Tökfőzelék. Somogyiasan :-)

Régebben a tökfőzeléket egyrészt eleve utáltam, másrészt meg csak fehéren ismertem. Aztán lehúztam vagy kilenc évet Kaposváron, a narancssárga főzelékek fővárosában.
Ja, és nyilván nem szerettem a kaprot se. Amíg egyszer, amikor már elkezdtem főzni magamnak, kigondoltam, hogy majd én feltalálom a kapormentes tökfőzeléket. Hát, nagyon sz.r volt. Azóta mégis inkább imádom a kaprot, nemcsak a tökfőzelékben.
Az előzményeket összeadva könnyen ki lehet találni, hogy én a tökfőzeléket narancssárgán (vagyis paprikásan), és egy mezőnyi kaporral szeretem.

A kis fűevő vegetáriánus Judit húgom is szívesen megeszi, ezért is főztem tegnap (meg mert semmi máshoz nem volt otthon alapanyag).

Hozzávalók:
1 kg fagyasztott gyalult tök
1 közepes fej vöröshagyma
pirospaprika
só
1 ek ecet
1 ek liszt
1 pohár tejföl
kicsiolaj
SOK KAPOR

Elkészítés
A kicsi olajon a felaprított hagymát Altair után szabadon üvegesre pirítjuk, és megszórjuk pirospaprikával (nyilván félrehúzva). A tököt, ha belefér egyben, azon fagyottan utánaküldjük, és aláöntünk kicsi vizet, hogy a paprika addig se tudjon megégni, amíg a tök kiolvad. Kis lángon melegítjük,szépen kiolvad, és lesz elég leve is, amiben aztán főhet tovább, immár közepes lángon. Megsózzuk. Megkaprozzuk durván - akarom mondani, ízlés szerint :-)
Amikor a tök puha, és már nem akarjuk, hogy még puhább legyen, beleküldünk egy evőkanál ecetet.
Aztán egy púpos evőkanál lisztet előbb vízzel keverünk simára, aztán a tejföllel, majd a tököt behabarjuk vele. Pár percig rotyog, közben megkóstoljuk, és aki akar, tehet bele egy csipet cukrot az ecet ellensúlyozására. Kaprot még a végén is lehet belerakni, ha valakinek szintén az a beütése van, hogy a tökös kaporfőzeléket szereti, és nem a kapros tökfőzeléket.

Trükkök
1) Nekem tegnap nem fért a fagyasztott töktégla a lábosba, ezért először egy másik lábosban kiolvasztottam úgy, hogy beraktam egy fazékba, aláöntöttem egy egész kevés vizet, és kis lángon hagytam olvadni. Aztán elkészítettem a hagymás-paprikás alapot, és a kiolvadt tököt a levével együtt átöntöttem bele, innen már sima ügy volt.
2) Friss tökből úgy csinálom, hogy legyalulom, de nem sózom meg és nyomkodom ki, hanem a "natúr" tököt teszem a paprikás alapra, most sózom meg, és abban a lében fog megfőni, amit a sótól kienged.

Költségvetés:
1 kg fagyasztott tök kb. 300 Ft
1 kis pohár tejföl mittudomén, 75 Ft

Semmit nem ettünk a tökhöz, már csak azért sem, mert ugye semmi nem volt otthon, de amúgy szinte bármit lehet. Tükörtojást, bundás kenyeret, fasírtot, pörköltet, szójafasírtot, bélszínrolót (létezik még?), ilyesmiket. Még kenyeret is.

Ha van hozzá valami feltét, vagy kenyér, akkor ebből ki lehet hozni négy adagot. Üresen csak három adag, viszont szerintem így a legfincsibb :-D

Ja, és fagyasztható is!

Altair:
Mint megjegyzésben írtam, se fehéren, se pirosan nem szeretem, de a család többi tagja viszont igen, úgyhogy ha eszembe jut, készítek nekik én is. Hol mirelitből, hogy a zöldséges sózza rám, mert Jeti mindenkinek elmeséli a tökös sófőzelékem történetét (a receptből lemaradt a besózzuk után a kicsavarjuk állapot), ezért mindenki tudja, hogy nem tudok tökfőzeléket főzni. :o) Valójában azért Jetinél jobban tudok.

