2012. május 29., kedd

Zöldeket főzök

Meg állítólag olyanokat is beszélek folyton  :-)
Lehet, hogy erről az utóbbiról inkább nem szeretnék nyilatkozni, viszont azt elmondom, hogy miket főztem hétvégén.
Minden recept itt van már legalább egy példányban, szóval csak lista, ha valakinek épp az ötlet hiányzik.

Karalábéfőzelék.
Húsgombóc és kaporszósz.
Csőben sült brokkoli.

Ja, volt még vöröslencse-pástétom is, meg eperturmix, de ezt a részét talán már nem nevezném főzésnek :-)

2012. május 23., szerda

Spenóttisztítás

Szedtem a hétvégén egy nagy szatyor spenótot, meg egy kisebb szatyor mángoldot a kertben. A spenótot az öcsém vetette, és mégis kikelt, a mángold nem a mi érdemünk.

Néha egyáltalán nem értem magamat, hogy minek vesződöm a friss spenóttal, amikor száz forintért vehetek egy fél kilót fagyasztva, és azt már megtisztították, előfőzték és pürésítették nekem. De azért persze mindig nekiállok újra és újra, mert lehet, hogy tök fölösleges időpocsékolás, és a víz meg a gáz többe kerül, mint az a két marék zöld hínár, ami a végén keletkezik, én mégis sokkal jobban szeretem a SAJÁT spenótomat :-)

Tisztítás közben persze rendszeresen használok csúnya szavakat. Mert spenótot tisztítani nem túl vidám dolog. Sokat kell vele tökörészni. Mármint ha az ember tényleg rendesen meg akarja csinálni.

Az én módszerem a következő:
1) Az ember lánya egyszer kivételesen tisztességesen kisúrolja a mosogatót.
2) Enged bele hideg vizet.
3) Beleszórja a spenótot, és összekevergeti kézzel.
4) Vár egy percet, hogy a homok leülepedjen.
5) Egyesével elkezdi kiszedni a leveleket, ránéz, hogy nincs-e rajta pókháló, bogár, pete, atomtengeralattjáró. Ha van,akkor leszedi.
6) Ha vastag a spenót szára, akkor azt lecsípi, vagy ollóval kinyisszantja.
7) Félreteszi, és jöhet a következő. És így tovább, míg el nem fogynak a levelek.
8) Akkor vizet cserél.
9) Visszarakja a spenótot, és még egyszer átforgatja, hogy ha volt még rajta föld, az lejöjjön.
10) Kiszedi, és kész.

Lehet blansírozni, aztán lecsöpögtetni, deszkára teríteni, késsel durvára vágni (más rendes emberek turmixolják, tudom...), és anyázni, hogy abból a böhöm nagy szatyor spenótból már megint alig lett egy főzelékre való. Ezen a ponton aztán igény szerint le lehet fagyasztani, vagy felhasználni azon nyomban.

Ti is így csináljátok?

2012. május 22., kedd

A legalapabb spagettiszósz

Nem hiszem, hogy még nem írtam be. Pedig tüzetesen átnéztem a "darált hús" meg a "tészta" címkék alá tartozó összes eddigi bejegyzésünket, és a spagettiszósz sehol. (Ha mégis volt, csak mondjuk nem címkéztem meg, akkor bocs :-)

Tényleg alap, rendszeresen készítem, időnként nagyobb dózisban, hogy maradjon fagyasztásra is. Tésztán kívül még lehet rakni pizzára, meleg szendvicsre, de cannelloni vagy lasagne, vagy akár padlizsán/cukkini tölteléke is lehet ez a barlangrajz egyszerűségű paradicsomos-darált húsos ragu.

Az a menetrendje, hogy először is megpárolok egy apróra vágott vöröshagymát egy kevés olajon, aztán beleteszek egy-két gerezd összezúzott vagy nagyon apróra vágott fokhagymát is, de ezzel már nem pirítom tovább. Belekeverem a darált húst - félkilós vagy 70 dekás csomagot szoktam venni, többnyire disznóhúst vagy pulykát -, kicsit feljebb veszem a lángot, és addig kevergetem, míg a hús morzsákra esik szét, és kifehéredik. Akkor megsózom, borsozom, teszek bele kakukkfüvet és/vagy oregánót, és/vagy bazsalikomot, majorannát, ezt-azt. Ha elég levet eresztett a sózástól, akkor csak abban párolom puhára, de ha nem, akkor öntök alá egy kevés vizet. Mikor a leve kb. elfőtt, a hús meg kb. megpuhult, akkor beleöntök egy félliteres doboz passzírozott paradicsomot. Az is előfordul, hogy egy konzerv hámozott paradicsom megy bele, meg egy kisdobozos sűrített paradicsom, ez esetben még egy kis víz is, de csak ha kell. Ér belerakni egy csipet cukrot, ha nagyon savanyú. A paradicsommal már nem kell olyan sokáig főzni, csak rotyogjon pár percet.

