Altair, jössz elemezni?
Meggyónom minden vétkemet.
Mentségemre szóljon, hogy iszom minden nap két liter folyadékot.
Reggelire a szendvics változó: vajas kenyér, felvágottas kenyér, sajtkrémes kenyér. Általában telejs kiőrlésű, de legalábbis magos kenyeret vásárolok. Tízóraira a joghurtomba sokszor - de nem mindig - keverek 1-2 kanál lenmagot. A nap folyamán a reggeli tejeskávén kívül mindig szerepel még valahol egy 3in1, csak azt nem írtam be, mert nem étkezés... de oda kell képzelni.
Vacsorára a zöldsaláta mindig valami, amit a hűtőben találok, és öszeszecskázom. Néha csak olívaolajjal, máskor balzsamecettel is, egyszer-egyszer tejfölös vagy joghurtos öntettel, különleges világnapokon veszek csak elő majonézt. A salátában a zöldségek mellett előfordulhat sajt, főtt tojás, néha sonka is.
Mozgás: heti két pilates.
Hétfő
Reggeli: tejeskávé, valamilyen szendvics, valamilyen zöldség
Tízórai: joghurt
Ebéd: kelkáposztafőzelék, pörkölt
Uzsi: gyümölcs
Vacsora: sajttal töltött sült virsli (1 pár), zöldsaláta
Kedd
Reggeli: ld. hétfő
Tízórai: ld. hétfő
Ebéd: pörkölt nokedlival
Uzsonna: gyümölcs
Vacsi: ajaj...pizza :-(
Szerda
Reggeli: tejeskávé
Tízórai: jóreggelt keksz
Ebéd: pörkölt nokedlival
Uzsonna: talán ettem egy barackot, de nem emlékszem
Vacsi: füstölt hal, zöldsaláta
Csütörtök
Reggeli: tejeskávé, szendvics, zöldség
Tízórai: ...ööö... fornetti, több darab, mint kellett volna
Ebéd: ...ööö... konferencia... meleg svédasztalos mindenkutyafüle... ööö.... süti is
Uzsonna: 3in1 kávé
Vacsi: semmi, nem voltam éhes, de ittam 1 pohár vörösbort
Péntek
Reggeli: tejeskávé, sonkás stangli a büféből
Tízórai: joghurt
Ebéd: zöldbabfőzelék, csak magában
Uzsonna: barackot hoztam
Vacsi: még nem tudom
Szombat-vasárnappal még majd jelentkezem, addig is várom az értékelést, de szerintem ez mondjuk hármas alá. Legfeljebb.
2010. szeptember 10., péntek
2010. szeptember 6., hétfő
A kelkáposzta több élete
Főzzünk egy alapanyagból több napra változatosan - nagyon örültem magamnak a múlt héten, amikor előálltam ezzel a javaslattal. De aztán meg is kellett volna valósítani, és akkor én sokáig ültem az ágyam szélén, összeráncolt homlokkal bámultam a szemközti falat, és nem lehetett hozzám szólni, mert azon gondolkodtam, hogy melyik legyen A Hozzávaló ezen a héten.
Végül a karfiol/brokkoli, a kelkáposzta, meg a valamilyen hús maradt versenyben, és a mérkőzés csak bevásárláskor dőlt el, amikor az üzletben kiderült, hogy brokkoli nincs, a karfiol meg annyiba kerül, amennyit már pont nem vagyok hajlandó kifizetni érte.
Vettem tehát:
- egy fej kelkáposztát (299 Ft/kg, az enyém kisebb, csak 240 Ft volt)
- egy kiló sertéscombot, 1300 Ft-ért.
- egy csomag (4 db) visrlit, 270 Ft-ért.
