva, 2 gerezd fokhagyma összezúzva, maréknyi zabpehely, só, bors, pirospaprika, 20 dkg juhtúró, pár marék megtisztított spenót, kis prézli.

A juhtúró előtti hozzávalókat összedolgoztam, egy kicsi lapos tepsit kibéleltem alufóliával, és megolajoztam. Ezen szép szabályos téglalappá igazgattam a fasírtmasszát, aztán elosztottam a tetején a juhtúrót, arra pedig a spenótleveleket pakoltam. A fólia segítségével feltekertem, sütőpapírral kibélelt tepsibe ültettem, a tetejére prézlit szórtam, és előmelegített sütőben megsütöttem.

Hidegen szeleteltem, a lehető legvékonyabbra, hogy sokfelé lehessen osztani. Iszonyat jól nézett ki, és nem utolsósorban finom is volt nagyon. Legközelebb valami más színben is kipróbálom :-D

Izgisebb juhtúrós zöldbab

Hiába nyertes csapat, egy kicsit azért változtattam rajta :-)
Igazából most juhtúrós-paradicsomos rakott zöldbab lett belőle.

Rétegek:
- párolt rizs
- "félpuhára" főtt zöldbab (zöldhüvelyű volt még mindig, de szerintem tökmindegy)
- karikákra vágott paradicsom
- juhtúró, kb. ugyanannyi tejföllel elkeverve, fokhagymával ízesítve.

Rétegezés után (túrós-tejfölös volt a teteje) sütőben átsütöttem, kész.
Nagyon jó!!!!!!!!!!!

Juhtúrós zöldbab

Tegnap az eredeti tervek szerint valami köretet is készítettem volna a rántott patisszonhoz, és akkor elég lett volna még mára is.
De végül a köret érdeklődés hiányában elmaradt, a patisszont meg felfaltam mind, így este még ki kellett találnom, hogy mi legyen a mai elhozós ebéd.

Mivel amúgy is filmet néztem, bevittem magammal egy csomó zöldbabot, hogy hurrá, akkor ezt most remekül meg lehet tisztítani. Közben azt is kitaláltam, hogy juhtúrós zöldbab lesz belőle, és amikor már eleget megtisztítottam, akkor a következő reklámblokkokat kihasználva el is húztam a konyhába :-)

Sós vízben nem túl puhára főztem a zöldbabot (nem aprítottam túl kicsikre, csak félbevágtam mindet, a nagyon hosszúakat háromba), aztán leszűrtem, és egy kiolajozott jénaiba tettem. Egy kis juhtúrót, 2 tojást és néhány kanál tejfölt simára kevertem, és a zöldbabra öntöttem. Átsütöttem a sütőben, és kész.

Minimál, de nagyon finom.

(A zöldbab nem volt olcsó a piacon, 500 Ft/kg, de nekem sokáig elég lesz, most is csak néhány maréknyi fogyott el belőle, a többit meg lefagyasztom.)

Csak az ötlet

A rántott patisszon valószínűleg eléggé evidens kaja, csak úgy mondom, tegnap a kispesti piacon egy bébipatisszon 80 Ft-ba került, kettő pedig 150-be, és ez 100%-ban ehető, annyira zsenge, hogy se hámozni, se magozni nem kell, nincs semmi anyagveszteség :-D

Gondoltam, szólok, mert hátha valakinek még nem jutott eszébe, és igazából máshol se lehet sokkal drágább mostanában.

Krumpli-zöldbab-minimál

Kata meg Olivier főzött valami hasonlót, amikor egy hétig kinn csöveztünk náluk Franciaországban.
Ők kuktában megfőzték a krumplit a zöldbabbal együtt, amikor kész volt, akkor tettek rá vajat, ami nekik ugye gyárilag sós, és gyakorlatilag kész volt, még lehetett hozzá enni kolbászkarikákat, de nem volt kötelező.

Én kicsit előfőztem a zöldbabot (sós vízben, mert csak sima natúr teavajam van itthon), héjastól kettőbe-négybe vagdostam az újkrumplit, átforgattam olajon, megsóztam picit, felöntöttem egy kevéske vízzel, és fedő alatt főztem, nem elég sokáig sajnos :-D Amikor úgy gondoltam, hogy félkész - és elfőtt róla a víz - akkor hozzákevertem a zöldbabot, meg két gerezd, vékony lapocskákra vágott fokhagymát, és pár percig hagytam még őket, nem túl nagy lángon. Kis darabkákban vajat tettem még rá, és elkevertem, kész is volt.

Még a hiperszuper fitti menő tengeri sómat is előszedtem, és a legeslegvégén a tányéron megszórtam vele.

NAGYON jó!!!!!!! ((Csak máskor rendesebben meg kell főznöm a krumplit, mert ez most sajnos félig nyers maradt.... ))

Cukkinis trükkök

Hát itt jó nagy csend van mostanában.
Biztos mindenki nagyobb összeget örökölt, és ezért már nincsen válságban a konyhájuk :-)
(Bárcsak ez lenne.)

Én meg utálom egyedül csinálni a közös blogot, tehát tulajdonképpen duzzogok és sztrájkolok - biztos sok mindenkit meghat és érdekel -, de most egy kicsit beszüntetem a sztrájkot, mert kitaláltam két tök jó cukkinis ragut tésztához, és azokat azért le akarom írni :-D
Egyébként a CBA-ban 199 volt a héten a cukkini. Magyar!!!

Első: karikákra vágott cukkinit (helyes kis zsenge cukkinik voltak, mittudomén, 20-25 cm-esek, és a felét használtam fel egy adaghoz) picikét elősütöttem egy kevés olajon, és megfűszereztem (ezt nyilván lehet egyénileg :-) Kiszedtem, aztán a maradék olajba gorgonzola-kockákat dobtam, szétnyomkodtam, és megvártam, míg kicsit olvadni kezd, akkor hozzákevertem 2-3 kanál tejfölt, és amikor rottyant egyet-kettőt, visszatettem a cukkinit, és kész is volt.

Második: megpirítottam pár karika kolbászt, kiszedtem, félretettem. Ugyanebbe a serpenyőbe tettem a cukkinikarikákat, és őket is megpirítottam kicsit. Kolbász vissza, kis löttyontés passzírozott paradicsom, só, bors, picike cukor, meg kakukkfű ment bele. Egy-két perc forralás után késznek nyilvánítottam.

Az első jobb. Csak mondom.

Töltött karalábé átrendezve

Úgy tűnik, teljesen komolyan gondoltam, hogy én áprilistól júliusig karalábén fogok élni :-D
A fő-fő sláger továbbra is a főzelék persze.

Ma elgondolkodtam rajta, hogy töltött karalábé is lehetne amúgy, mert az is nagyon finom, ehhez képest tavaly is kábé egyszer álltam neki.
Meg is vettem a hozzávalókat, aztán valahogy másképp alakultak a dolgok.
Tulajdonképpen annyi történt, hogy ugyanazokat a hozzávalókat rétegezve pakoltam bele egy jénaiba. (Megsütni majd holnap fogom, ma már nincs kedvem.)

