Kovászos uborka

Annyira istenkirály kovászos uborkát készítettem, hogy komolyan mondom, mindjárt belém szeretek.
Ami a legnagyobb hülyeség, hogy mér' csak most csináltam életemben először.
Pedig tényleg ez volt az első. Van mit behoznom.

Csak néhány uborkát vettem egy nénitől a piacon, nézett is hülyén(ek), de bevallottam neki, hogy a) egyszemélyes háztartás vagyok, b) ez még csak a tesztverzió lesz, és akkor szerintem már nem akart mindenképpen diliházba csukatni a kilenc darab uborkámmal együtt. Vagy tíz. Vagy nyolc. Szóval nem sok, na.

Ha rajtam kívül van még akkora lúzer, aki kezdő kovászosuborka-készítő, akkor eszerint járjon el:
- jó alaposan mossa meg az uborkákat,
- aztán vágja le mindegyiknek mindkét csücskét,
- vágja be egyik feléről majdnem végig, majd a másik feléről is majdnem végig, az első vágásra merőlegesen,
- forraljon fel annyi sós vizet, amennyi (egy szelet kenyérrel együtt) el fogja lepni az uborkákat (előtte ki lehet próbálni)
- én egy liter vízhez kb. 3 dkg - 2 lapos evőkanál - sót tettem, ez kicsit sok, okuljon belőle, akinek még szüksége van erre az információra,
- egy befőttesüveg aljába szórjon néhány (sok) gerezd megtisztított fokhagymát, és pakolja bele a bevagdosott uborkákat, menet közben el lehet közé summantani egy tetszés szerinti csokor kaprot is
- öntse rá a forró sós vizet (csak óvatosan, mert egy szétdurranó befőttesüveg asszem, nem vicces),
- tegyen a tetejére egy szelet kenyeret, a víz ezt is lepje el nagyjából,
- szalvéta a tetejére, aztán mehet a napra, vagy a konyhába egy olyan helyre, ahol azért éri nap is,
- én két nap után kóstoltam meg, NAGYON jó csípős, de még ropogós az uborka, szerintem kész,
- kenyér és kapor kidob, uborka és fokhagyma valami zárhatóba áttesz, leve szűrőn át rá az uborkára, és hűtő.

Szerintem kánikulában gyorsan "párolog" :-D
A magában történő felfalás mellett az sem kizárt, hogy keresek egy kovászosuborkaleves-receptet, amúgy meg megyek a piacra utánpótlásért!