Nálunk a fehér változat készül, mégpedig úgy, hogy a tököt a 2 csokor összeaprított kapor felével (vagy szárított kaporral - mirelitnél) felrakom annyi sós vízben főni, ami ellepi. Amikor a tök puha, vagyis úgy döntök, hogy puha, mert én aztán meg nem kóstolom, akkor tejfeles habarást készítek egy nagy tejfölből és 3-4 ek. lisztből 1 kg tökhöz, és óvatosan hozzámelegítem: Lábos tűzről le, tökös szmötyi vékony sugárban, folyamatos kevergetés mellett a tejfölös habarásba, aztán amikor már a habaró műanyagedény oldala forró, akkor koncepciót váltok: Lábas tűzre fel, habarás vékony sugárban, folyamatos kevergetés mellett a tökbe. Itt bele teszem a másik csokor kaprot (vagy a mirelit kaprot) és végül összerottyantom - a főzelék hólyagokat vet - és fogyasztásig fedő alatt tartom, hogy ne bőrösödjön be.

Ugyanígy készül a salátaleves - szerintem ugyanolyan ízű is - csak fele annyi liszttel és több vízzel.

Kaporszószos húsgombóc

Vettem a múlt héten egy tálca (70 dkg) darált pulykahúst, mert abból szerettem volna főzni valamit, de még elég képlékeny volt, hogy legyen egy sima mezei spagetti, vagy lasagne, vagy rakott valami, vagy fasírt, de egyikhez sem volt igazából kedvem, csak és kizárólag a paradicsomszószos húsgombóc járt az eszemben. Igen ám, de akkor már két napja paradicsomos kaját ettem (paradicsomos káposzta), így a húsgombóc rendben volt, a paradicsomszósz nem. Márpedig szósz kell a húsgombóchoz, hát akkor legyen valami tejszínes. Gombát venni kellett volna, póréhagyma nemrég volt, a fokhagyma olyan snassznak tűnt, mi van még, kapor. Hű, ez tök jó lesz, húsgombóc kaporszósszal, mekkora eszem van.
A kaporszósz nem egy vaszizdasz, de hogy kell a húsgombócot? Na, elő az összes szakácskönyv, internet, nagymama, végül a következő eredményre jutottam.

Hozzávalók:
- 30 dkg darált hús
- 10 dkg rizs (nyers)
- 1 tojás
- 1 fej vöröshagyma, apróra vágva és megpárolva
- só, bors

Elkészítés: mindent összekutyultam, aztán raktam fel vizet sóval, és elmentem tévét nézni (ez másoknak nem kötelező, de szerintem lehet egy kicsit állni hagyni a masszát :-) Mikor eszembe jutott, hogy biztos forr a víz - és tényleg úgy is volt- akkor kimentem, vizes kézzel gombócra emlékeztető izéket gyúrtam (7 db jött ki... átgondoltabb technikával ez akár 8 is lehetett volna) , amiket 25 percig főztem. A könyvek 15-20 percet írtak, a rizsnek viszont - mint másnap kiderült - még a 25 sem volt elég, vagí nem jázmin rizsből kell készíteni (de ha egyszer csak olyan volt otthon...), vagy tovább kell főzni - de akkor meg nem pulykahúsból, mert abból meg esetleg lekvár lesz. Amúgy finom.

Kaporszósz csak úgy spontán: kevés olajat melegítettem, elkevertem benne egy púpos evőkanál lisztet, szórtam bele sok fagyasztott kaprot, felengedtem kb 2,5 dl tej és 1 dl tejszín keverékével, megsóztam és megcukroztam, és kevergetve amolyan mártás-sűrűségűvé forraltam, de asszem, egy kis tej még kellett bele.

Két adag lett belőle (de aki krumplit is eszik az ilyesmihez, mint ahogy én nem, annak nem kell 3,5 gombóc egy adagba, hanem elég kettő is), a maradék darált húsból pedig svéd húsgolyó.

... és amikor már pont kezdtem volna azt hinni, hogy én találtam fel a spanyolviaszt, akkor azért még rábukkantam az interneten egy ilyenre meg egy másikra.

Ja, a költség. Megvenni csak a húst kellett, a 70 dkg-os csomag 750 Ft-ba került, nem egészen a felét használtam el, legyen mondjuk 350 Ft.

Paradicsomos káposzta

Akciós volt a fejeskáposzta a cébéában (79 Ft/kg), és lehetett kapni egyszemélyes méretben is, a falra tudok mászni, mikor olyan böszme nagy káposzták vannak, mit csináljak két kilóval... Most csak egy kicsit vettem, (tisztítva 0,5 kg lett) és ahogy nézegettem, rám tört a retro-menzahangulat, és kitaláltam, hogy legyen paradicsomos káposzta. Meg is csináltam, bár lehet, hogy nem így kellett volna.

Elolvastam egy csomó receptet a neten, meg a horváthilonában, meg még itt-ott, volt olyan, aki paradicsomlében főzte, volt, aki a rántást engedte fel paradicsomlével, volt aki sűrített paradicsommal készítette, amit a főzővízbe rakott bele, szóval volt minden. Főztem már egyébként paradicsomos káposztát korábban, szóval képes vagyok rá, csak én sajnos ellenőrizgetős típus vagyok, szeretem ilyesmivel idegesíteni magam, hát akkor úgy kell nekem.