Spagettiszószt is akartam készíteni a darált húsból, ezért mielőtt elfeleztem volna, csak sóval, borssal és majorannával ízesítettem, ja, és persze előtte volt a vöröshagyma is. Mikor saccperkábé puha volt (a karalábés sülni fog még, a paradicsomszószos meg főni) akkor elfeleztem, és az egyik részt kiszedtem, elkevertem főtt rizzsel (egy kávésbögrényi rizsből készült, mittudomén, másfél dl, vagy ilyesmi?), ez volt az egyik réteg.

A másik réteg vékonyra szeletelt és sós vízben kicsit előfőzött karalábé, a harmadik meg - mondjuk így - petrezselyemszósz. Ez olyan, hogy olajban pici lisztet elkevergettem, felöntöttem tejjel, megsóztam, és hagytam besűrűsödni, utána meg belekevertem embertelen mennyiségű petrezselymet.

Ezt a három emeletet váltogattam, petrezselymes cucc van felül, megy majd a sütőbe.
Kíváncsi vagyok rá, de rossz biztos nem lehet :-D

Spenótos-juhtúrós rakott tészta

Az már szinte szabályszerű, hogy ha másnapos vagyok, tésztát főzök :-)
(Igen.)

A másik szabály, hogy még véletlenül se megyek vásárolni, mert ahhoz meg mozogni kell (arról nem is beszélve, hogy most például nem is volt már nyitva a cébéá, amikor hazaértem, és messzebbre kellett volna mozogni), és erről szó se lehet.

Fellelhető alapanyagok:
- kockatészta
- trappista sajt
- tejföl
- felszecskázott és lefagyasztott spenót
- juhtúró (egy olyan kis tömlős izé, pogácsából maradt ki)
- persze só, bors, fokhagyma, szerecsendió is

A spenótból - mondjuk hogy - főzeléket csináltam (de nem volt összeturmixolva semennyire, hanem viszonylag nagy darabokban voltak benne a levelek), a juhtúrót elkevertem tejföllel, a tésztát meg kifőztem. Jénaiba rétegeztem, sajt a tetejére, be a sütőbe, pirulásig sütni. Oszt' jóvan.
Nem kifejezetten szofisztikált, de aznap én se voltam az, és egyébként pedig teljesen józan és kipihent állapotban is pont ugyanígy készítettem volna, csak talán valamivel gyorsabban :-)
Ja, egyébként ronda :-D

Idén a húsvét elmaradt

Én legalábbis tényleg nem főztem semmit (csak egy fonott kalácsot sütöttem), a többiek pedig biztos megint nem érnek rá :-)

Medvehagyma

Hétvégén piacozni voltam, és hazavittem magammal egy csokor medvehagymát is. Akkor még nem tudtam, mit fogok vele kezdeni, de MUSZÁJ volt :-)))
Impulzusvásároltam egyébként a javából, teljesen meggondolatlanul szedtem össze mindazt, amihez kedvem támadt, de ez a történet most egyértelműen happy enddel zárult, mert valahogy mégis elég jó érzékkel válogattam össze az egymással frankón kombinálható alapanyagokat. Így mindent megfőztem, feldolgoztam, előkészítettem, lefagyasztottam.

A csokor medvehagymámat addig nézegettem töprengve, míg aztán egyszer csak be nem ugrott a helyes megoldás: medvehagymás túrógombóc! Ez megint egy olyan étel, amit nem én találtam ki, hanem előttem már sokan mások, viszont arra büszke vagyok, hogy mégis magamtól jutott eszembe :-) csak amikor próbaképp rákerestem a neten, akkor láttam, hogy bizony-bizony, ilyesmi már létezik :-)

Szóval fél kiló túrót összetörtem villával, belekevertem 10 dkg búzadarát, 3 tojás sárgáját, sót, borsot. Állni hagytam egy órát, majd habot vertem a tojásfehérjékből, és ezt is belekevertem, meg persze a megmosott és felaprított medvehagymát is. Gombócokat gyúrtam, sós vízben kifőztem.

Aztán még csináltam hozzá füstöltsajt-szószt. Jó így együtt, csak nagyon fehér, legközelebb valami paradicsomosat kéne talán.

Ja, és tök jó, hogy megtaláltam a megoldást egy régóta fennálló problémára. Én ugyanis nem tudok gombócot gyúrni. Csak búgócsigát. Vagy mit. Alul és felül is olyan kúpos. És soha nincs két egyforma méretű. Most kipróbáltam, hogy fagyiskanálal szedtem ki az adagokat a masszából. És juhhééééjjjj, egyformák lettek, és a kanál formája miatt félig már gömb alakúak, a másik felét meg csak hozzá kellett igazítani, nem lehetett annyira elrontani :-) Siker!

Tavaszodik

A 2011-es karalábészezont ezennel ünnepélyesen megnyitom!
Tegnap megfőztem az idei tavasz első karalábéfőzelékét. A recept változatlan, tavaly már beírtam.
Most parmezános csirkét ettem hozzá, ami meg aztán annyira egyszerű, mint a barlangrajz. Gyanítom, hogy megint nem én találtam fel, de sebaj, én iszonyúan örültem, hogy húdemennyire kreatív vagyok :-) Amúgy is hűtőürítés a program, és bujdokolt a sarokban egy kis darab parmezán, nyilván betonkemény kövület, csupa öröm volt reszelni.
Volt otthon csirkemellfilé, ezt vékony szeletekre vágtam, megsóztam, és a reszelt parmezánba nyomkodtam. Aztán megsütöttem mindkét oldalát. Slusszpassz.

Aztán még kotyvasztottam egy tejszínes-gombás csirkeragut, aminek a nevében kb. benne is van minden lényeges :-) Csirkehúst kockákra vagdostam, megpirítottam, megsóztam, megborsoztam, öntöttem rá egy kis fehérbort, ezt nem kellett volna, na mindegy, aztán dobáltam bele egy-két marék negyedekre vágott gombát, még egy kicsit kavargattam, megszórtam kakukkfűvel, petrezselyemmel, felöntöttem tejszínnel, szevasz. Tejszín nélkül jobban ízlett, csak akkor meg nem volt szottyos, én pedig olyat akartam.

Ezekkel elleszek a héten, még van egy sonkás-sajtos tésztaszósz is, szóval várhatóan kitart a kajám péntekig.

Ezt főztem a hétvégén

Tárkonyos csirkeraguleves (olyan, mint ez a pulykás, itt).

Tojásos nokedli (sütőben átsütve, extra sültszalonna-kockákkal). Nokedli: 30 dkg liszt, 2 tojás, só, és annyi víz, amennyiből az a tipikusan csúnya, nyúlós, ragadós nokedlitészta lesz. Nem szoktam nagyon szépen elkeverni, csak úgy nagyjából. Sok sós vízben főzöm ki, több kis részletben.
Most 7 db elhabart és megsózott tojással kevertem össze, aztán egy jénaiba borítottam az egészet, és előmelegített sütőben átsütöttem. (Kizárólag a válogatós férfinép kedvére, akik előre megmondták, hogy ha nem így csinálom, akkor nem fogják megenni. Kedvem lett volna juszt se így csinálni, csak akkor lehet, hogy tényleg dobhattam volna ki a francba az egészet. Mindegy, maradok a hagyományos módszernél a továbbiakban.)


