2013. október 2., szerda

Csirkemájpástétom, sokadik változat

Az iksznégyzet plusz valahányadik verzió: körtés-szamorodnis. Körtésebb lett, mint eredetileg terveztem, NAGYON körtés, de ez hihetetlenül jót tett neki.

(Semmi extra: csirkemájat egy kis hagymával sütni kezdtem, egy idő után körtét kockáztam bele, amikor már az is összeszottyadt, akkor felöntöttem egy kis édes szamorodnival, amit aztán elfőztem. Megsóztam, borsoztam, egy-két kanálnyi tejszínt még hozzáöntöttem, aztán összemixeltem simára, és kész.)


2013. szeptember 26., csütörtök

A Nagy Rizsmentő Akció

Bár nem tegnap óta főzök, néhány konyhai mumusom azért a mai napig van.

Az egyik ilyen a palacsintasütés, bár ezen a téren az utóbbi időben szerintem látványosan fejlődtem. Ez nem is csoda, mivel Bence unokaöcsém számára nem létezik az a "pajiszta"-mennyiség, ami sok lenne, ezért lelkesen gyakorlok a kedvéért.

A másik mumus a rizsfőzés. Ez a rizs igazi genyó: vagy lekvárrá fő, vagy nyers marad a közepe, hiába csinálok mindent szabályosan. Ebbe a csapdába tegnap is sikerült beleszaladnom. Este csirkecombot sütöttünk, és zöldséges rizs lett volna a körete. Igen ám, de már megint erősen "al dente" módon sikerült abszolválnom. Elkeseredett fejjel járkáltam, kicsit káromkodtam, és gondolkodtam, hogy akkor most mit fogunk enni. Végül meglett a megoldás: miután a csirkecomb megsült, a szaftjából öntöttünk kicsit a rizsre, és a hús után még forró sütőbe toltuk letakarva. A gázt elég hamar elzártam, nehogy most meg odaégjen. Nem is égett, viszont szerencsére bejött a számításom: beszívta a szaftot, és finom puhára párolódott!

Ennek úgy megörültem, hogy gondoltam, megér egy bejegyzést :-)
Hátha egyszer másnak is jól jön egy mentőöv.


2013. szeptember 23., hétfő

Krémsajtos pulykaragu

Mostanában viszonylag sokat főzök tömlős krémsajttal, okos kis összetevő, ha az ember nagyon gyorsan elkészülő szószt akar.
Tegnap viszonylag későn és borzasztó fáradtan jöttünk haza Pécsről, így a gyorsan elkészíthetőség javára még az olcsóságot is beáldoztam, és amikor megálltunk vásárolni, vettem az Aldiban egy tálca csíkokra vágott pulykahúst. Mire hazaértünk, már meg is volt a koncepció.

A húst egy kis olajon fehéredésig pirítottam, sóztam, borsoztam, meg még ezzel-azzal ízesítettem, ami eszembe jutott. Felöntöttem egy kis vízzel, és fedő alatt párolni kezdtem. "Félúton" beledobtam három marék fagyasztott mexikói zöldségkeveréket, és amikor már minden puha volt, leve pedig már csak alig maradt, akkor belenyomtam a krémsajtot, jól elkevertem, főztem még egy-két percig, és ennyi.

Masnitészta volt otthon, az lett a körete. Fincsi!

2013. szeptember 19., csütörtök

Mángoldos krumpli

Ennyi. Igazából nem lehet róla hosszan értekezni, mert ez egy olyan kaja, amiben mángold van, meg krumpli :-)
A krumpli kockákra vágva, megfőzve, majd serpenyőben egy kicsit megpirítva, kis tengeri sóval megszórva.
A mángold széttépkedve, hagymával és fokhagymával megpárolva, sóval-borssal-szerecsendióval ízesítve, kis főzőtejszínnel elkeverve szerepel. Tömlős krémsajttal is lehetett volna, de majd legközelebb.

Vérengző húsevők jóllakatására, illetve fizetésnap környékén mellékelhetünk hozzá egy szelet hirtelensült valamit.