Ebből lett:
- fél kg fejeskáposzta, felcsíkozva
- 1 kis fej vöröshagyma, apró kockákra vágva
- liszt
- egy kis doboz sűrített paradicsom
- meg még egy kevés dobozos passzírozott paradicsom is :-)
- só
- őrölt kömény
- egy kis cukor

Ezt követtem el:
A káposztát beletuszkoltam egy sokkal kisebb lábosba, mint amekkorába ő kerülni szeretett volna, (mert hamar összeesik, utána meg alig látszik a nagyobb lábosban), és annyi vizet öntöttem rá, amennyi nem lepte el (mert ugye hamar összeesik, aztán alig látszik ki a rengeteg vízből, és meregethetem le róla, különben a világ minden rántása se sűríti be). Megsóztam, szórtam bele őrölt köményt, meg a felkockázott hagymát is, aztán elkezdtem főzni. Szerintem akkor "jó" kb. a víz mennyisége, ha a káposztát éppencsakalighogy ellepi, miután már összeesett. OK, ez akkor fő szépen kis lángon, de hamar megvan, ezért nem érdemes elmenni tévézni, hanem pár perc, és lehet nekiállni a rántásnak.
Kislábosban olaj felforrósít, egy evőkanál liszt kicsit átkeverget rajta. Világos rántás kell a paradicsomos káposztába, nemigen vártam, hogy barnulni kezdjen. Felöntöttem egy csészényi hideg vízzel, őrült módon kevertem a legkisebb habverőmmel, és belekutyultam a paradicsompürét is.
Ellenőriztem egy darab káposztát, és mivel puha volt, belekanalaztam a paradicsomos rántást, elkevertem jól, és főztem, míg besűrűsödött. Ennek a paradicsompürés rántásnak olyan szerencsétlen lúzer sápadt színe volt, hogy a paradicsomos káposzta konkrétan narancssárgában pompázott tőle, ezért jobbnak láttam még egy-két löttyintésnyi dobozos passzírozott paradicsomot önteni hozzá, utána már azért jobban nézett ki. Máskor kipróbálom inkább ezt a paradicsomlében-főzős módszert. A végén tettem bele egy kis cukrot is, mert savanyúúúúúúú volt.

Trükk: mielőtt az ember ész nélkül berántja a káposztát, érdemes egy bögrényit kimerni a főzőléből, és félretenni. Ha valami véletlen folytán mégis túl sűrű lenne (velem ilyesmi nem nagyon szokott előfordulni...), akkor ezzel lehet hígítani, ha meg nem, akkor már lehet is kiönteni.

Költségek:
- káposzta: olyan 50 Ft körül
- paradicsompüré: dettó

A fenti mennyiségekből 3 adag keletkezett, bedobozoltam szépen.
Sütöttem hozzá karajt (5 szelet előrecsomagolva, kb. 400 Ft), és egy-egy szeletet pakoltam a dobozokba, a maradék kettőt pedig vasárnap jól megettem ebédre rizzsel!

Na, akkor nézzük a hetet

Újra kihívom magam ellen a (sorsot) Gonosz Dietetikust :-)
Megint nem fejlődtem semmit.

Hétfő: tartottam egy gyümölcsnapot, bibíííí :-) MÉG nem tökéletes, ugyanis egyelőre asszem, nem bizonyított, hogy a tejeskávé is gyümölcs, márpedig abból kettő is beficcent. Ezen kívül tényleg csak banán (2), meg alma (2), este az alma pirított kókuszreszelékben megforgatva, és egy pár szem aszalt vörösáfonyával megszórva, tök guszta volt, meg finom.

Kedd:
Reggeli: 2 virsli, kenyér, tejeskávé (kiolvasztottam a virslit, és elfelejtettem... muszáj volt megenni)
Tízórai: 3in1, naná
Ebéd: girosz a törökben (a borjút szeretem)
Uzsi: kefir, narancs
Vacsora: tárkonyos raguleves, narancs

Szerda:
R: tejeskávé, tojásos szendvics
T: tejeskávé 3in1
E: borsófőzelék, 2 kis szelet sült pulykahússal
U: gyümölcsös joghurt
V: leves, alma

Csütörtök:
R: tejeskávé, meg nem emlékszem, milyen szenya...
T: még egy 3in1
E: pórés pulykaragu rizzsel, 1 túrórudi
U: (nem emlékszem, és fel sem írtam - gondolom, kefir vagy ilyesmi)
V: krémsajt reszelt répával és feketeretekkel, 1 kenyércsücsök

