2012. június 27., szerda

Bolognai karfiol

Beismerem, ez azért nem volt szándékos.
Rakott karfiolt akartam készíteni, a karfiolrózsák már előfőzve sorakoztak, a rizs is megvolt, és kivettem a fagyasztóból azt a doboz elraktározott darált húsos ragut - amiről kiderült, hogy spagettiszósz :-D

Néztem, hogy most mi lesz, aztán vállat vontam, és úgy csináltam, mintha mi sem történt volna: jénaiba rétegeztem, tejfölt tettem a rétegek közé és a tetejére, majd átsütöttem a sütőben.
Finom lett, bár kicsit "más" :-D
A finnyás öcsém is megette.

Nincs kizárva, hogy legközelebb szándékosan is készítek valami hasonlót, de tejföl helyett talán jobb lenne sajttal, vagy pedig több paradicsommal. Vagy mindkettővel :-D

BMV-szendvics, vagyis Bele Minden Vacakot

Reggelire majdnem mindig szendvicset hozok magammal (arra a legritkább esetben van időm, hogy otthon nyugodtan megegyem... indulás előtt csak kávézom, ami persze biztos egészségtelen, de ez van, én így két részletben szoktam reggelizni).

A szendvicskészítést általában hűtősöprögetés előzi meg, elég sok pici maradékot el lehet tüntetni két szelet kenyér között :-)
A ma reggeli kompozíciók a következőképpen néztek ki:
- öcsémnek: zsömle, kempingsajt, kolbász, paprika
- magamnak: kenyér, juhtúró, virsli, paradicsom.

Fenti "alkatrészeket" egytől egyig valami más kajához vettem eredetileg, csak maradt belőlük. Így nem kell kidobni semmit, és izgisebb is, mint mondjuk a párizsis vagy szalámis kenyér. Sok ilyet ki lehet találni, néhány különösen jól sikerült kombináció még állandósulhat is.

Nektek vannak jól bevált, kreatív és olcsó szendvicstöltelékeitek?

2012. június 20., szerda

Újabb cukkiniragu

Látom már, hogy idén is a cukkini lesz az egyik alapvető élelmiszerem a nyáron (a többi meg a paradicsom, a kuszkusz, a joghurtos gyümölcsfagyi, és persze a hosszúlépés).

Tavaly főztem egyszer egy olyan cukkiniragut, amiben  tejföl és gorgonzola volt.
A tegnapi hasonlóan sikerült, ezúttal a kevés olajon megpárolt, fűszeres cukkinikarikákat (1 db bébicukkinit használtam) egy kis tejszínnel öntöttem fel, majd belemorzsoltam egy kis maréknyi juhtúrót. Finom lett, holnap fogom megebédelni orsótésztával. És paradicsommal :-)


2012. június 15., péntek

Szendvicskrémek hipphoppp

Voltak régebben (azt nem tudom, hogy még mindig vannak-e) ezek a Creme Bonjour - így hívták, ugye? - szendvicskrémek, és az igazat megvallva én szerettem őket, de mióta rosszabbul élek, mint négy éve, és ráadásul elkezdtem elolvasni az élelmiszerek címkéit, azóta ilyesmit nem veszek.

Viszont tegnap legyártottam a házi verziót.
Vettem negyed kiló túrót (kéccáé'), és elfeleztem, mert a bébi robotgépem dobozkájába nem fért volna bele az egész egyben. Jobb is volt, mert így legalább rögtön kétfélét is kipróbáltam!

Az első változathoz a túróhoz egy jó nagy evőkanál tejfölt, egy gerezd durván feldarabolt fokhagymát, valamennyi felszecskázott kaprot, és egy kis sót tettem a masinába. Zirr-zurr, összeturmixoltam, kész is volt, átkanalaztam egy kistálba. Utána rájöttem, hogy hülyegyerek vagyok, mert igazából az eredeti az kapros-uborkás volt, de akkor már nem tettem vissza még egy körre. Majd legközelebb megcsinálom.

A második változathoz túrót, tejfölt, sót, és egy jó evőkanálnyi reszelt tormát mixeltem össze.

Mindkettő nagyon finom, de szerintem egyértelműen a tormás a király!

Kevés alapanyagból 2.: Zöldborsós csirke

Lehet, hogy van már a bejegyzések között hasonló, de most a zöldborsó címkére rákeresve nem láttam, ezért beírom.