2013. szeptember 4., szerda

Gyerekpizza

Pont ugyanolyan, mint a felnőttpizza, csak kicsi :-)
Nem receptet akarok közzétenni, csak elmesélni, mekkora sikert arattam, amikor egy nagy, tepsiméretű pizza helyett sok kicsit sütöttem, mondjuk olyan férfitenyér-méretűeket.
Nyilván ezt se én találtam fel, de gondoltam, beteszem ide az ötlettárba, hátha másnak is megtetszik.

Paprikáskrumpli-kiegészítés

Kevés volt a krumpli, ezért kicsit hosszabb lére engedtem, és a végén beleszórtam pár marék tarhonyát.
Persze ismertem már ezt a megoldást, de nem is tudom, hogy készítettem-e így valaha.
Viszont mostantól biztos, hogy fogom, mert nagyon bejött :-D

2013. augusztus 23., péntek

Tortillatekercs babbal és kolbásszal

Amikor úgy érek haza, hogy "Kaját nekem ide, de most azonnal", olyankor elég kegyetlen a felismerés, hogy magamnak kell megcsinálnom. Fáradt is meg nyűgös is vagyok, de főleg éhes, és körülbelül tíz percet vagyok hajlandó "főzéssel" tölteni. Fáradtságra valami ütős kaja kell, nyűgösségre meg kolbász, de a CBA-ban meg ne vegyétek ezt a Brutális nevűt, mert igen rossz.

Az előrecsomagolt tortilla-lapokkal tavasz óta vagyok mélyebb barátságban, azóta mindig tartok itthon. Kolbászt is. Babkonzervet mondjuk pont nem, de mondjuk úgy, hogy jókor voltam jó helyen, épp vásárlás közben jött az ihlet, hogy hoppáhoppá, akkor mi lesz ma vacsira.

Felkarikáztam egy arasznyit a Brutálisan rossz kolbászból (ízesítőanyagnak egye fene, megfelel, de csak most az egyszer), és egy kicsit megsütöttem. Ráöntöttem a babot, szándékaim szerint a leve nélkül, de ez nem jött össze. Kicsit összenyomkodtam, hogy a babszemek összetörjenek, és felszívják a levét, valami nem olyan szép masszát képzeljetek el, de mire elképzeltétek, már kész is volt, elzártam a gázt. Só nem kell bele, máson meg lusta voltam gondolkodni.

Egy tortillalapot (kivételesen) a mikróban pár másodpercig melegítettem, megkentem a babos-kolbászos töltelékkel, bőőőőőőőőven reszeltem rá sajtot, valahogy felcsavartam, és még ki se értem vele a konyhából, már fel is faltam! Laktató, igazából egy elég, de nekem csak két tortillám volt, és nem akartam, hogy az az egy megmaradjon (álszent pofa) :-D

2013. augusztus 21., szerda

KBC, avagy kolbászos-bolognais cukkini

Ezzel úgy voltam, hogy ha semmiféle bajom nem lesz tőle, akkor közzéteszem itt a blogon, elvégre mással is előfordulhat, hogy nincs otthon semmi. Illetve mindenből van egy kicsi, de semmiből se elég. Vészhelyzetben olyasmit is összekeverünk, amit egyébként nem tennénk. Ha a végeredményt meg lehet enni, az akkor már fél siker :-D

Én most pirítottam egy kis hagymát, rajta néhány karika kolbászt, aztán rádobtam egy felkockázott cukkinit. (Nem volt nagy cukkini.) Sima, fűszerezés nélküli paradicsompürét készültem hozzáadni, de eszembe jutott az a felbontott bolognai szósz, ami meg fog penészesedni a hűtőben, ha nem használom el. Sürgősen. Szóval vállat vontam, és öntöttem egy kicsit a kolbászos cukkinire.
Tulajdonképpen nem lett rossz!!! Egészen ehető! :-)

(És ha valaki még akar a rovásomra kárörvendezni, akkor azt is elmesélem, hogy NEM VOLT OTTHON SZÁRAZTÉSZTA, ami pedig nem is tudom, hogy fordulhatott elő :-D Mindegy, főztem rizst.)