Péntek:
R: tejeskávé, krémsajtos kenyér
T: 3in1
E: FIZETÉSNAAAAAAP, kimentünk a törökbe... csirkés-zöldséges töltött padlizsán, "török rizzsel", bazi sok volt, sajnos megettem :-)
U: tejeskávé, túrós pite... hm
V: nem ettem
Z, mint züllés: fehérbor (száraz, kb. 2,5 dl, fröccs formátumban)

Szombat:
R: fel se keltem
T: tejeskávé, rozskenyér kapros krémsajttal
Z: a délelőtt folyamán egy nagy adag puncs elkészítése, termoszba töltése, a kimaradt kb 2 dl benyakalása, buta mosoly
E: túró rudi, kolbász kenyérrel
Z: puncs a vonaton, puncs Agárdon, puncs a parton, puncs a jégen
U: zsíros kenyér lilahagymával (1 körbe-szelet), 2 cl körtepálinka
V: -
Z: 4 cl málnapálinka, 1 citromos gösser
Z: éjfélkor gyros

Vasárnap:
R: érdeklődés hiányában elmaradt
T: ribizlis joghurt
E1: narancs
E2: (du 1/2 3-ra szedtem össze magam...) 2 kicsi szelet sült hús (karaj) rizzsel (meg a hús szaftjával), és savanyú uborkával
Iszom, iszom, iszom. Vizet (meg kólát, mert ilyenkor jól tud esni....)

Hát ez. Ja, szombaton majdnem 3 órát koriztam! Hóesésben! (Valami mentség az aznapi irdatlan mennyiségű alkohol elfogyasztására :-)

Altair, a Gonosz dietetikus:
Most ért haza az egyetemről és jobb későn, mint soha, gyorsan elbánik Marissal! ;o)

Gonosz-dietetikus képzésemen soha nem hallottam olyasmiről, hogy most az aszalt gyümölcs és a kókuszreszelék lehet-e a gyümölcsnap tartozéka, ezért ezt nem tudom kizárni (bár gyanítom, hogy nem szabályos), de abban egészen biztos vagyok, hogy a tejeskávé semmiképpen nem fér bele, még akkor se, ha a kávébab tulajdonképpen gyümölcs. ;o)

Ja, és a gyümölcsnapon banánt, szőlőt és szilvát nem szoktunk csak fele mennyiséget engedélyezni, mert ezek "hizlaló" gyümölcsök. De hogy bebizonyítsam, nem vagyok olyan gonosz, egyrészt szerintem ez hülyeség, másrészt elismerem, hogy nem haladta meg az ajánlott mennyiséget a banánbevitel - igaz el se érte azt. Mert a hizlaló gyümölcsökből napi 1 kg-ot, a többiből napi 2 kg-ot lehet elfogyasztani, de valójában ebbe az olajos magvak és az aszalt gyümölcsök nem tartoznak bele. Bár visszaszámolva esetleg azt mondhatnám, hogy magozott, aszalt sárgabarackból lehetne enni 120 dkg-ot - elvileg nem kizárt, de furcsa lenne, mert nincs benne pl. C-vitamin, ami a gyümölcsnap lényege.

Na, jó, ne folyjunk bele. A gyümölcsnapodat a tejeskávét leszámítva elfogadom.

Kedd rendben van. Bár jobb lett volna, ha a narancsot vagy a kefírt tízóraira eszed, de végül is miért ne? És külön jó pont a napon belüli változatosságra!

Szerdán elbizonytalanodtam, most akkor mi az a 3in1? Nem a nescafé? Változatosság és minden rendben. Tanárnőm belekötne, hogy reggelire vagy hús/tojás/sajt vagy tej, de nekem rendben van. Miért innál teát, ha nem kórházban vagy? :o) Ügyes trükk a vacsorára a leves, majdnem bevettem. Most tárkonyos pulykaragu, vagy más? ;o)

Csütörtökön a vacsorára külön piros pontot adok és elégedett vagyok az egész nappal.

A péntek? Nos, az nem fogyókúrához méltó! :o) Még akkor sem, ha nem vacsoráztál.

És szombaton nem ettél rendesen meg vasárnap is csak akkor, amikor már majdnem vége volt a napnak. A szombat étrendet nem is lehet értékelni, mert egyáltalán nem étkeztél rendesen. Ki se tudnám számolni, hogy mennyi kalóriát vittél be alkoholformában. Persze néha el lehet hajolni, ki vagyok én, hogy eltiltsalak a korizástól. ;o)

Így aztán nem is meglepő, hogy a vasárnapod lájtosan telt. Végül is az ételeket tekintve jó kis összeállítás lett (reggeli híján is).

