Útravaló szendvicsek

Kirándulni készültünk, gondoltam, sütök egy kis pogácsát, aztán az majd jó lesz, meg is vettem hozzá az alapanyagokat. Persze ahogy alakult a tervezési folyamat, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az egy-két órás csatangolás helyett egésznapos, hegymászós túrára készülhetek lelkileg. Ja, akkor viszont ide nem pogi kell, hanem "rendes" kaja.

Kenyeret nyilván nem vettem, mert ugye minek, viszont a fene fog azért korábban kelni, hogy még lemenjen reggel vásárolni, sütöttem inkább másfélórás bucit.

Szendvicstölteléknek pedig vékonyka fecnikre vagdostam egy fél csirkemellet, befűszereztem, és pillanatok alatt megsütöttem egy kis hagymával. Ezt pakoltam bele a bucikba, meg néhány szelet sajtot, és pár csepp majonézt. Egy fél csirkemellből 3-4 szendvicsre elegendő cucc lett, de ez a buci olyan ütős, hogy én igazából egyet ettem egész nap, csak több részletben. (A másodikat este, kocsmázás után, mert akkor meg könnyen belátható okokból muszáj volt még kajálnom valamit, hogy ne legyen rossz vége a jó napnak. :-))

Birsalmás ital

Birsalmasajtot gyártottam múlt héten, és miután megfőztem és leszűrtem a birsalmát, a főzőlevét eltettem, hogy majd szörpöt vagy valamit csinálok belőle. Végül nem csináltam, mert simán csak felöntöm vízzel, és megiszom, iszonyat finom!
Szörpként persze tovább tartana, mert jobban lehetne hígítani, így viszont nincs benne cukor, és hát az nekem ugye nem olyan nagy baj :-D
Csak meg kell inni gyorsan mielőtt megromlana, de szerintem ez menni fog.

Újrahasznosítás a fagyasztóból

Ezúton jelentem: a hétre kb. befejeztem a főzést, mekkora istencsászárság, hogy mostanában egy kicsit előre dolgoztam, és eltettem a maradékokat!

A múltkori kakaslevesből maradt hús, ezt lepakoltam a fagyasztóból a sima hűtőbe, holnapra kiolvad, ma meg nagyjából tíz perc alatt főztem hozzá egy kis paradicsommártást (olaj -> liszt -> világosbarna -> passzírozott paradicsom -> kever -> víz -> még jobban kever -> só, cukor -> rotyog -> kész). Van még egy kis maradék krumplipüré is, de tekintve, hogy azt még vasárnap főztem, nem biztos, hogy holnap (csütörtökön) még meg kéne enni, ámbár majd megszagolom, meg ilyenek, és ha se a színével, se a szagával, se az ízével nincs baj, akkor szerintem meg lehet enni, ha pedig előbbiek közül bármelyik is kicsit gyanús, akkor meg nem.
Szóval ez lesz holnap.

Meg borkóstoló, ahonnan későn jövök haza, tehát nem főzök, viszont pontosan tudom, hogy van két szelet rántott hús a fagyasztóban (sógornőmtől kaptam a múltkor, mert sokat csinált), ehhez előkaptam a jolly joker zöldségkeveréket, és megpároltam egy kicsit. Ha már nyitva volt a passzírozott paradicsom, öntöttem a zöldségre is egy keveset, szerintem finom tőle. A holnapot kibírja a hűtőben, pénteken meg majd jól megeszem.

"Egyszer-meg-lehet-enni" szendvicskrém

Sokszor húzott már ki a slamasztikából a fagyasztott mexikói zöldségkeverék. Főztem már belőle levest, főzeléket, tettem tésztára, rakott mittudoménmicsodába, töltöttem húsba, palacsintába, meg leveles tésztába is. Ma szendvicskrém lett belőle, mert kivételesen az a helyzet állt elő, hogy véletlenül van itthon kenyér, viszont nincs semmi rávaló.

Már-már szégyen leírni, annyira egyszerű... valamennyi mexikói zöldséget egy egész kevés vízben megfőztem, fűszereztem, aztán a vizet leöntöttem róla, helyette beleraktam egy kanál tejfölt, és nekiestem a botmixerrel.
A kenyeret megpirítottam, és aztán jó sokat rápakoltam a zöldségkrémből.

