Péntek este felugrottunk Anyóshoz, aki ugyan nem az enyém, hanem öcsémé, de én is használhatom. Finom illat volt a konyhában, kérdeztem, mit főz, azt mondta, rizses húst. Na de abba kell babérlevél? Hát, ő szokott bele tenni. Azt hiszem, ekkor indult el a vezérhangya.
A tegnapi teszkózáskor aztán eldőlt minden, mert akciós volt a lapocka, vettem is egy kilót.
Ez persze nekem nagyon sok, így rizses hús csak a feléből lett. Tényleg kipróbáltam babérlevéllel, de többet nem fogom, mert az illata valóban csodás, de végül aztán annyira nem jött be.
Amúgy kivételesen "szabályosan" főztem, tehát nem a gagyi módszerrel (főzök pörköltet meg főzök rizst, aztán összeborítom), hanem a félkész pörköltbe tettem a rizst, amikor már alig volt leve. De felöntöttem még további vízzel, amennyi a rizsfőzéshez egyébként is kellett volna. Addig hagytam a gázon, míg majdnem az összes víz eltűnt róla, utána még betettem a sütőbe kábé negyedórára. Kész is volt. A pörköltet fél kiló húsból főztem, rizst olyan 20-25 dekát tettem bele, négy adag lett.
A hús másik felét felszeleteltem, sóztam, borsoztam, és belepakoltam egy kiolajozott jénaiba. Mellé behajigáltam "tetszőleges mennyiségű" (értsd: amennyi volt) kisebb-nagyobb darabokra vágott krumplit, céklát, sütőtököt, zellert és lilahagymát. Stratégiai pontokon egy-egy gerezd fokhagymát is elhelyeztem. Kis vizet aláöntve fólia alatt pároltam a közepesen forró sütőben, majd egy óra múlva úgy döntöttem, hogy fólia nélkül sütöm tovább. De véletlenül túl sok levet engedett, így ezt először lemertem róla, és félretettem, a zöldséges húst meg tovább sütöttem, míg minden összetevő szép pirosas színt kapott. Ebből ránézésre 2-3 adag lesz.
A félretett sötétbordó levet pedig rizottóhoz, főzelékhez, vagy krémleveshez tervezem felhasználni. A közeljövőben tehát további céklás kaja várható, mert máshoz ez a lé hülyén nézne ki :-D
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sertéshús. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sertéshús. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. november 19., hétfő
2010. november 22., hétfő
Vasárnapi büntetőmenü
Sütőtök, kelbimbó, gomba... nem éppen egy hagyományos vasárnapi családi ebéd alapanyagai, de mi se vagyunk éppen egy hagyományos család :-D
Sütőtök-krémleves
Egy kis sütőtököt meghámoztam, kimagoztam, felkockáztam. Ételízesítős vízben puhára főztem, és közben még tettem hozzá egy pici curryport, chiliport és zúzott fokhagymát. Botmixerrel turmixoltam, és mivel túlságosan hígra sikeredett, úgy döntöttem, hogy liszttel fogom behabarni. Egy tálkában egy kanál lisztet elkevertem egy kis tejszínnel meg tejföllel, kanalaztam hozzá a levesből, visszaöntöttem a többihez, elkevertem, és még pár percig forraltam.
(Amikor magától is elég sűrű, akkor a lisztet kihagyom belőle.)
Levesgyöngyöt ettünk volna hozzá, csak nem találtam meg :-D
Gombás-sajtos hús
Egy doboz gombát megtisztítottam, vékonyra szeleteltem. Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem, ebbe beledobtam a gombát, megsóztam, megborsoztam, és addig pároltam, míg teljesen elfőtt a leve. Kiszedtem, félreraktam.
Ugyanebbe a serpenyőbe még egy kis olajat öntöttem, és mindkét oldalán pár percig elősütöttem benne 4 szelet húst (sertéscombot vettem, de lehet más is), amit előtte kiklopfoltam, megsóztam, és megborsoztam.
Lapos jénai edénybe pakoltam az elősütött hússzeleteket, a tetejükön elosztottam a gombát, és mindegyiket megszórtam reszelt sajttal.
Letakartam alufóliával, és előmelegített sütőben, közepes lángon kb. 1 órát sütöttem, utána leszedtem a fóliát, és nagy lángon még addig benn hagytam, amíg jól elpárolgott a leve, és a sajt szépen rápirult a tetejére.
Krumplis kelbimbó tejszínnel
Pár szem krumplit meghámoztam, és felkockáztam. Megtisztítottam néhány marék kelbimbót, a nagyobbakat félbevágtam. A krumplival együtt fazékba raktam, felöntöttem vízzel, megsóztam, és kb. puhára főztem. Leszűrtem, átraktam egy tűzálló tálba, rálöttyintettem egy kis tejszínt, és egy negyedórára beraktam a sütőbe.
Finom lett minden. A levest a vegetáriánus kistestvér is megehette, utána krumplis kelbimbót kapott ráolvasztott reszelt sajttal.