2013. július 17., szerda

Meggyes "süti"

Mivel túl vagyok ma az idei valószínűleg utolsó meggymagozáson is, megírom, hogy milyen fincsi meggyes "süteményt" csináltam kétszer is nemrég.
Azért van idézőjelben, mert nem kell sütni.
Az alaprecept Meggyes álom néven szerepel itt.
Én friss meggyből csináltam a következőképpen:
Kb. 1,5 kg magozott meggyre (ezt saccoltam kb a receptben megadott két üvegnyi eltett meggynek) tettem 30 dkg cukrot, felforraltam, eközben szépen levet engedett, majd hozzáadtam még 20 dkg darát. Kicsit főztem, mint a tejbegrízt, majd egy tepsi aljára öntöttem. A tetejére ráraktam egy csomag babapiskótát. Aztán főztem egy liter tejből és két csomag vaníliás pudingból (meg 6 kanál cukorból) pudingot, és azt is a tetejére. És kész. (A tejszínhabot lehagytam.) Betettem a hűtőbe pár órára (egy éjszakára).
A fiam először csak a piskótát ette meg belőle. Másodszor már a pudingot is.
Egyébként másoknak igencsak ízlett...

Kaporkrémleves tökből

Van még egy csomó gyalult tök tavalyról a mélyhűtőben, azt nem is kértem anyukámtól még az idei termésből, először a tavalyit használom el...
(Családunk férfitagjainak ne mondjuk el, hogy tök is van benne, nekik egyszerűen kaporkrémlevesként adjuk.)
Szóval egy nagyobb csomag gyalult tököt kivettem a mélyhűtőből, meg egy kis kaprot is (ez kb. egy csokornyi), igen, a tököt is le kellett volna mérnem, de akkor még nem gondoltam, hogy írni is fogok róla...
A tököt vízzel felengedtem, megsóztam, feltettem főni (egyben ki is olvadt), közben két krumplit megpucoltam, felkockáztam, az is ment a levesbe. 10 percig főztem, a vége felé beleraktam a kaprot is, amikor a krumpli megpuhult, 3 kanálnyi tejfölt tettem bele, majd azzal is felforraltam. Kicsit hagytam hűlni, majd összeturmixoltam.
Pirított kenyér vagy levesgyöngy mehet hozzá.

2013. július 5., péntek

Kamu gyros, de nagyon gyorsan

Gyrost vacsoráztunk tegnap otthon. A csirkemellfilé ára miatt, amit vettünk hozzá, nem annyira lehetne válságkonyhás recept, de ha azt vesszük, hogy az átlagos állampolgárnak nemcsak pénze, de ideje sincs sok, akkor viszont tökéletesen ideillik.

A konyhaszekrényben pár napja felfedeztem egy csomag elfelejtett tortilla-lapot, igazából innen jött az egész gyros-ötlet. Amúgy van tortilla a CBA-ban folyamatosan, olyan 500-600 Ft körüli áron. Nyilván meg lehet csinálni otthon is, mert barlangrajz egyszerűségű, de ami már egyszer otthon van, azt úgyis fel kell használni :-D

Vettünk görög fűszerkeveréket, de csak a tesztelés miatt, hogy legközelebb már ne kelljen, hanem az otthon rendelkezésre álló fűszerkészletből meg lehessen oldani az ízesítést.

Kis vékony csíkokra vágtam a csirkemellet, befűszereztem görögösre (állítólag), és kevés olajon pikkpakk megsütöttem. Közben felszecskáztam a hűtőben épp rendelkezésre álló zöldségkészletet (paradicsom, uborka, kínaikel, lilahagyma). Egy pohár joghurtba belenyomtam egy gerezd fokhagymát, és gyakorlatilag meg is voltam az előkészületekkel.