Ez persze nem az az igazi tésztaszósz, amit a rendes olasz mammák állítólag órákig főznek takaréklángon, cserébe viszont sokkal hamarabb kész van :-D

Minden vackot bele lehet főzni, és akkor esetleg kevesebb hús is elég. Gomba, mexikói zöldségkeverék, répa, szalonna, maradék féldeci tejszín vagy akár vörösbor, meg amit még találunk, és másra már nem jó, gyakorlatilag majdnem minden "elfér" a spagettiszószban. Mondjuk az lehet, hogy nem muszáj egyszerre mindent belerakni :-D

Tegnap én csak az alapverziót főztem, és hozzá orsótésztát. Az egyértelmű, hogy sajtot reszeltem a tetejére, és mivel volt mindenféle zöldség a hűtőben, még egy salátát is összedobtam mellé.

2012. május 21., hétfő

Tökfőzelék - spring edition

Finom zsenge tököt vettem, és a szokásos módon elkezdtem tökfőzeléket főzni, vagyis üvegesre pároltam egy fej hagymát. Aztán valahogy nem volt szívem megszórni pirospaprikával. Inkább csak rátettem a gyalult tököt a hagymára, megsóztam, és a saját levében főztem puhára, fél csokor kapor társaságában.
Behabartam (egy kanál liszt - kevés vízzel simára keverve - , és igény szerinti tejföl), beleszórtam a kapor másik felét, és még pár percig főztem, míg kissé besűrűsödött.

Egy kis citromlével savanyítottam, mert folyamatosan kapom az ívet, hogy a tisztítószereket nem való belerakni az ételbe. Ez pontosan így van, ezért sosem főzök Domestossal. A tökfőzelékbe viszont továbbra is jó lesz nekem az ecet.

2012. május 17., csütörtök

Gombás kuszkusszal töltött padlizsán

Tök jó vacsit főztem tegnap, ezt el kell mesélnem.
Húsmentesre volt igény, de nekem ez nem gond, és egyébként is inkább eszem kettesben vegát, mint egyedül mondjuk pörköltet.

Megtisztítottam és felaprítottam fél kiló csiperkegombát, meg egy fej hagymát. Két padlizsánt kettévágtam, és kivágtam a belsejét, azt is felkockáztam. Megpároltam a hagymát egy kis olajon, aztán rátettem a padlizsánt, megsóztam, kicsit sütögettem, aztán beletettem a gombát is. Még egyszer megsóztam, szerencsére a gomba engedett egy csomó levet, így nem volt baj, hogy addigra a genya padlizsán rég felszívta az összes olajat. Megborsoztam, kevés passzírozott paradicsommal felengedtem, és beleszórtam egy csokor felaprított petrezselymet. Pár percig még rotyogtattam, és ez a része kész is volt.

Közben egy pici fazékban vizet forraltam egy kevés ételízesítővel. "Menteset" használok, amiben nincs színezék meg tartósítószer. Egy csésze kuszkuszt tálba szórtam, két csésze ételízesítős vízzel leforráztam, letakartam. Kb. 10 perc múlva már magába szívta a vizet és megpuhult, akkor összekevertem a padlizsános-gombás raguval.

Az "üres" padlizsánokat egy kiolajozott jénaiba sorakoztattam, megtöltöttem őket a kuszkuszos cuccal, és tejfölt kentem a tetejükre. Előmelegített sütőben a tejföl megpirulásáig sütöttem őket.

A töltött padlizsán mellé összedobtam még egy kis salátát mindenféle nyers zöldségből: paradicsom, vékonyra gyalult bébicukkini, meg egy fél lilahagyma került bele, meg sok további petrezselyem, és ezen kívül csak olívaolaj.

A töltelék egyébként szerintem - bár igen ronda - önálló ételként is megállja a helyét, de a padlizsánokba töltve még jól is néz ki :-D

2012. május 15., kedd

Mángoldfőzelék

Meg voltam róla győződve, hogy ezt én már beírtam, de akárhogy nézem, nem látom sehol. Pedig nekem ilyentájt a mángold az egyik alapvető élelmiszerem.
Nagyanyám kertjében szinte vadon nő, most még nem lapulevél-méretű, nagyon zsenge, élénkzöld, még ránézni is jó. Szedtem valamennyit, talán egy negyed kilót, de nem mértem meg.