Rakott káposzta (savanyú káposztából, akkor az ugye kolozsvári?). Fél kiló darált húsból pörköltet főztem, közben egy csésze (kb. 2,5 dl-es mérőpohár) rizst megpároltam. A kettőt összekevertem, fél kiló (kevés! több kell!) savanyúkáposztával, meg egy csomó tejföllel rétegezve tepsibe pakoltam, és sütőben átsütöttem.


Újhagymás-baconos csirkeragu. Fél csomag bacont és 3 újhagymát felaprítottam. Kevés olajon először a bacont kezdtem sütni, majd hozzátettem a hagymát, végül a felkockázott csirkemellet. (Két egész csirkemellet vettünk, szerintem talán egy felet tettem a levesbe, a többi megmaradt a raguhoz.) Megsóztam, megborsoztam, és fedő alatt puhára pároltam, majd felöntöttem főzőtejszínnel, amivel addig főztem, míg kcisit besűrűsödött. Tészta lesz majd hozzá.

"Egybefasírt" tojással. Ezt a receptet egyszer már beírtam, akit érdekel, itt megtalálhatja. Most csak fél kiló darált húsból készült, és 3 főtt tojást építettem bele.

Finomfőzelék-féleség. Egy fél zacskó mexikói zöldségkeveréket kis vízben, kis sóval puhára főztem, majd egy kanál lisztet simára kevertem egy kevés tejjel és tejszínnel vegyesen, ezzel habartam be a zöldségeket. (Ha túl sok a víz rajta, habarás előtt kcisit le lehet önteni...)

Madártej már megint (hálistennek nem nekem kell megennem).

Még egy kis pizza

Pénteken vendégek jöttek, és már a kajatervezgetési fázisban pizzát emlegettek, én meg nem tiltakoztam. Igaz, hogy nemrég volt, de nincs vele különösen sok macera, meg megy már rutinból. Pont megfelelő arra, hogy amikor péntek délután buta arccal hazaesem a munkából, és két órám van a vendégek megérkezéséig, akkor mégis valami olyasmivel várjam őket, aminek biztos, hogy örülni fognak.

Megint 1 kg lisztből készült a 4 pizza, és megint csak a feltéteket sorolom, csak hogy később legyen mit visszakeresnem, ha ötlet híján vagyok :-)
Az első: sonkás-sajtos-baconos.
A második: kolbászos-ecetespaprikás
A harmadik: tengeri herkentyűs.
A negyedik: tonhalas-kukoricás.

Az első és a második volt a legnépszerűbb, ezt is jó lesz megjegyeznem :-)

Szénhidrátnap

Nem direkt, csak így sikerült :-)
Vagy pedig tudat alatt (ámbár nem is olyan mélyen) már annyira elegem van a télből, folyton fáradt, kedvetlen, meg persze farkaséhes vagyok.
Ezért aztán sütöttem tegnap:
pizzát,
hamburgert,
és almás pitét.

Szerintem már mindent beírtam korábban, ezért csak azt mesélem el most, hogy milyenek lettek a pizzák.
Az egyik csak kukoricás volt.
A másik kolbászos-tükörtojásos.
A harmadik szalámis-kukoricás.
A negyedik meg szalonnás-hagymás.
És persze mindegyiken volt paradicsomszósz, meg sok sajt.

A hamburger meg Moszkva téri csalamádés lett, nem veszek ilyenkor paradicsomot meg uborkát.

Fűszerkeverék csirkéhez (is)

Eszembe jutott, hogy ezt azért leírom.
Régebben néhányszor vettem sültcsirke-fűszerkeveréket, aztán most már egy jó ideje nem veszek, hanem inkább elolvastam, hogy mi van benne, és rájöttem, hogy amit kell, azt bele tudom tenni én is, ami meg nem kell, azt tetszés szerint akár ki is hagyhatom, pl. ízfokozó :-)

Rak az ember rozmaringot, majorannát, pirospaprikát, sót, feketeborsot egy tálkába, kb. egy-egy kanálkával, kivéve a rozmaring, mert annak olyan ütős az íze, hogy csak feleannyi kell. Aztán jöhet még 2-3 gerezd zúzott fokhagyma, pár evőkanál mustár, meg egy löttyintésnyi olaj. Ezt jól összekeverni, aztán máris lehet vele bepacsmagolni a csirkerészeket.

Szerintem finom!

Ilyeneket eszünk majd a héten

Program a szokásos, főzés utolsó leheletig, de rendesen betáraztunk a hétre :-D

- Zellerkrémleves
- Marhahúsleves (életemben először, és jó lett!!!!)
- Sütőben sült csirkecombok
- Párolt lilakáposzta
- Hagymás krumpli
- Rántott tengeri hal
- Rizs és párolt mexikói zöldség
- Tartármártás
- Grízes tészta
- Madártej

Fagyasztunk, meg eszünk, meg ilyenek.

Megint hétvége, megint főzőturné

Mostanában ez megy. Vasárnap irdatlan nagy főzés. Ma konkrétan:
- savanyúkáposztás bableves (füstölt hússal, kolbásszal)
- brokkolikrémleves
- brokkolis-sajtos csirkemell
- rántott kacsamáj
- kukoricás rizs
- kelkáposztafőzelék
- szórós túrós süti

A savanyúkáposztás bablevest újságban találtam, a sütit netről néztem, a többit csak úgy "gondolomformán" főztem.

Brokkolis-sajtos csirkemell: két "nyeles" brokkolit használtam hozzá, aminek olyan iszonyú hosszú szára van, úgy csomagolják fóliába. A rózsákat levagdostam, sós vízben félpuhára főztem, félretettem. Készítettem egy szabálytalan besamelmártást: kis olajon 2 evőkanál lisztet kicsit kevergettem, hogy "pezsegjen", aztán felöntöttem kb. fél liter tejjel, nyilván bőszen kavargattam habverővel közben. Tettem bele sót, borsot, és egy gerezd zúzott fokhagymát. Szerecsendiót is akartam, de nem volt, pedig jó bele az is. Amikor besűrűsödött, levettem a gázról és félretettem. 4 fél csirkemellet lapjában félbevágtam (= 8 szelet), megsóztam, kicsit borsoztam, és kevés olajon mindkét oldalát elősütöttem. Vékonyan beolajozott tepsibe sorakoztattam őket, osztottam mindegyikre brokkolit, aztán rájuk kanalaztam a besamelt, megszórtam reszelt füstölt sajttal, és 200 fokos sütőben addig sütöttem, míg szép barnára sültek. Ez kb. egy óra volt.

Krémleves: a brokkolik nyelét nem dobtam ki, hanem ahol nagyon vastag és fás volt, ott meghámoztam, aztán feldaraboltam. Két krumplit, egy sárgarépát és egy fehérrépát is összevágtam, és az egészet feltettem főzni kb egy liter vízzel (talán kicsit több), megsóztam, még valamit beleszórtam, azt hiszem, majoránnát :-D Amikor a zöldségek megpuhultak, botmixerrel összeturmixoltam, és behabartam (fél pohár tejföl+egy kanál liszt). Amikor forrt még egyet, és elmúlt a lisztíze, már kész is volt. Próbaképpen megkóstoltam egy kis reszelt füstöltt sajttal, finom volt. De nélküle is!