Egyébként, az első menühöz képest rengeteg a javulás! Komolyan. Az ételek egyre változatosabbak, még ha az alapanyagok nem annyira (pulykahús), de ami egy hivatalos étrenden (kórház, börtön, menza) hiba lenne, az egy kis háztartásban teljesen elfogadható és érthető.

Szóval csak így tovább (szombat kivételével). :o)

Póréhagymás-tejszínes pulykaragu

Ez a kaja is a hétvégén vásárolt fél kiló pulykahús egy részéből készült, és tegnap ilyet hoztam ebédre, ma pedig elfelejtettem, így vagy éhen maradok, vagy lemegyek a menzára. (Lemegyek.)

Hozzávalók, 2 szerény "női" adaghoz (családok majd szoroznak):
- kb. 15 dkg pulykamellfilé, pici kockákra vágva
- fél póréhagyma, amit az ember a hűtőben talál
- só, bors, meg kinek mihez van kedve
- kb. 1 dl főzőtejszín

Elkészítés:
Az úgy volt, hogy egy kevés olajon megpirítottam a pulykamellet, aztán mellédobtam a serpenyőbe a felkarikázott póréhagymát is, megsóztam, megborsoztam, egy kicsike vizet is öntöttem alá, és kislángon pároltam lefedve pulykapuhulásig. Akkor beleöntöttem a főzőtejszínt, és annyi időt kapott még, míg kissé besűrűsödött. Abrakadabra, kész is volt.

Én csak simán rizst főztem hozzá (sajnos kulimásszá, mert közben Dr. House-t néztem...), de mivel elég unalmas kinézetű fehér kaja, érdemes még valami színt csempészni bele, pl. kukoricás vagy gombás rizs, esetleg rizibizi... Tésztával is jó, nyilván úgy is fehér, de lehet kapni tarka tésztát, azzal vidámabb.

Költségek:
- a hús 1000 Ft/kg volt a cba-ban, ez a kis maréknyi meg kb. 150
- a főzőtejszín is akciós volt, 99 Ft/2 dl, akkor ez egy 50-es
- a fél póré, mondjuk 150
Akkor ez összesen 350, egy adag 175 Ft. (Plusz a rizs, amiből egy kávéscsészényit főztem meg, de az három adag lett, és nem tudom, vajon mennyibe kerülhet adagonként. Nem számolom most bele.)

Altair:
Azóta főzök jól (értsd nem égetek oda semmit), amióta a konyhába is felszereltünk konzolra egy Matsui kistévét. ;o)

Maris a panelból:
Még egy tárgy bekerül a lakásba, és onnantól én a küszöb előtt alszom a lábtörlőn. A konyha sem kivétel, pedig egy kávéfőzőt azért szeretnék. Lehet, hogy kidobom a mikrót?

Maris szösszen egyet a szerzői gárda összetételéről

A legkirályabb.

Mert vegyük csak sorra:
- Zsupszi tudja, miből van az, amit beleteszünk a kajába.
- Altair megmondja, hogy ez jó-e nekünk vajon, vagy nem annyira.
- Gabi kiszámolja, mennyibe kerül az annyi, mert ő nálunk a pénzügyes.
- Én meg papíron tantó néni volnék, súlyosbítva még a kommunikációval szakpárban, így konkrétan semmihez nem értek, de azt ügyesen el tudom magyarázni :-)

Zsupszi is bemutatkozik

Még boldogult vegyészmérnökhallgató-koromban jöttem rá, hogy tudok főzni. Szerveslaborban. Mindig meg volt adva a recept, hogy x g a anyaghoz adjunk y ml b anyagot, majd főzzük 3 órán keresztül. (És egyszer a csoport másik fele banánaromát állított elő, aminek már nem tudom a szakszerű nevét, de banánszag volt az egész laborban.) Szóval akkoriban rájöttem, hogy nem lehet olyan nagy ördöngösség a főzés. Aztán mostanában rájöttem, hogy így 40 felé már ideje lenne rendesen megtanulnom főzni...

Azért van olyan is, amit jól tudok főzni. Pl. grízestésztát :-) Bár nem tudom, hogy Gabellának sikerült-e reprodukálnia, majd leírom rendesen is, bár azon nagyon nincs mit részleteznem. A fiam (8ésfél) nagyon jól ellenne grízestészta-tejberizs-tejbegríz-mákostészta ebédekkel-vacsorákkal is, bár mióta elmagyaráztam neki, hogy ha nem eszik húst, akkor nincs miből izma nőjön, azóta ismét lelkesen eszik husit is. És a spenótot nagyon szereti :-)

A férjem azon kívül, hogy mindig megkritizálja a főztömet (és néha nem tudom, hogy most ennyire rossz, vagy csak a 99%-on kéne még javítani), nem nagyon válogatós. Mondjuk szalonnát nem eszik, de egyik sógorom hagymát nem, másik tejfölt-túrót nem, akkor már inkább a szalonnamentesség :-)

Borsófőzelék sült hússal

Ma borsófőzeléket hoztam ebédre, ami egy jó kaja. Könnyű elkészíteni, és többnyire szereti mindenki. Kisadagot főztem, de rosszul jártam, mert ennek pl. elvitte a felét a Medve.