A mángoldot a spenóthoz hasonlóan használom fel, most éppen főzeléket készítettem belőle. A spenót persze már szerepel a blogon, de úgyis olyan ritkán írunk bejegyzéseket, ezért gondoltam, legyen egy teljes mángoldos verzió is :-)

Először is jó alaposan megmostam és lecsöpögtettem a leveleket. Még vékony a száruk, nem vacakoltam azzal, hogy levagdossam őket, meg az ereiket is hagytam békén. (Később a vastagabb ereket már inkább kivágom, ollóval szoktam elvégezni ezt a "beavatkozást".) Közben egy fazékban vizet melegítettem. Amikor felforrt, beleszórtam a mángoldot fél percre. Akkor kiszedtem szűrőkanállal, és hideg vízzel leöblítettem. Kicsit kinyomkodtam belőle a vizet, vágódeszkára borítottam, és a nagykéssel felszecskáztam, de csak úgy tessék-lássék módon.

Még miközben vártam, hogy a víz felforrjon, egy másik lábosban felmelegítettem egy kevés vajat (de olajat is lehetett volna), és amikor már forró volt, belenyomtam egy gerezd fokhagymát. De éppen csak elkevergettem, máris megszórtam két lapos evőkanál liszttel, amit megint csak nem kevergettem túl sokáig, mert nem kell megbarnulnia egy kicsit sem. Így aztán hamar felöntöttem tejjel - 4 dl talán? nem tudom pontosan - , és kézi habverővel csomómentesre kevertem. (Ezt úgy lehet a legjobban, hogy elsőre csak a tej egy részét önti bele az ember, azzal könnyebb simára eldolgozni, és utána már csak hígítani kell. Ha a meglévőeket kinyiffantottuk, már nem fognak benne új csomók képződni.)

Amikor sűrűre főtt, belekevertem a felaprított mángoldot, és - mivel nekem a spenótnál is ez a fejlövésem - zsömle híján most két szelet felkockázott, beáztatott, aztán kinyomkodott kenyeret. Ez most valami iszonyat egészséges, teljes kiőrlésű kenyér volt, következésképpen a főzelék lájtosan fűrészporízű tőle, de igazából nem lehet ám annyira észrevenni, csak szeretek rinyálni.

Más rendes emberek lehet, hogy inkább összeturmixolnák az egészet, de én meg pont ilyen rondán szeretem.

Tojást sütöttem hozzá, mert nagyon jól áll neki a sárga :-D


2012. május 14., hétfő

Epres-rebarbarás menő pite

Éppenséggel nem a legalacsonyabb költségvetésű recept, mert lesz még az eper ennél sokkal olcsóbb, meg sokkal magyarabb is.
De már hetek óta forgattam a fejemben, hogy ki kéne próbálni ezt a kombinációt, és amikor a Fehérvári úti csarnokban rebarbarát láttam (nem olyan veszélyes áron, 400 Ft volt egy fél kiló), akkor egyértelmű volt, hogy MOST jött el az ideje :-)

Készítettem egy pitetésztát 5 dkg cukor, 10 dkg margarin, 20 dkg liszt (ebből egy kevés teljes kiőrlésű volt, mert most épp erre volt igény), 1 tojássárgája és - tejföl híján - pár kanál kefir felhasználásával. Ha jól emlékszem, egy csipet sütőport is tettem bele. Amíg a tölteléket elkészítettem, a tésztagombóc a hűtőben pihent.

A megtisztított és feldarabolt - fél kiló - rebarbarát kevéske vízzel megpároltam, és ízesítettem cukorral, citromlével és fahéjjal. A - szintén fél kiló - epret nem pároltam meg előzetesen, csak felaprítottam, mérettől függően kettő vagy négy darabba.

A tésztát kinyújtottam, kibéleltem vele egy kerek piteformát, és elősütöttem (egy zacskó sárgaborsó segítségével). Utána rászórtam a párolt rebarbarát meg az epret. Összekevertem 3 tojást, 2,5 dl habtejszínt meg egy kis porcukrot, és ezzel leöntöttem a pitét. A kikandikáló darabokra szórtam egy kis barna nádcukrot is, mert miért ne.
Még kb. félórára visszatettem a sütőbe, amíg a tojásos keverék szépen megszilárdult rajta.

Jól néz ki, finom, és pofonegyszerű elkészíteni, szóval szívesen ajánlom mindenkinek. Én más gyümölcsökkel is tervezem megsütni, majd ahogy következnek :-D




2012. május 8., kedd

A lustaság dicsérete

Annak örömére, hogy sose írunk semmit, kaptunk egy díjat Vajdaencsitől.
Köszönjük szépen, azt hiszem, a többiek nevében megígérhetem, hogy ennél olyan sokkal aktívabbak nem leszünk mostanában :-D

Na jó, bevallom, hogy hétvégén sütöttem palacsintát, meg főztem paprikás krumplit, karalábéfőzeléket, és spagettiszószt. Ja, zöldbabfőzeléket is. De nem mindent magamnak, és a nagy része le is lett fagyasztva rögtön.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...