A kelkáposztafőzelék volt már, a kukoricás rizsről mit beszéljek, a májat meg bepaníroztam és kisütöttem.

Ez volt, minden jól sikerült, örültem magamnak :-)

Tojáskrém reggelire

Nem tudom, mi történt nagyanyám tyúkjaival, de mostanában ipari mennyiségben tojnak. Küldött is a mama vagy ötven tojást.
Azt sajnos senki nem mondta meg a tyúkoknak, hogy a dátumot is nyomtassák rá a tojásra, ezért igazából fogalmam sincs, hogy pontosan mikoriak... jó lenne minél hamarabb elhasználni őket, biztos, ami biztos.

Tegnap meg is főztem kilencet, és tojáskrémet kutyultam belőlük, reggelire tökéletes (a nap folyamán később aztán már nemigen eszem kenyeret, amire rákenhetném).

A tojásokat lereszeltem a kislyukú sajtreszelőn, a nagyobbik lyukon reszeltem hozzá egy kis vajat is, mert elfelejtettem kiszedni a hűtőből :-) Adtam hozzá 1-2 kanál tejfölt, sót, borsot, meg mustárt. Már kész is volt.
Persze simára is mixelhettem volna, de én ilyen "szálasan" szeretem, anyu is mindig így csinálta :-)

A kilenc tojásból rengeteg lett, kb. két joghurtos pohárnyi (mármint nem a mikroszkopikus, hanem a tisztességes méretű Cserpes-joghurt pohara), nagyobb részét már el is ajándékoztam, mert elég gyorsan meg kell enni.

Nekem most ingyenes volt, de amikor bolti tojásból veszek ugyanekkora mennyiséget, akkor olyan 300 Ft :-)

Megint maratoni főzés

Címszavakban:
- karfiolleves
- juhtúrós sztrapacska
- sárgaborsófőzelék, opcionálisan sült kolbásszal, vagy nélküle
- rizses hús
- tejfölös-majorannás tokány
- sajtos-baconos rakott csirkemell
- bögrés mákos süti.

Részletesebben:

Karfiolleves: 1 kis karfiolt rózsáira szedtem, 2 sárga- és 1 fehérrépát karikákra vágtam, 1 kis vöröshagymát meghámoztam, de egyben hagytam. Feltettem főni - mittudomén - mondjuk, kb. 2 liter vízben. Megsóztam. Amikor a karfiol puhára főtt, paprikás rántással sűrítettem. Külön tehetett bele tejfölt, aki kért, vagyis én.

Juhtúrós sztrapacska: Stahl Judit "sárga" könyvéből, mert ez bevált. 1,2 kg krumplit kivételesen nem lereszeltünk, hanem valami konyhai ketyerén lezúzta pépesre az "alvállalkozó". Tettem hozzá sót, borsot, 1 tojást, meg 60 dkg lisztet, és jól összekevertem, hogy a szokásosnál sűrűbb nokedlitészta-állaga legyen. Kicsit állni hagytam, ezalatt feltettem egy nagy fazék vizet forrni (egy kicsi sót is tettem bele), valamint felkockáztam és kisütöttem egy jókora darab füstölt szalonnát. A recept szerint félkilónyi kell hozzá, de ez annyi azért nem volt. Amikor a szalonnakockák szép ropogósra sültek, akkor egy irdatlan méretű jénai tálban összekevertem fél kiló (a receptben 75 dkg, de rosszul emlékeztem, amikor megírtam a bevásárlólistát) juhtúrót, egy nagy pohár tejfölt, 5 gerezd zúzott fokhagymát, meg a sült szalonnát, és a zsírjából is valamennyit, kb. a felét (nem mindet, mert rengeteg sült ki belőle).
Az időközben lobogva forró vízbe több kis részletben beleszaggattam a sztrapacskatésztát, és kifőztem (vízfelszínre úszás után már szedtem is ki, mert aprócskák voltak). A lecsöpögtetett sztrapacskát egyenesen a juhtúrós-tejfölös keverékbe zuttyantottam, és amikor mind készen volt, akkor 200 fokra előmelegített sütőbe tettem. (Igazából végül kettészedtem, mert jobbnak láttam két részletben sütni.) Nagyjából 3/4 óra alatt istenkirály ropogósra sült a teteje, és nagyon finom lett! Ez egyébként egy iszonyatos adag, 8 emberes, ahol tehát nincs egyszerre ekkora kapacitás, ott érdemes felezni a hozzávalókat.

Sárgaborsófőzelék: egy zacskó (fél kiló) megmosott sárgaborsót 2-3 órára vízbe áztattam, majd feltettem főni egy egészben hagyott, de meghámozott vöröshagymával, 3 gerezd zúzott fokhagymával, 2 kisebb babérlevéllel, meg egy féltenyérnyi szalonnabőrrel (a sztrapacskához vásárolt szalonnából maradt meg). Meg persze sóval. És annyi vízzel, ami jó kétujjnyira ellepte, de menet közben még így is pótolni kellett, mert felszívta, meg elfőtte. Amikor már teljesen puhára főtt a sárgaborsó (konkrétan péppé :-), akkor készítettem egy paprikás rántást, és ezzel besűrítettem. Máskor elég ritkán szoktam egyébként rántani, mert magától nagyon ügyesen el tudja érni a főzelék-állagot, de most ügyetlen voltam, és az utolsó vízpótláskor túl sokat öntöttem rá, ami végül már nem bírt elfőni. A főzelékhez kolbászt sütöttünk, hogy a vérengzők is megegyék.

Rizses hús: nagyjából fél kiló sertéscombból sima hagyományos pörköltet kezdtem főzni, de amikor már majdnem puha volt a hús, beleöntöttem egy bögre megmosott rizst, meg kétszeres mennyiségű vizet. Addig főztem, míg a víz már majdnem teljesen eltűnt róla, akkor a gázt elzártam, de a fedőt rajta hagytam még kb. félóráig, hogy a rizs a maradék vizet beszívhassa. Máskor kicsit több rizst teszek bele, ez kissé talán túl "férfias" lett :-)

Majorannás tokány: ezt azért főztem, mert a férfinép eredetileg egy kiló húst vett, és véletlenül egyben fagyasztották le. Annyi irdatlan mennyiségű rizses húst nem akartam, ezért úgy döntöttem, legyen más is. Ezért a hús felét kockák helyett csíkokra kértem darabolni, majd a csíkokat egy kevés olajon körbepirítottam, elég erőteljesen sóztam, borsoztam, és rázúdítottam egy csomó majorannát, végül felöntöttem fehérborral (mondjuk kb. 1-1,5 dl). Amikor ez elforrt, akkor kb. ugyanennyi vizet öntöttem alá, és lefedve pároltam a húst, amíg meg nem puhult, a vizet időről időre pótolva. A végén aztán zsírjára sütöttem, és leöntöttem egy kis pohár tejföl, meg egy jókora evőkanálnyi mustár keverékével. Összeforraltam, kész is volt, finom lett! Ha a végén nem forr el a leve, akkor a mustáros tejfölhöz egy egész kevés lisztet is lehet keverni, vagy keményítőt, hogy egy picit besűrűsödjön.