Alapanyagok:
- kb. 40 dkg mirelit zöldborsó (fél kilót akartam, de két marékkal kiszedtem és félreraktam a raguleveshez)
- ételízesítő
- petrezselyem
- tej
- liszt

Elkészítés: a borsót azon fagyottan lábosba öntöttem, és kevés vizet aláöntve (nem is kell ellepnie, legalábbis nem teljesen) addig főztem, vagy pároltam, vagy mit csináltam vele, amíg megpuhult. Persze szórtam bele a mindenmentes ételízesítőmből, és petrezselymet is tettem bele, mert én azt kétszer szoktam: a főzés elején, mert akkor együtt fő az étellel, meg a főzés végén, mert annak meg már jobban megmarad az íze (a kaporról olvastam egyszer, hogy kétszerre jó az ételbe tenni, azóta a petrezselyemmel is így csinálom). Van, aki tesz bele egy csipet cukrot, mert akkor olyan(abb), mintha zsenge borsóból lenne, a mirelit meg legritkább esetben az. Én nem cukrozok semmit fölöslegesen, de akinek kedve tartja, próbálja ki.
Nnna szóval, megpuhult a borsó, a púpos evőkanál lisztet elkevertem a pohárnyi tejjel, és besűrítettem vele a borsót, addig kell főzni, hogy elmúljon a lisztíze, aztán még egy kis petrezselyem, kész, punktum.
Rendes emberek lisztszórással sűrítik és felengedik tejjel, nekem az nem megy, mindig csomós lesz, nem szívatom magam vele inkább.

A borsófőzelék mindennel jó (pörkölt, fasírt, sült hús, tükörtojás, főtt tojás, bundás kenyér, virsli, kutyafüle), meg minden nélkül is.

Én ma a sült pulykafecnikből hoztam hozzá kettőt. Finom!

1 kg mirelit borsó 499 Ft volt a cba-ban. A fél kiló akkor 250. És ez ugye két adag lett ,egy adag borsóköltsége 125 Ft :-)

Altair:
A borsófőzelék petrezselyemzöld nélkül is finom. Erre akkor jöttem rá, amikor Fiam-7 enni kezdte. Ő pedig semmit sem eszik meg, ami emlékeztet a magra szerinte. És a zöldfűszer emlékezteti. :o)

A hintésnek az a titka, hogy a zöldborsót egy pici olajra kell rádobni és úgy felengedni vízzel. Amikor már majdnem jó, akkor lehet "zsírjára" kell pirítani. Amikor már alig-alig van alatta folyadék, akkor kell meghinteni a liszttel, ami a zsiradékban és a zöldborsókon csomómentesen eloszlik. Eztán lehet megpirítani és felönteni ízlés szerinti tejjel. Tuti, hogy nem lesz csomómentes. De a tejes habarás is teljesen jó.

Menzán egyébként rántani szokták.

Maris meg van elégedve
Mert a tejes habarás még mindig jobb, mint a rántás, igaz? Sőt mivel semmi zsiradék nincs benne, egész könnyű kaja. A lisztet párszor próbáltam helyettesíteni étkezési keményítővel, mondjuk én sajnos nem szeretem a keményítővel készült főzelékek állagát, de nem akarom a nyilvánosság előtt leírni, hogy szerintem mire hasonlít.


Gabella:
Ételízesítő helyett én sóval, cukorral főzöm, fele tej, fele vízben, aztán a végén jó kis rántást rakok rá. :) Mert a főzelékre rántás kell!

Altair
Ez a jó a főzelékben. Ha kicsit megkapirgáljuk a recepteket, akkor kiderül, hogy mindenféleképpen lehet és szoktuk is sűríteni, mi háziasszonyok. És hogy kicsit megvédjem Gabellát, náluk igenis rántani kell, mert soványak. Sőt, akár tejszínnel is dúsíthatnák - mi meg csak irigykedhetnénk, hogy milyen jó lehet. :o)

Tárkonyos pulykaraguleves

Hozzávalók nálam most:
- pulykamell
- mirelit zöldborsó
- sárgarépa
- fehérrépa
- só, bors
- tárkony
- tejföl
- liszt.

Máskor általában:
- mexikói zöldségkeverékből szoktam főzni (amiben legalább répa-borsó-kukorica van, de ha fullextrás, akkor még zöldbab is)
- gombát is teszek bele, na jó, ezt nem mindig.