Az összeállítás úgy történt, hogy egy serpenyőben csak úgy szárazon átmelegítettem egy tortilla-lapot (egyrészt mert úgy nem olyan merev, és könnyebb vele dolgozni, másrészt meg hogy meleg legyen :-D ),  tányérra fektettem, rápakoltam annyi húst meg zöldséget, amennyivel még úgy gondoltam, hogy össze bírom tekerni. Kicsit megöntöztem fokhagymás joghurttal, valahogy összehajtogattam, aztán megpróbáltuk megenni. Maszatolós egy kaja, még a hamburgernél is lehetetlenebb kulturáltan megenni, nem is tudom, a török kajáldákban hogyan tudják olyan klasszul megcsinálni.... nekünk gyakorlatilag az első falatnál szétesett.  De fincsi volt, hamar elkészült, és talán elég könnyű is ahhoz, hogy ideális vacsoraétel legyen.



2013. június 25., kedd

Zöldborsós-juhtúrós quiche

Ugyanazt a tésztát, mint amit itt is használtam, most mással töltöttem meg.

Megsütöttem egy kis kockázott bacont, és egy kicsit megpároltam rajta pár marék zöldborsót.
Egy tubusos juhtúrót villával összetörtem, és elkevertem 2 egész tojással, meg egy kis doboz főzőtejszínnel.
A tésztával kibéleltem egy kerek piteformát, megszurkáltam, és pár percig elősütöttem (szoktam vakon sütni sárgaborsóval, de most elfelejtettem, hogy van otthon). Akkor rászórtam a szalonnás borsót, leöntöttem a juhtúrós-tojásos-tejszínes keverékkel, még egy kis szökevény darabka sajtot ráreszeltem, hogy ne kelljen kidobni, aztán visszatettem a sütőbe, és pirulásig sülni hagytam.

Elég ütős kaja, de hát nem muszáj egyedül megenni az egészet, és lehet hozzá mindenféle zöldsalátákat kavarni, bár csak simán paradicsommal is nagyon finom.

2013. január 23., szerda

Ez nem Válságkonyha, ez röhej

Van még pörköltem, csak semmi köret nincs hozzá (koriztam tegnap, és későn értem haza). Jó, nem baj, elhozom dobozban, rakok mellé uborkát is, aztán a menzán meg veszek egy kis adag rizst kéccá forintért, és meg is van az ebéd - gondoltam ki, majd otthon felejtettem a pénztárcámat.

(Erre akkor jöttem rá, mikor be akartam menni a gyogyószertárba görcsoldóért, de szerencsére mindig azelőtt szoktam pénztárcát ellenőrizni, hogy beállnék a sorba, így legalább a Nagy Beégés elmaradt.)

Mondjuk a menzán valószínűleg hiteleztek volna nekem holnapig, de azért mégiscsak úgy döntöttem, hogy rizst tarhálni ciki, kiforgattam tehát a zsebeimet aprópénz után, és bementem a sarki kisboltba zsömlét venni (ebből több darabot is sikerült), így aztán ma pörköltes szendvicset ebédeltem uborkával :-D

P.S.: és ennek még az az előnye is megvan, hogy a végén az összes szaftot kimártogathatom a dobozból, és senki nem szól rám, hogy a többieknek nem marad, úgyhogy tűnjek el onnan, de sürgősen :-D (Igaz, nincs aki rám szól, meg nincsenek többiek sem, de ez már inkább egy másik blogra tartozik.)

2013. január 14., hétfő

Senki nem főz semmit

Meg nem is eszünk, hogy nyárra mindenki szép vékony legyen!

Na jó, ez nem igaz, de sajnos az elmúlt egy-két hónapban tényleg nem voltam valami túl kreatív én sem. Mindig más oka volt ennek: pénzügyi, egészségügyi, lustaság-ügyi, meg hasonlók.
A jól bevált, többször közzétett receptjeimet ráncigálom ilyenkor elő, azok meg lassan már engem sem érdekelnek, nemhogy másokat :-)

Tegnap pl. tonhalas tészta meg céklafőzelék készült, mert bepunnyadtam, és nem olvasztottam ki a húst az eredetileg tervezett székelykáposztához. Ami szintén nem újdonság, de ezen a télen még nem is ettem, pedig szeretem.
Hát így vagyok mostanában.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...