Rakott csirkemell: 2 egész csirkemellfilét kis vékony szeletkékre vágtam, óvatosan megsóztam, és megborsoztam, aztán egy jénai tálba rétegeztem, szeletelt baconnel és reszelt sajttal felváltva. Minden "sort" meglocsoltam egy kis főzőtejszínnel. A tetejére sajt került, és az egész építmény kb. 1 órát töltött a 200 fokos sütőben. Ennek a rakott csirkemellnek a sütés végén mindig elég sok leve lesz, ami őszintén szólva nem túl szép, viszont nagyon finom, és épp emiatt "szárazabb" köreteket is lehet hozzá adni, mint pl. rizs, főtt tészta, vagy akár a kuszkusz-bulgur-féle társaság. De jó krumplipürével is, csak akkor mindkettő szottyos.

Bögrés mákos süti: ezt meg a netről néztem, csak már nem emlékszem, hol olvastam, így nem tudom megjelölni a forrást. 1 kocka vajat kikevertem először 1 bögre cukorral, aztán hozzáadtam 2 egész tojást, és azzal is. Jött bele még 1 bögre darált mák, 1 bögre liszt, 1 sütőpor, és 1 bögre tej. Pikkpakk összekevertem a tésztát robotgéppel, aztán kivajazott és kilisztezett tepsibe öntöttem, és megsütöttem. Az otthoni gázsütőmben szerintem ez 25-30 perc alatt elkészült volna, de most egy villanysütővel szerencsétlenkedtem, és hiába volt az is pontosan 200 fokra állítva, a süti még 40 perc után se volt kész, akkor kitaláltuk, hogy felső sütésre állítom, mert féltem, hogy megég az alja. Tűpróba, tűpróba, tűpróba, akárhol is sütitek... mese nincs. 45 perc után végül elzártam végre a sütőt, és ha hagytam volna a süteményt a tepsiben kihűlni, akkor valószínűleg ki is lehetett volna szedni belőle rendesen :-)
Egyébként finom süti, csak gyorsan fogy.

Hát ezeket maratonifőztem hétvégén, két fickónak meg magamnak, egy részét kapából fagyasztásra, más részét friss fogyasztásra, hát asszem, a héten se fog senki éhen halni :-)

Csípős zöldséges bulgur

Ezt a csípős bulgurpiláfot a Chili és vanília blogról már régebben is próbáltam egyszer, akkor az eredeti összeállítást követve, sült padlizsánnal. Ízlett, ezért tegnap újráztam, meg újítottam is.

Most padlizsánom nem volt, mert inkább a mirelit mexikói zöldségnek van szezonja, ezért abból szórtam 3 kis marékkal a bulgurhoz, és együtt pároltam meg vele. Ez persze már nem túl autentikus, viszont így is nagyon jó lett! Féladagokkal dolgoztam egyébként, 10 dkg bulgurt használtam, zöldpaprikám és friss paradicsomom nem volt, ezeket simán kihagytam.

Az én hozzávalóim:
1 picike vöröshagyma, apró kockákra vágva
1/2 -1/2 teaskanál pirospaprika, őrölt római kömény, és cayenne-bors
1 evőkanál sűrített paradicsom
10 dkg bulgur, átmosva, lecsöpögtetve
3 dl víz
só
pici olaj
3 marék mexikói zöldség

A pici olajon üvegesre pároltam a vöröshagymát, rászórtam a fűszereket, kis lángon kevergettem egy fél percig, aztán beletettem a sűrített paradicsomot, azzal is elkevertem, végül beleszórtam a bulgurt meg a zöldségeket ,felöntöttem vízzel, megsóztam, és 20 percig főztem fedő alatt, takaréklángon. Ennyi idő alatt kb. el is főtt róla minden víz, de az utasítás szerint még lefedve hagytam állni 10 percig, mielőtt megkóstoltam volna.

A cayenne-bors számomra ideális dózisát még ki kell kísérleteznem, mert ez a kaja az orromat is "tisztíccsa", de nem ám kíméletesen, hanem csak úgy előzetes bejelentés nélkül letépi a fejemet.
Mindemellett nagyon jó!
Két adag.
És köretnek is használható, nekem momentán főétel.

Paradicsomos zöldbab

Azt hiszem, mostanában túl sok húst ettem, és elkezdett lázadni a szervezetem. Már pénteken is inkább halat kértem a munkahelyi étteremben, azóta meg csak krumpis tésztát és spenótot főztem. Amikor tegnap este elkezdtem gondolkodni, hogy mi legyen majd a következő dobozos munkahelyi ebéd, akkor még mindig csak a mirelit zöldbab villant be, és még véletlenül se a szintén lefagyasztott csirkemell, vagy virsli.

Biztos nem én találtam fel a paradicsomos zöldbabot, de nagyon meg voltam vele - meg magammal - elégedve :-)

Először is egy kevés olajon, ami akkor még nem volt túl forró, éppen csak elkevergettem két gerezd zúzott fokhagymát. Nem pirítottam, hogy ne égjen meg. Rögtön ráöntöttem egy fél zacskó fagyasztott zöldbabot (sárgahüvelyű volt éppenséggel), megsóztam, felöntöttem annyi vízzel, ami nem lepte el egészen, csak mondjuk félig vagy kétharmadig, aztán közepes lángon addig hagytam főni, amíg a víz szinte teljesen elfogyott róla. Addigra puha is volt.

Akkor tettem hozzá 2 evőkanál sűrített paradicsomot, és mivel hirtelen beugrott a balzsamecet, egy teáskanálnyit abból is beleküldtem. Csak egy kicsit hagytam még a gázon, hogy a sűrített paradicsomnak elmúljon az a nyers íze.

Hű, nagyon jó lett! Nekem két evésre fog elfogyni.
Egyébként köretnek is el tudom képzelni, valami nem túl fifikásan fűszerezett hússzelet mellé, majd kipróbálom egyszer úgy is.

Lekváros linzer

Amikor a húgomat visszaviszem a lakóotthonba, gyakran viszek ajándékba sütit a többieknek. Ma nem volt túl széles a választék alapanyagokból, szóval elég komoly kihívás elé állítottam magamat: kevés összetevőből, gyorsan kellett valami egyszerű és finom sütit készíteni. A linzer igazából a "gyorsan" feltételnek nem teljesen felel meg, de nem volt vészes azért.

Először is elkészítettem a szokásos pitetésztámat, amiről egyszer véletlenül kiderült, hogy linzertészta :-) Ez az, amiben 1-2-3 arányban van a cukor-vaj (vagyis margarin)- és liszt. Fél kiló lisztből sütöttem, ez persze nem osztható hárommal maradék nélkül, a mérlegem meg nem digitális, de azért megtettem, ami tőlem telt.
Máskor ennél kicsit több eszem van, olyankor a kockamargarint választom mértékegységnek.