A felkockázott pulykahúst egy kevés olajon fehéredésig pirítom, majd hozzáadom a zöldségeket, felöntöm vízzel, sózom, borsozom, lehet bele ételízesítőt tenni, meg persze tárkonyt. Amikor minden zöldség és a hús is puha, akkor tejfölös habarást készítek, és egy picit besűrítem vele a levest, de csak épphogy. A végén állítólag pár csepp citromlével is lehet ízesíteni, sőt, tejföl helyett tejszínnel is készítheti az, aki a) jobban szereti, b) nem számolgatja, hogy hol lehet kicsit visszaszorítani a fránya kalóriákon :-)

Sajnos ehhez a recepthez nemhogy pontos, de még pontatlan mennyiségeket se tudok írni... az enyém minimális, kb. 10 dkg húsból készült, kb. ugyanennyi borsóból, és 1-1 sárga- meg fehérrépából, egy egyliteres minifazékban. Két nagy vagy három kicsi adag. Létszámtól függően legalább duplázni kell mindent, a család ragadozófaktorától függően a hús lehet több is, finnyafaktortól függően változhatnak a zöldségek is :-)

Altair is:
Már készítem is. Az ötletnek olyan nagy sikere volt, hogy az én lökött férjem vett kiscipókat a Lipóti pékségnél (100 Ft/db) és visszafordult vele, hogy majd abba tálaljam. :o)

Up-date, Jeti kommentárja:
Ezt felvehetjük a családi különleges receptek közé. :oD Maris, köszi! Fénykép megtekinthető itt.

Maris nem tudta eddig
hogy a Jetik szeretik a tárkonyos pulykaragulevest :-) Nagyon örülök, hogy ízlett! (Volt olyan jó, mint amit az ovis menzán főztek? Minijeti is meg volt elégedve? :-)

Altair:
Minijeti pampogott a kukorica miatt, mert azt nem tettek bele az óvodában és mag! De, ismétlem: de nem várta el, hogy kiszedjem neki, hanem a cipóra való tekintettel megette így is. :o) A pizzáról például az utolsó magot (kukoricaszemet) is le kell szednem, bizony! És fejlődik, mert a zöldfűszerre nem mondott semmit, pedig azért is szokott pampogni. :o)

Tanulságok levonása és pulykamell

Altair egy félelmetes nőszemély, már előre izgulok az e heti értékelése miatt. Múlt héten is kiosztott, hogy valamelyik nap nem ettem húst (csak juhtúrót, ami ugyan fehérje, viszont legalább jó sok zsír van benne), meg aztán ott volt az a rohadt sok máj (amiben ugyan van sok vas, viszont szintén van benne jó sok zsír, asszem), szóval nagyon fel kell kötnöm a gatyámat, mert a célkitűzésben ugye azt is megígértük mind, hogy egészségesen próbálunk főzni és táplálkozni, nemcsak olcsón. És most rajtam a világ szeme. Kétszer már beégtem, mert amiről én azt hittem, hogy nem is rossz heti étrend, arról jól kiderült, hogy de igen, az.

Vasárnap tehát lekúsztam vásárolni, és vettem egy fél kiló pulykamellet, mert az hús, viszont nem zsíros. Az én kis egyszemélyes háztartásomban rengeteg minden kijön belőle (aminek aztán egy részét időnként elhordja a Medve, én meg rájövök, hogy annyira azért talán mégsem rengeteg).

Most ezek készültek a fél kiló pulykamellből (háromfelé osztva, 10-15-25 dkg-os adagokban, nem direkt, de így sikerült :-)
- a legnagyobb részét helyes kis szeletkékre vágtam, 6 kis féltenyérnyi lett, befűszereztem valami keverékkel, és megsütöttem serpenyőben. Jó lesz főzelékhez (borsó), szendvicsbe, vagy salátához.
- a közepes adagot kis csíkokra vágtam, és a múlt heti maradék póréhagymával tejszínes ragut készítettem belőle, majd lesz hozzá valami köret. 2 kis adagnak tűnik messziről.
- a legkisebb adagot mini kockákra vágtam, és két marék borsóval, meg egy-egy fonnyadt sárga-és fehérrépával kombinálva tárkonyos ragulevest készítettem belőle. 1 liter vízzel főztem, kb. 3 evés, főleg vacsora lesz belőle.

A fél kiló pulykamell 600 Ft-ba került, családok nyilván szoroznak...
Az ételeket még majd kifejtem.

Altair (is) mentegetőzik:
Nem is voltam olyan szigorú, na! :o) Egyébként tényleg nem volt rossz étrend a múlthétre, csak egy kicsit egyhangú. De ha te bírod, akkor jól van.