A kelkáposztát kettévágtam, és az egyik feléből - meg egy bazinagy krumpliból - főzeléket készítettem. Van már a blogon kelkáposztafőzelék, de most újítottam. Sokat nem, de lehet, hogy rájöttem a tuti módszerre. Nekem ugyanis általában hígra sikerül a kelkáposztafőzelék, és általában elég ideges bírok lenni emiatt. Tegnap kigondoltam, hogy nem teszek rá annyi vizet, amennyi ellepi, sőt annyit sem, amennyi csak majdnem lepi el. Talán kétujjnyi vizet öntöttem a lábos aljába, és fedő alatt ebben is gyönyörűszépen megpuhult a káposzta, megfőtt a krumpli. Akkor aztán berántottam, és tökéletes lett az állaga. Ha sűrű lett volna, beleönteni még mindig könnyebb egy kis vizet, mint kivenni belőle.
3 adag főzelék lett, kettő elfogy ma, egyet lefagyasztok a húgomnak hétvégére.
A másik fél kelkáposztából, pontosabban ennek is csak a feléből, lesz egy kis rakott kel - még hetekkel ezelőtt egy töltött cukkiniből kimaradt némi darált húsos - rizses töltelék, amit lefagyasztottam. Szerintem ez nem lesz több, mint 2 adag, és valamikor a hét második felében kerítek rá sort.
És akkor még mindig lesz egy negyed kelkáposztám, amit elteszek a jövő hétre, mert ugyan imádom, de kicsit talán sok lenne a jóból, ezért kis pihenő után frankfurti levest fogok főzni belőle. A virsli ehhez kell majd.
A disznóhúsból pedig pörköltet készítettem. Ma csak a főzelékem tetejére tettem egy kanálnyit, de holnapra főzök hozzá nokedlit, és főszerepben fog tündökölni.
Végül a karfiol/brokkoli, a kelkáposzta, meg a valamilyen hús maradt versenyben, és a mérkőzés csak bevásárláskor dőlt el, amikor az üzletben kiderült, hogy brokkoli nincs, a karfiol meg annyiba kerül, amennyit már pont nem vagyok hajlandó kifizetni érte.
Vettem tehát:
- egy fej kelkáposztát (299 Ft/kg, az enyém kisebb, csak 240 Ft volt)
- egy kiló sertéscombot, 1300 Ft-ért.
- egy csomag (4 db) visrlit, 270 Ft-ért.
A kelkáposztát kettévágtam, és az egyik feléből - meg egy bazinagy krumpliból - főzeléket készítettem. Van már a blogon kelkáposztafőzelék, de most újítottam. Sokat nem, de lehet, hogy rájöttem a tuti módszerre. Nekem ugyanis általában hígra sikerül a kelkáposztafőzelék, és általában elég ideges bírok lenni emiatt. Tegnap kigondoltam, hogy nem teszek rá annyi vizet, amennyi ellepi, sőt annyit sem, amennyi csak majdnem lepi el. Talán kétujjnyi vizet öntöttem a lábos aljába, és fedő alatt ebben is gyönyörűszépen megpuhult a káposzta, megfőtt a krumpli. Akkor aztán berántottam, és tökéletes lett az állaga. Ha sűrű lett volna, beleönteni még mindig könnyebb egy kis vizet, mint kivenni belőle.
3 adag főzelék lett, kettő elfogy ma, egyet lefagyasztok a húgomnak hétvégére.
A másik fél kelkáposztából, pontosabban ennek is csak a feléből, lesz egy kis rakott kel - még hetekkel ezelőtt egy töltött cukkiniből kimaradt némi darált húsos - rizses töltelék, amit lefagyasztottam. Szerintem ez nem lesz több, mint 2 adag, és valamikor a hét második felében kerítek rá sort.
És akkor még mindig lesz egy negyed kelkáposztám, amit elteszek a jövő hétre, mert ugyan imádom, de kicsit talán sok lenne a jóból, ezért kis pihenő után frankfurti levest fogok főzni belőle. A virsli ehhez kell majd.
A disznóhúsból pedig pörköltet készítettem. Ma csak a főzelékem tetejére tettem egy kanálnyit, de holnapra főzök hozzá nokedlit, és főszerepben fog tündökölni.
2010. szeptember 4., szombat
Mai ebédünk
A mai ebédünk érdekesen alakult.
Eredeti terv az volt, hogy becsinált leves, rakott palacsinta.
Akkor szólt a gyerek, ő nem eszik rakott palacsintát. Neki süssek sima kakaósat. - Jó.