Nem volt rossz, de jó sem, mert erősebben kellett volna fűszerezni. Sebaj, az egyik szendvicsemre tettem egy kis ketchupot, a másikra meg néhány pötty majonézt, nehogy már túl egészséges legyen :-D Azért ki fogom még próbálni többféle fűszerrel, meg mondjuk krémsajttal is egész biztosan, szerintem úgy kifejezetten finom lehet.

Egyébként a vega húgomnak is jó lesz majd néha, amikor már ég az arcom, hogy mindig sajtos szendvicset kap, amikor havonta egyszer itthon van.

Tonhalas tészta

El se hiszem, hogy ezt eddig még nem írtam be. Az egyik kedvenc tésztás válságkajám, sőt, válságmentes időszakokban is nagyon szeretem :-)

A tészta az tészta, úgyis mindig van otthon, első lépésben ebből főz az ember annyit, amennyire szükség van, és olyan alakút, amilyet éppen talál. Jó, persze a cérnametélt kevésbé szerencsés, de például a spagetti, a penne, a masni- meg az orsótészta mind megfelel a célnak.

A szósz pedig úgy készül, hogy egy kisebbfajta vöröshagymát fel kell kockázni, olajon picit megpirítani, de nem barnásra, csak üvegesre. Jöhet bele egy gerezd zúzott fokhagyma, és rögtön a nyomában egy lecsöpögtetett tonhalkonzerv. A robbantott típusú is tökéletesen megfelel, de azért a másik, amelyikben egy nagyobb darab van, az valamivel igényesebb :-) Ha egydarabos volt a konzerv, akkor szét kell nyomkodni, a másikkal még ennyi munka sincs, és máris utánaküldhetünk egy pohár tejfölt, ami tulajdonképpen tejszín is lehet, vagy tejföl és tejszín vegyesen. Egyet rottyan, közben meg tudjuk kóstolni, és ízesíteni sóval, borssal, meg a kakukkfüvet is szereti. Tulajdonképpen kész is.

Lehet tuningolni olívabogyóval, zöldségekkel, sajttal, miegymással, és állítólag szokták készíteni paradicsomszószos változatban is, de én úgy még nem próbáltam, mert ez a tejfölös nagyon bejön.

Egy konzervből és egy kispoharas tejfölből két adag szósz jön ki.

Vega vasárnap

Itthon van a húgom, következésképpen húsmentes ez a hétvége.
Ma tojásleves lesz, és rántott cukkini (még ott kornyadozott egy szerencsétlen a hűtőben) krumplipürével.
Ezen nincs is mit magyarázni, csak épp beírtam, hátha valakinek pont ez az ötlet hiányzott :-D

Másik madár

Találtam a fagyasztóban kakast. Nem egyben, hanem mindenféle alkatrészeket, két csomaggal. Nagyon kevés eszem van, mert mindkettőt kiolvasztottam, ahelyett, hogy egyszerre csak az egyiket használtam volna fel, na de most már mindegy.
Az egyik adagból levest főztem, a másikból meg pörköltet.
A levest elsóztam, de a pörkölt elég jó lett.

Ebből lett a leves: kakasdarabok (de csak combok meg talán egy hát is, de láb meg szárny, meg a taraja még véletlen sem, mert akkor valószínűleg egyáltalán nem enném meg, így is inkább elajándékoztam a felét), sárgarépa, fehérrépa, vöröshagyma, fokhagyma, zellerdarabka, karalábédarabka, krumpli, só, bors. Meg betűtészta, mert nem volt cérnametélt. Úgy történt, hogy a "kokast" beleraktam hideg vízbe, felforraltam, lehaboztam, aztán megsóztam, és főztem vagy két órát. Amikor már majdnem jó puha volt a hús, akkor meg beledobáltam a zöldségeket, és addig főztem, míg ők is megpuhultak. Iszonyat, hogy mennyi zsír volt a tetején, abból azért egy csomót leszedtem. Ha nem sóztam volna el, egész jónak mondanám az eredményt.

És a pörkölt: tisztára úgy készült, mint bármilyen pörkölt, csak sokkal többször kellett felöntögetni vízzel, ezt is órákon keresztül. Amikor már puha volt, akkor még egyszer felöntöttem, de vörösborral. Mikor az is elfőtt, akkor úgy döntöttem, kész. Mindenféle alsó-felső combokból volt, talán egy-két darab mellehúsa is került bele, meg máj. Nokedlit főztem hozzá, naaaaagyon finom lett.