A csirkemell másik feléből lett.
Ezt nem szeletekre vágtam, hanem apró kockákra. Kevés olajon addig sütöttem a húskockákat, míg minden oldalon kifehéredtek, aztán megsóztam, óvatosan borsoztam, kevés vízzel felöntöttem (mert a sótól levet is engedett), és fedő alatt puhára pároltam. Akkor beleszórtam két kis marék zsenge zöldborsót, és tovább főztem együtt, de már fedő nélkül. A borsó annyira friss és még "gyerek" volt, hogy egy-két perc alatt máris megpuhult. Akkor felöntöttem egy kevés főzőtejszínnel, éppencsak felforraltam, és már kész is volt.

Rizst főztem hozzá.
Utána eszembe jutott, hogy a borsót a rizsbe is tehettem volna, és akkor a csirke csak tejszínes.
De igazából most ilyen lett, és kész :-D

2012. június 14., csütörtök

Kevés alapanyagból: hagymás csirke

Mostanában rászoktam, hogy nem pakolok bele túl sokféle alapanyagot egy-egy ételbe. Eleinte csak a spórolás volt ezzel a célom, mostanában pedig azon kaptam magam, hogy jobban is szeretem azokat az ételeket, amikben nincsen összezsúfolva annyi minden.

Mára is elég minimál-stílusban hoztam össze az ebédet. Egy fél csirkemellet szeletekre vágtam, megsóztam, elősütöttem, aztán félreraktam. A maradék olajban egy fej félkörökre vágott vöröshagymát pirítottam, belenyomtam egy kis mustárt, felöntöttem kevés vízzel, és addig főztem, míg kb. a fele elpárolgott. Akkor visszatettem bele a hússzeleteket, és együtt is hagytam még főni egy darabig, amíg a hagymás-mustáros mártás jól besűrűsödött.
Fincsi lett, krumplit dobozoltam hozzá (sütőben sült apró újkrumplit).

2012. június 6., szerda

Fokhagymás mángold újkrumplival

Esküszöm, nem lettem vega, de annyi itt a friss zöldség, hogy MUSZÁJ folyton ilyeneket főznöm. Meg mondjuk nincs is túl sok pénzem húsra, szóval hetente kb. 1-2 alkalommal eszem csak.

Hétvégén lőttem a piacon újkrumplit (200 Ft/kg), azzal konkrétan semmit se csináltam, csak megmostam, kicsit megtörölgettem, a nagyobbakat kettévágtam, beleszórtam egy jénaiba, öntöttem rá egy kis olajat, megsóztam, és bevágtam a sütőbe. Ott megsült finom ropogósra.

A fokhagymás mángold neve pedig kb. mindent elmond az elkészítéséről :-) Két gerezd fokhagymát felaprítottam, egy kis olajon átkevergettem, aztán beletettem a megtisztított mángoldot. Megsóztam, egy iciripicirit megborsoztam, és kevergetve megvártam, míg összeszottyant. Akkor egy nagyon kevés tejszínt is beleöntöttem, de igazából nem kellett volna. Amúgy ennyi. Kész.

Tök jók együtt, leszámítva, hogy az újkrumpli frissen az igazi, másnap már elég punnyadt, de hát ez van, én soha nem az aznapi ebédemet főzöm, hanem mindig a másnapit, előre.


2012. június 5., kedd

Zöldspárgás orsótészta

A hétvégén "kéccáé" sikerült vennem egy csomag zöldspárgát a kispesti piacon, és most már muszáj volt valamit főznöm belőle, ha egyszer megvettem.
Tegnap megint későn értem haza, így az ebédkészítés ma reggelre maradt, ilyenkor gyorsan el kell készülni, csakis turbókaják jöhetnek szóba.
Általában tésztás dolgok, például most is.

Egy kevés olajat inkább csak összerázogattam két gerezd durvára darabolt fokhagymával, aztán hozzátettem a felaprított spárgát (a fejét még nem!), megsóztam, löttyintettem rá egy kevéske vizet, és pár percig pároltam, de még roppanós volt. Akkor hozzáadtam a spárgák fejét is, de szinte csak annyi időre, amíg kimentem a hűtőhöz, és odavittem a főzőtejszínt. Nem árasztottam el tejszínnel az egészet, annyicskát öntöttem hozzá, hogy azért majd a tésztát bevonja valami. Ezzel már nemigen érdemes sokat forralni, mert hamar összeugrik a tejszín. A végén petrezselymet szórtam még bele, de ezzel is érdemes csínján bánni, mert elég könnyen borsófőzelék-íze lehet az egésznek, mint ahogy az is lett :-D

Háromszínű orsótésztát főztem ki hozzá, emögött nincsen semmiféle ideológia. Olyan volt otthon :-D
Minimálprimitív létére meglepően finom lett!



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...