Csak a kenőmájas zsíros, a sült pulykamáj azért elmegy még. Inkább csak arra kell gondolni, hogy a máj a méregtelenítés szerve és néhány tanulmány szerint az általa elraktározott - kiüríthetetlen - toxinok miatt érdemes mértékkel fogyasztani. Na, de egy magyar kukoricadarán nevelkedett pulyka mája, azért más "tészta". :o)

A tárkonyos pulykaragud receptje nagyon érdekel, mert az volt az óvodában és egész délután azt hallgattam.

(HÁ-HÁ-HÁ! Rettegj csak! - további őrült dietetikus kacaj)

Maris megnyugtat:
Ja, hát én szabadítottam magamra az őrült dietetikust, szóval egy szavam sem lehet, mint ahogy egyébként nincs is! Sőt, érdekesnek találom a folyamatot, aminek során remélem, eljutok majd odáig, amikor tök jó és egészséges heti menüket fogok tervezni, addig pedig az olvasók tanulhatnak az én hibáimból, és nem kell a sajátjukból, emellett pedig lehet jókat röhögni is :-)

Mindent bele muffin

Vagy úgy is mondhatnám, ronda és finom muffin!


Hozzávalók:
Egy nagyobb kávéspohárral mérek (kb. másfél decis)
1 pohár cukor
2 egész tojás
3/4 pohár étolaj
1 pohár tej

Ezeket összekeverem, majd jöhetnek a száraz hozzávalók.

2 pohár liszt
fél csomag sütőpor
2 evőkanál kakaó

Ezt is simára kikavarom, közben bekapcsolom a sütőt. Én 200 fokon szoktam sütni.

Már így is jó kis egyszerű csokis muffin, de lehet bele keverni csokis gabonagolyót, apróra tört mikulást (nyuszit), amit nem ettek meg a gyerekek, mert nem tejcsoki...

12-es muffin formába bepakolom a papírkákat, ha nincs, kikenem olajjal, kilisztezem, belekanalazom a tésztát, majd 200 fokon 18-20 perc alatt megsütöm.

Igazi válság süti! És még kép is van róla! :)

Egy kiló húsz deka krumpli

Az úgy volt, hogy szombaton mákos nudlit akartam készíteni. Sosem csináltam még, úgyhogy megvolt a kihívás.

Annyit tudtam, hogy gombóc tésztát kell csinálnom. A gombóc tészta (nálunk) így működik: megpucolom a krumplit, kockára vágom, MEGMÉREM, sós vízben megfőzöm. Aztán a vizet leöntöm róla, krumplinyomóval áttöröm, rakok hozzá zsírt, tojást(1 kiló krumplihoz 2 evőkanál zsír és 2 egész tojás), és lisztet. Kb. annyi liszt kell bele, amennyi a krumpli volt főzés előtt. Csak éppen ne legyen nagyon ragacsos, de kemény se, mert akkor nem áll össze a gombóc.

Hát én megpucoltam a krumplit, ami még volt a zsákban, és úgy gondoltam, rengeteg. 1,2 kiló volt az egész. Felét raktam fel főni, a másik felét meg megsütöttem. Sütöttem hozzá virslit meg tükörtojást, volt a hűtőben péntekről kb. 2 tányér szárazbabfőzelék, meg egy kis zöldségleves grízgaluskával, így ilyen mindenfélét ebédeltünk, mert a nudli még soká lett volna kész.

Összeállítottam a tésztát, ahogy fent leírtam, és elkezdtem nudlizni. Konkrétan így: csípek egy fél maréknyit a tésztából, lisztezett deszkán kisujjnyi vastag kígyót sodrok belőle, aztán kb. 3 centis darabokra vágom. De kb. feléig jutottam, azt gondoltam, ez sok lesz! Túl sok! És azt a felét szépen ki is főztem.

Mikor megfőtt, kapott a tetejére pár kanál darált mákot, a tányéron szórtunk rá porcukrot is, és nem is hittem volna, hogy ilyet is tudok főzni.

A maradék tésztából meg este volt egy kis desszert. Nálunk úgy hívják, krumpli pogácsa, de köze sincs a pogácsához, mert olajban kell kisütni, és ráadásul négyszög alakja van. Szóval a maradék tésztát lisztezett deszkán kinyújtottam kb. fél ujjnyira, durván 5x5 cm-es négyzetekre daraboltam, forró olajban kisütöttem, és fincsi házi szilvalekvárral meg is ettük.

Ez aztán a válságkonyha! 3 féle kaja 1 kiló 20 deka krumpliból! :)

Mondom én, hogy nem vagyok gasztroblogger, mert hát természetesen nem fotóztam, lopni meg nem szeretnék.