A lisztbe beleszórtam egy fél sütőport. A margarint kockákra vágtam, és elmorzsoltam a liszttel. Beletettem a cukrot, aztán egy tojássárgáját, meg néhány kanál tejfölt, (3-4), és sima tésztát gyúrtam belőle. Nem ajánlatos vele túl sokat szöszmötölni, mert az ember kezétől a margarin megolvad, akkor aztán ragadni kezd az egész, onnantól meg már semmi vicces nincs benne.

A tésztát kinyújtottam, kb. fél cm vékonyra, de ennél még vékonyabbra kellett volna. Kiszaggattam egy nagy virágformával, aztán egy kis virágformával minden másodiknak kilyukasztottam a közepét.
Sütőpapírral kibéleltem egy tepsit, és megsütöttem a virágokat, kb. 200 fokon. Amikor a sütik legaljánál körben már látszott, hogy kezdenek barnulni, akkor már jók is voltak, és kiszedtem őket.

Amikor kihűltek, egy-egy simát és lyukasat összeragasztottam lekvárral. Nem volt házi lekvárom, csak bolti, meggyes, szóval most ilyen lett. Ja, igen, a talpukkal ragasztottam össze a sütiket!

Az utókor okulására:
- kevesebb sütőpor kell bele
- vékonyabbra kell nyújtani.

Amúgy jó!

Krumplis tészta

Ma se nagyon erőltettem meg magamat :-) De igazából szeretem a krumplis tésztát, tervezgettem már egy ideje, és a húgom is itthon van, aki meg ugye nem eszik húst. A körülmények tehát épp megfelelőek voltak :-)

Tudom, hogy van a krumplis tésztának olyan változata is, amikor először megfőzik a krumplit, készítenek külön egy hagymás-paprikás alapot, ebbe belekeverik a főtt krumplit, kicsit összenyomkodják, és aztán összekeverik a tésztával.
De én nem így szoktam, hanem főzök inkább egy sima mezei paprikás krumplit rövid lével (direkt jó sokat kevergetem, hogy szétessenek a krumplikockák), kifőzöm a tésztát - fodros nagykocka a király -, beleborítom a paprikás krumpliba, és még mindig nem zárom el a gázt alatta, hanem hagyom kicsit lepirulni. Persze akármilyen rövid lével is főzöm a paprikás krumplit, ez így mindig kicsit túl szottyos lesz, úszik a sűrű krumplis "szószban", de én így szeretem a legeslegjobban, még akkor is, ha másnapra teljesen összeáll egy nagy krumplistészta-tömbbé, és akkor már nem túl szép, viszont még mindig nagyon finom.

5 nagy krumpliból és fél zacskó kockatésztából készítettem, körülbelül 4 adagnak tűnik.

Túrógombóc

Azt hiszem, ez nem volt még. Nem is nagyon lesz, mert nem szeretem, most se én ettem meg, elküldtem ajándékba az egészet. De tulajdonképpen egy elég gyors, egyszerű és olcsó kaja.
Kedden főztem egyébként, ugyanakkor, amikor a csörögét is sütöttem, de akkora pangás van a Válságkonyhán, hogy gondoltam, okosan gazdálkodom, és nem egyszerre írom be a kettőt :-)

Szóval a túrógombóc hozzávalói: 25 dkg túró (akciós volt, 205 Ft), 2 tojás, 1 dl búzadara, csipetnyi só, kis olaj vagy vaj, kis prézli.

Úgy készítettem, hogy a túrót, a tojások sárgáját, a búzadarát, meg az icipici sót villával jól elkevertem, és állni hagytam, nem túl sokat, olyan háromnegyed órát. Akkor habbá vertem a tojásfehérjéket, és ezzel is elkevertem, igyekeztem kíméletesen bánni vele. Feltettem forrni egy fazék vizet (ezt is egy pici sóval), és mikor már majdnem jó volt, akkor vizes kézzel gombócokat formáztam a túrós masszából. Mértékegységnek egy evőkanalat használtam, hogy legalább megközelítőleg egyforma méretű gombócaim legyenek. Púpozott evőkanállal 10 darabot sikerült kihoznom ebből a mennyiségből.
Mire a gombócok kész voltak, a víz is lobogva forrt, beletettem őket, és miután a felszínre úsztak, még tovább főztem, szándékaim szerint 5 percig, de lett belőle legalább 10, és jó is volt így, mert tutira megpuhult az összesnek a belseje. (Arról nem tudok nyilatkozni, hogy az 5 perc vajon elég lett volna, vagy nem...)

Míg az erőteljesen karfiolra emlékeztető - nem tudok szép gömbölyűt - gombócok főttek, megpirítottam egy pár kanálnyi prézlit, most vajon, de máskor olajon szoktam. Ezzel vigyázni kell, folyton kavargatni nem túl nagy lángon, és mikor már MAJDNEM kész, akkor az utolsó előtti pillanatban elzárni a gázt, mert pont annyit pirul még, amennyitől éppen jó lesz :-)

A lecsöpögtetett gombócokat zutty, a prézlibe hajigáltam, átforgattam, kész is volt. Lehet enni porcukros tejföllel, vagy lekvárral, ezeket én legjobban túrógombóc nélkül szeretem.

Csörögefánk

Akartam már egy ideje fánkot sütni, és tegnap este pont ráértem, mert elmaradt egy programom. Persze rájöttem, hogy a szalagos fánkot nem a legjobb ötlet kedden este hatkor elkezdeni, szóval kompromisszumos megoldásként lett csöröge, mert az elég gyorsnak tűnt, és egyébként is ki kellett már végre próbálni.

Nincs nálam túl nagy rend, és Horváth Ilona már megint ki tudja, hová tűnt, pedig jó lenne, ha előkerülne, de most az egyszer kihúzott a pácból A magyar konyha remekei, mert a csörögefánk abban is benne volt :-)

Szinte pontosan a leírtak szerint cselekedtem, azaz 30 dkg lisztet elmorzsoltam 10 dkg vajjal, szórtam bele egy csipet sót meg 5 dkg (na jó, 2 evőkanál) cukrot, aztán beleraktam 5 helyett csak 4 tojássárgáját (de csak azért merészeltem, mert a neten láttam a receptet 3-mal is), 1,5 helyett 1 dl tejfölt (és még így is sok lett), bezzeg a 0,5 dl rumot nem spóroltam ki belőle, abból pontosan annyit tettem, amennyit a recept írt :-)
Mindezt szépen összegyúrtam, kicsit puha lett, még jó, hogy nem raktam bele több tejfölt, így is még 2 kanál liszt kellett hozzá, hogy ne ragadjon. Letakartam, pihentettem kb. félórát.

Pihentetés után kinyújtottam vékonyra, aztán a derelyevágóval "tenyérnyi" rombuszokat vágtam belőle, meg persze mindenféle más alakzatot, mert a szélén nem jöttek ki a rombuszok.
Amelyik szépen sikerült (olyan 10 darab körül), annak a hosszabbik átlóján bevágtam a közepét, nyilván nem végig, és az egyik csücskét átfordítottam ezen a lyukon. A maradék tésztából többnyire kis háromszögek, vagy a széléről hosszú csíkok pottyantak le. A csíkokat feltekertem vagy csomóra kötöttem, a háromszögekkel nem csináltam semmit.

