Nem direkt ám, csak úgy sikerült a dolog, hogy feltettem egy fél zacskó lencsét főni, mindig annyi vízzel, amennyi ellepte (meg persze só, babérlevél, fokhagyma), és amikor eltűnt róla a víz, akkor megnéztem, puha-e már. Ha nem volt az, akkor újra felöntöttem. Az ikszedik alkalommal a lencse már teljesen puha volt, viszont mivel időközben túl sokáig találtam fészbúkozni, alig-alig maradt rajta egy kis víz. Valamiért nem akartam újra felönteni, ezért a következőt műveltem. Először is persze kevertem bele egy kanálnyi ecetet, mert én szoktam. Aztán körülbelül egy kispohárnyi tejfölt még összekevertem egy kis mustárral - mert én azt is szoktam tenni a lencsébe, most mit csináljak, én szeretem :-D - aztán hőkiegyenlítés gyanánt belezúdítottam egy merőkanálnyit a lencséből, összekutyultam, és zutty, ment vissza a lábosba.
Hát mit mondjak, fura az állaga, mert híg, de az íze fincsi.
És egyébként persze nem is annyira karcsúsított, mert aki dagadt, az ne piros tejfölt vegyen, hanem kéket, de ez már részletkérdés :-D
a kettővel ezelőtti posztnál tettem fel neked pár kérdést, mivel gyakorlottnak tűnsz az előre- főzésben-eltárolásban:)
VálaszTörlésnagy segítség lenne, ha választ kapnék rájuk!
köszi, ha megteszed:)
Fú, ne haragudj, pedig akkor még el is gondolkodtam, aztán abbahagytam, és elfelejtettem. Húzok válaszolni!
VálaszTörlés