Tovább fejlesztette a becsinált levest palóclevessé, hogy neki ilyet főzzek. - Jó.
Tehát a becsinált leves az úgy alakult, hogy egy kisebb adag apának főtt. Megpirítottam egy kisebb fej hagymát, rádobtam a kockára vágott sertés lapockát, lehet csirkével is főzni, csak nálunk apa nem eszi meg azt, ami tollas (volt). Kb. egy maréknyi volt a hús. Amikor kifehéredett, akkor egy kanál liszt, picit pirítottam, és utána felöntöttem vízzel. Fűszereztem sóval, borssal, őrölt köménnyel, babérlevéllel. Főtt, fővögetett, addig odatettem a palócleves alapját képező pörköltet is, a maradék lapockából.
Amíg a levesalapok főttek, addig bekavartam a palacsintát 1 liter tejből 5 tojással.
Elkezdtem kisütni a palacsintákat. Az egyik adagot rétegeztem cukrozott mákkal, dióval, szilvalekvárral. A másik adag kb.5 darab kakaóval töltött lett.
Palacsinta sütés közben a becsinált levesbe tettem kevés rizst és leveszöldséget.
A palóclevesbe krumplit kockára vágva, és fél csomag zöldbabot, fagyasztottat. Amikor a levesek megfőttek tejföllel gazdagítottam. A becsinált leves kapott még citromlevet, hogy fincsi savanykás legyen.
Nem szoktam megkóstolni a főztömet főzés közben, érzésből főzök, de a leveseket most kóstolgattam, hogy az arányok jók legyenek.
Az árak: fél kg serés lapocka akciós volt, kb.500 Ft, a krumpli 1 kg, kb.150 Ft, 1 liter tej 170 Ft, 5 tojás 150 Ft.
A többi hozzávaló volt otthon, többnyire nagyobb tételben szoktam vásárolni, hogy mindig legyen itthon valami, amiből lehet kaját alkotni.
Eredeti terv az volt, hogy becsinált leves, rakott palacsinta.
Akkor szólt a gyerek, ő nem eszik rakott palacsintát. Neki süssek sima kakaósat. - Jó.
Tovább fejlesztette a becsinált levest palóclevessé, hogy neki ilyet főzzek. - Jó.
Tehát a becsinált leves az úgy alakult, hogy egy kisebb adag apának főtt. Megpirítottam egy kisebb fej hagymát, rádobtam a kockára vágott sertés lapockát, lehet csirkével is főzni, csak nálunk apa nem eszi meg azt, ami tollas (volt). Kb. egy maréknyi volt a hús. Amikor kifehéredett, akkor egy kanál liszt, picit pirítottam, és utána felöntöttem vízzel. Fűszereztem sóval, borssal, őrölt köménnyel, babérlevéllel. Főtt, fővögetett, addig odatettem a palócleves alapját képező pörköltet is, a maradék lapockából.
Amíg a levesalapok főttek, addig bekavartam a palacsintát 1 liter tejből 5 tojással.
Elkezdtem kisütni a palacsintákat. Az egyik adagot rétegeztem cukrozott mákkal, dióval, szilvalekvárral. A másik adag kb.5 darab kakaóval töltött lett.
Palacsinta sütés közben a becsinált levesbe tettem kevés rizst és leveszöldséget.
A palóclevesbe krumplit kockára vágva, és fél csomag zöldbabot, fagyasztottat. Amikor a levesek megfőttek tejföllel gazdagítottam. A becsinált leves kapott még citromlevet, hogy fincsi savanykás legyen.
Nem szoktam megkóstolni a főztömet főzés közben, érzésből főzök, de a leveseket most kóstolgattam, hogy az arányok jók legyenek.
Az árak: fél kg serés lapocka akciós volt, kb.500 Ft, a krumpli 1 kg, kb.150 Ft, 1 liter tej 170 Ft, 5 tojás 150 Ft.
A többi hozzávaló volt otthon, többnyire nagyobb tételben szoktam vásárolni, hogy mindig legyen itthon valami, amiből lehet kaját alkotni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