Elég nagy lábosban elég sok olajat melegítettem, olyan 2 ujjnyit. Egy kis háromszöggel kipróbáltam, és amikor már olyan meleg volt, hogy a bedobott tészta azonnal sülni kezdett, akkor hármasával-négyesével belerakosgattam a fánkokat, és oldalanként 1-1 perc (se) alatt szép aranybarnára sütöttem őket. Papírtörlőre szedtem, és kész is volt. Finom lett.

Sajnos be kell vallanom azt is, hogy valamit egész végig nem csináltam jól, mert az olaj borzasztóan habzott, a végén már nem is láttam benne a fánkokat. Segítsetek légyszi, hogy ez miért lehetett:
A) Túl forró, esetleg hideg volt az olaj?
B) Túl sok liszt meg lepotyogó részecske került bele?
C) Egyre kevesebb lett az olaj, mert minden kiszedett fánkkal fogyott belőle, én meg nem pótoltam?
D) Egyéb, éspedig.......

Nem túl drága mulatság egyébként a csöröge, mert egy vaj mondjuk 160 Ft, 4 tojás meg legyen 120, ámbár az is tény, hogy fánksütés után kb. lehet indulni olajat venni, mert erősen megcsappan a szintje.

A hétvégi tömegfőzés

Egyértelműen pozitív eredményekkel zárult, mégpedig:
- Dán kuglóf (innen)
- Császármorzsa (innen-onnan)
- Paradicsomleves (rizzsel)
- Rakott krumpli (SOK kolbásszal)
- Tökfőzelék (kevés lett)
- Pörkölt (kivételesen mangalicazsírral :-)

Szerintem mindenki ismer minden receptet, úgyhogy ez most megint csak ötletadó bejegyzés.

Reklám helye

Biztos nem vagyok egyedül, aki minden nap otthonról hozza az ebédet a munkahelyére.
Itt bent megmelegítem, naná, hogy mikróban, és aztán megeszem a dobozból.
Ezt persze kellőképpen utálom is, mert annyit hallani, hogy a mikrózás hatására a műanyagdobozokból káros anyagok kerülnek az ételbe, amit én jól megeszek, és aztán majd csodálkozom, ha világítani kezdek a sötétben. (Na jó, ez utóbbit nem mondják.) Ezen kívül a műanyagot nem lehet rendesen elmosogatni, folyton zsíros marad, és egy idő után pedig konkrétan büdös lesz. Avas. Vagy mittudomén, de kellemetlen szagú.

Fentiek miatt eléggé megörültem, amikor tegnap a "madarasban" találtam végre üveg ételtartót. Szögletes, "doboz" alakú, és csak a teteje műanyag.
Drága is, meg nehéz is, de azonnal vettem egyet, és sokkal jobban érzem magam tőle, hogy van egy ilyenem :-)

Megtudhatnánk a Dietetikus véleményét a műanyagdobozban való mikrózásról?

Ma

A szokástól eltérően ma nem hozok receptet, hanem viszek. Szülinapom van, nem csinálok nagy dolgot a főzésből, meg különben is a leánykám szerintem süt tortát, ahogy szokott. Viszont már napok óta vágyom valami sós finomságra, ezért benéztem ide, és lám, rögtön kettő is szembe jött. Valamelyiket ki is próbálom, jó kis korcsolya lesz, még nem tudom, mihez. Valószínűleg a pezsihez.
Egyébként egybe fasírt lesz, tepsiben sült burgonyával, hagymával, savanyúval, és tegnapi gulyás levessel. A sütemény meggyes pite, és lusta asszony rétese, ez nálunk alap sütemény, szinte minden héten kell sütni. Olcsó, finom és gyors.
Meggyes pite: 10 dkg porcukor, 20 dkg margarin, 30 dkg liszt, kicsi tejföl, só, ezek a tészta hozzávalói összegyúrva.
Töltelék: 25 dkg meggy a fagyasztóból (vagy befőtt), kevés dió, fahéjas cukor.
A tésztából terítünk a forma aljára, (nálam cakkos szélű kerek forma) oldalára, kisütjük. Azután megkenjük lekvárral, valami ízben harmonizálóval, rárakjuk a tölteléket,- a meggyet, a tojás fehérjét felverjük habnak a cukorral, belekeverjük a darált diót, a meggy tetejére tesszük -  és rácsot csinálunk a tésztából, megkenjük tojás sárgájával, megsütjük.
Nálunk leginkább a tészta miatt szeretik, én a meggyet és a habos részt is. Finom.

Pókhálóleves

Tegye fel a kezét, aki kiskorában megette a tojáslevest!
Hát én nem, mert nagyon utáltam, amikor azok a hosszú, lagymatag tojáscafrangok belekerültek a számba :-D
Nem tudom, mikor és mi történt velem azóta, de most már nagyon szeretem, sőt, ki is fejlesztettem a saját egyéni változatomat.
Tegnap ilyet főztem, finom volt, elmesélem :-)

Kisebbfajta fazékban felforrósítottam egy kis olajat, beleszórtam egy kávéskanálnyi egész köménymagot, és addig kevergettem - nem túl nagy lángon -, míg pattogni kezdtek. Akkor megszórtam egy púpos evőkanál liszttel, és megint kevergettem, amíg szép világosbarna lett. Félrehúztam, elkevertem benne egy teáskanál pirospaprikát, felöntöttem egy bögre hideg vízzel, közben iszonyúan kevergettem fakanállal, hogy ne maradjanak benne csomók. Nem maradtak. További víz következett, összesen 5 bögre, ez talán olyan másfél liter lehetett, vagy egy kicsit kevesebb. Beletettem egy egészben hagyott vöröshagymát - a héja nélkül -, egy nagy gerezd zúzott fokhagymát, 2 kicsi babérlevelet, és megsóztam. Hagytam főni, aztán amikor úgy gondoltam, hogy már eleget főtt, akkor öntöttem hozzá egy evőkanál ecetet. Belekevertem 2 tojást elkeverve, majd még személyenként 1-et óvatosan beleengedtem, és most már nem kevertem, hogy ezek szépen egyben maradjanak. Mikor úgy gondoltam, hogy megszilárdultak a tojások, elzártam a gázt, és kész is volt.

Még lehet cifrázni pirított kenyérkockákkal, de arra tegnap nem volt érdeklődő.

Variálható vacsora

Tegnap kisegítettem két rászoruló férfiembert, pár napra előre is tervezve főztünk többfélét, hogy kombinálható legyen a menü.