Ezen kívül még almás pitét is sütöttem tegnap, de azzal most nem lehet dicsekedni, mert újfajta tésztát próbáltam ki, és nem kellett volna.

A pulyka helyett

Azért valamit kellett hoznom ebédre. Borsófőzeléket szerettem volna főzni, de nem volt otthon petrezselyem, én pedig anélkül nem szeretem - vagyis nem tudom, hogy szeretem-e, mert annyira nem is tudom nélküle elképzelni, hogy ha nincs petrezselyem, akkor borsófőzelék sincs.

Így aztán a változatos táplálkozás jegyében, miután a hétvégét végigpizzáztam (mert Kaposváron arról az egy pizzériáról tudjuk, hogy nemcsak viccesen olcsó, hanem finom is a kaja), épp ideje volt egy kis tésztát főzni, mert a végén még fogynék tizenöt dekát, az meg milyen lenne már :-)

Szóval szalonnás-zöldborsós masnitésztát főztem magamnak. Korábban már meséltem erről, csak akkor penne volt éppen otthon :-D Nem írom le még egyszer az elkészítést, mert itt meg tudjátok nézni.
Most nem tettem bele se vöröshagymát, se fokhagymát, és nem négy emberre főztem (esküszöm, nem emlékszem, ki volt akkor épp a másik három), hanem csak magamnak, de két adagot: egyet tegnap hoztam el, egyet meg ma.

Pulykaméreg

Most nem főzök, csak panaszkodom.
Vettem darált pulykahúst, combhúsból volt, amiről egyébként tudom, hogy más íze, és más szaga is van, mint a többi részének. De többnyire főzés közben sikerül semlegesíteni.
Most nem sikerült. Kuka.
Pedig még - a közeli lejárati idő miatt - akciós is volt. (Nem, egészen biztos, hogy nem volt romlott, csak nagyon pulykacomb-szagú volt.)
Két hétig lett volna kajám belőle. Agyrém.

Cukkinis csirke

Ugyan van még a tegnapi főzelékemből is, de mivel ma este nem fogok ráérni főzni az egyéb jellegű bokros teendőim miatt, ezért előredolgoztam.

A szokásos fél csirkemellet kiszedtem a fagyasztóból, és kiolvasztottam, majd kockákra vágtam. Innentől elég egyszerű, mert tulajdonképpen elkezdtem pörköltet főzni belőle, csak amikor már főtt egy ideje, akkor még hozzátettem egy kisebbfajta cukkinit, persze ezt is előzetesen megtisztítva, kockákra vágva. Amikor minden puha, akkor kész.

A rizs meg a tészta uncsi, úgyhogy köretként a kuszkusz mellett döntöttem, ami egy hihetetlenül energiatakarékos megoldás, mert csak vizet kell forralni, és pontosan ennyi munka van vele, na jó, persze rá is kell önteni :-D

A fél csirkemellből egyébként nem nagyon lett volna két napra is elegendő dobozos ebédem, a cukkini viszont elég jól megoldotta ezt a helyzetet, mert kipótolta, tessék, jó kis spórolási trükk, ha már.

Karcsúsított lencsefőzelék

Nem direkt ám, csak úgy sikerült a dolog, hogy feltettem egy fél zacskó lencsét főni, mindig annyi vízzel, amennyi ellepte (meg persze só, babérlevél, fokhagyma), és amikor eltűnt róla a víz, akkor megnéztem, puha-e már. Ha nem volt az, akkor újra felöntöttem. Az ikszedik alkalommal a lencse már teljesen puha volt, viszont mivel időközben túl sokáig találtam fészbúkozni, alig-alig maradt rajta egy kis víz. Valamiért nem akartam újra felönteni, ezért a következőt műveltem. Először is persze kevertem bele egy kanálnyi ecetet, mert én szoktam. Aztán körülbelül egy kispohárnyi tejfölt még összekevertem egy kis mustárral - mert én azt is szoktam tenni a lencsébe, most mit csináljak, én szeretem :-D - aztán hőkiegyenlítés gyanánt belezúdítottam egy merőkanálnyit a lencséből, összekutyultam, és zutty, ment vissza a lábosba.

Hát mit mondjak, fura az állaga, mert híg, de az íze fincsi.
És egyébként persze nem is annyira karcsúsított, mert aki dagadt, az ne piros tejfölt vegyen, hanem kéket, de ez már részletkérdés :-D