Ezek készültek:
- zöldbableves (1/2 kg mirelit zöldbabból, 2 sárga- és 1 fehérrépával, magyarosan, rántással)
- zöldbabfőzelék (a másik 1/2 kg zöldbabból, ez is paprikásan, de tejfölös habarással, meg egy pici ecettel)
- sült csirkemell (vékony szeletek, csak sóval és borssal ízesítve, kevés olajon hirtelen kisütve)
- füstöltsajtmártás (tulajdonképpen besamel jellegű mártásba kevert és abban elolvasztott reszelt sajt)
-tejszínes gombamártás (kis olajon vöröshagymával, fokhagymával párolt, majd zsírjára sütött gomba, sóval, borssal, kakukkfűvel ízesítve, főzőtejszínnel felöntve, kicsit sűrűbbre forralva)
- főtt tészta

A zöldbableves meg a zöldbabfőzelék persze nem arról híres, hogy túl változatos lenne, de a főzelék az direkt későbbre készült, mert indokolt esetben elég jól fagyasztható.
A mártásokat a húshoz külön-külön, vagy akár együtt is lehet enni, ha a tészta elfogyna, rizst is lehet mellé főzni, ha meg a hús fogyna el, akkor sebaj, mert egy szószos tészta még mindig kijön a maradékból. A húsból akár fagyasztani is érdemes pl. a főzelékhez (de ahhoz tulajdonképpen egy tükörtojás is megteszi feltétként, sőt üresen is jó).

Kolbászos krumplileves

Én a krumplilevest nem így szoktam. Hanem tejfölösen, belefőzött cérnametélttel, elvetemültebb napokon pedig ráadásul kaporral.
Most meg két hagyományos ízlésű férfiember kért tőlem krumplilevest. Mondtam magamban erősen, hogy ajaj.
Aztán megnéztem pár könyvet, "gugliztam" egy keveset, összesítettem a begyűjtött információt, majd a következőt cselekedtem:

Felkarikáztam egy fél szál kolbászt, és egy kevéske olajon kicsit megpirítottam. Utánaküldtem 5-6 szem meghámozott és kis kockákra vágott krumplit, meg két felkarikázott sárgarépát, és egy fehéret is. Elkevergettem, felöntöttem 2 liter vízzel (ez sok! máskor csak másfél!), beledobtam két gerezd fokhagymát, megsóztam, tettem bele - szigorúan adalékanyag-mentes - ételízesítőt, és addig főztem, míg a krumpli megpuhult. Akkor rántást készítettem, elképzelésem szerint "magyarosat": nagyon apró miszlikekbe szabdaltam egy kis fej vöröshagymát, és picit megpirítottam egy kevés olajon. Megszórtam egy nagy evőkanál liszttel, és elkevertem, de nem pirítottam sokáig, hanem szinte rögtön félre is húztam, megszórtam pirospaprikával, felöntöttem egy pohár vízzel, vadul kevertem, hogy ne legyen csomós, majd a leveshez öntöttem, és még pár percig forraltam. Mivel úgy láttam, hogy a levesben sok a lé és kevés az anyag, elhatároztam, hogy akkor lesz hozzá csipetke is. Feltörtem egy tojást, egy nagy csipet sóval elkevertem, aztán kanalanként addig adagoltam hozzá a lisztet - először kevergetve, aztán kézzel összedolgozva - amíg keményebb gyurma állagú lett a tészta. Szerintem ez kb. 10 dkg lisztet jelent. A tésztagombócból darabkákat szakítottam le, amiket a tenyeremben kilapítottam, majd állítólag borsó nagyságú - vagy ahogy sikerült - darabokra csipkedtem, és forró sós vízben kifőztem.

Szerintem a dolog egyedül csak a rántás miatt különbözik a paprikás krumplitól, mert egyébként pont ugyanolyan volt, de hát istenem, én máskor tényleg nem így szoktam. Azért ha még egyszer nekiállok, inkább egyben főzöm bele a vöröshagymát, akkor ki lehet szedni, és nem úszkálnak benne darabkák.

Ja, egy kis tejföl jó lett volna bele, csak épp elfogyott.
A kolbászon kívül - nem tudom, mennyibe kerülhetett, mert a nagyanyámtól kaptam - az anyagköltség említésre sem méltó.

Bulikaja

Nálam volt a szilveszteri buli, és bár mindenki hozott valamit, én azért délelőtt bevettem magam a konyhába, és délutánig elő se jöttem.
Nem készítettem különlegességeket, nem próbáltam ki újdonságokat, és nem költöttem vagyonokat. Azért így is elégedett volt a társaság.

Sült csirkecomb: egy tálca (9 db) csirke alsócombot a csont mindkét oldalán bevágtam, és jó alaposan bepacsmagoltam egy zacskó sültcsirke-fűszersó, 2-3 evőkanál mustár és egy kis olaj keverékével. Kb. 200 fokos sütőben valamivel több, mint egy órát sütöttem, félidőig fólia alatt, utána nélküle.

Tésztasaláta: a tipikus BMV (Bele Mnden Vacakot) étel. Kifőztem fél kiló orsótésztát. Kevés vízben megpároltam fél zacskó mexikói zöldségkeveréket. Felkockáztam 5 főtt tojást, és apró kockákra vágtam néhány darab csemegeuborkát is. Mindezt összekevertem, és ráöntöttem egy nagy pohár tejfölt, amit majonézzel, mustárral, sóval, borssal, kicsi porcukorral és citromlével ízesítettem. Ezen a ponton két külön tálba osztottam szét, nagyjából a vegák és húsevők létszámának arányában, majd a húsevők adagjába még egy csomag (kb. 15 dkg) apróra vágott sonkát is tettem. Igazából másnap volt finom a maradék, bár addigra meg beszívta a tejfölt.

Levelestészta-falatkák: 4 csomag előre kinyújtott tésztát vettem. Egyet-egyet az előző bejegyzésben írt hagymás és spenótos töltelékkel készítettem el, a maradék kettőből szalonnás masni lett.

Korhelyleves: szalonnát pirítottam, azon meg vöröshagymát. Még itt az elején beledobtam egy pár felkarikázott szárazkolbászt. Megszórtam egy kis pirospaprikával, beleküldtem kb. 1 kiló rövidebbre vágott savanyú káposztát, felöntöttem 2 liter vízzel. Sót nem raktam bele, épp eléggé megsózták az összetevők :-) Beledobtam néhány gerezd fokhagymát, 1-2 babérlevelet, és főztem egy darabig, aztán behabartam egy púpozott evőkanál liszt és egy kis pohár tejföl keverékével. Végül mindenki tehetett még bele külön tejfölt, ízlés szerint, vagyis sokat.

Lencsefőzelék: megmostam és beáztattam fél kiló lencsét, és feltettem főni annyi vízben, amennyi ellepte, egy egészben hagyott, de meghámozott vöröshagyma, 4 szintén egészben hagyott gerezd fokhagyma, és két babérlevél társaságában. Ja, és persze meg is sóztam. Amikor a lencse már puha volt (párszor kellett addig pótolni a vizet), tettem bele egy evőkanál ecetet , majd behabartam 2 evőkanál liszt, 1 kis pohár tejföl, és nem tudom pontosan, hogy mennyi mustár keverékével. Kóstolás után még lehet tenni bele további ecetet.

Ezek voltak, meg persze virsli. A főzelékre végül nem került sor, mert későn keltünk. Ebédidőben reggeliztünk, vacsoraidőben ebédeltünk, még egy kaja már nem fért bele az időbe. Meg belénk.