Aki szépen megette az ebédet, kapott kuglófot csokiöntettel.
A tízperces kuglóf receptjét választottam ki a netről - a Mindmegettén itt található, én valamikor régen a Nők Lapja Café fórumáról írtam ki -, és úgy gondoltam, be kéne vonni csokimázzal. Sajnos lusta voltam megkeresni a jól bevált csokimázam receptjét, így csak véletlenszerűen kiválasztottam egyet, szintén a Mindmegettéről. Csúnya bukta volt, nem szilárdult meg egyáltalán, de sebaj, a családnak azt mondtam, hogy direkt így akartam, és ez igazából csokiöntet :-D
(A mennyiségeket mindenki állapítsa meg maga, a saját családjának létszáma, ízlése, befogadóképessége alapján :-D
Sütőtök-krémleves
Egy kis sütőtököt meghámoztam, kimagoztam, felkockáztam. Ételízesítős vízben puhára főztem, és közben még tettem hozzá egy pici curryport, chiliport és zúzott fokhagymát. Botmixerrel turmixoltam, és mivel túlságosan hígra sikeredett, úgy döntöttem, hogy liszttel fogom behabarni. Egy tálkában egy kanál lisztet elkevertem egy kis tejszínnel meg tejföllel, kanalaztam hozzá a levesből, visszaöntöttem a többihez, elkevertem, és még pár percig forraltam.
(Amikor magától is elég sűrű, akkor a lisztet kihagyom belőle.)
Levesgyöngyöt ettünk volna hozzá, csak nem találtam meg :-D
Gombás-sajtos hús
Egy doboz gombát megtisztítottam, vékonyra szeleteltem. Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem, ebbe beledobtam a gombát, megsóztam, megborsoztam, és addig pároltam, míg teljesen elfőtt a leve. Kiszedtem, félreraktam.
Ugyanebbe a serpenyőbe még egy kis olajat öntöttem, és mindkét oldalán pár percig elősütöttem benne 4 szelet húst (sertéscombot vettem, de lehet más is), amit előtte kiklopfoltam, megsóztam, és megborsoztam.
Lapos jénai edénybe pakoltam az elősütött hússzeleteket, a tetejükön elosztottam a gombát, és mindegyiket megszórtam reszelt sajttal.
Letakartam alufóliával, és előmelegített sütőben, közepes lángon kb. 1 órát sütöttem, utána leszedtem a fóliát, és nagy lángon még addig benn hagytam, amíg jól elpárolgott a leve, és a sajt szépen rápirult a tetejére.
Krumplis kelbimbó tejszínnel
Pár szem krumplit meghámoztam, és felkockáztam. Megtisztítottam néhány marék kelbimbót, a nagyobbakat félbevágtam. A krumplival együtt fazékba raktam, felöntöttem vízzel, megsóztam, és kb. puhára főztem. Leszűrtem, átraktam egy tűzálló tálba, rálöttyintettem egy kis tejszínt, és egy negyedórára beraktam a sütőbe.
Finom lett minden. A levest a vegetáriánus kistestvér is megehette, utána krumplis kelbimbót kapott ráolvasztott reszelt sajttal.
Aki szépen megette az ebédet, kapott kuglófot csokiöntettel.
A tízperces kuglóf receptjét választottam ki a netről - a Mindmegettén itt található, én valamikor régen a Nők Lapja Café fórumáról írtam ki -, és úgy gondoltam, be kéne vonni csokimázzal. Sajnos lusta voltam megkeresni a jól bevált csokimázam receptjét, így csak véletlenszerűen kiválasztottam egyet, szintén a Mindmegettéről. Csúnya bukta volt, nem szilárdult meg egyáltalán, de sebaj, a családnak azt mondtam, hogy direkt így akartam, és ez igazából csokiöntet :-D
(A mennyiségeket mindenki állapítsa meg maga, a saját családjának létszáma, ízlése, befogadóképessége alapján :-D
2010. november 8., hétfő
Valamilyen tokány tarhonyával
Gyerekkorunkban az öcsémmel együtt ku... vagyis ki.... vagyis KEgyetlenül válogatósak voltunk, szerintem anyám fejében biztos megfordult néhányszor, hogy inkább hagy minket egyszerűen éhen pusztulni, aztán levan a gond... végül azért valahogy mégis megmaradtunk.
Próbálkoztak szerencsétlen szüleink olyan trükkökkel is, hogy egy - szerintük - vonzó, új névre keresztelték az ételeket, pl. kengurulevesnek hívták a zacskós levest, nem mintha úgy megettük volna, de azért legalább megpróbálták...
Anyu nem főzött igazán jól. Én egy olyan furcsa emberpéldány vagyok, akinek, ha azt mondják, hogy "anya főztje", akkor körülbelül nem jut eszembe semmi kiemelkedő, ha csak az a tökfőzelék nem, amit egy nyaralás alkalmával készített, és hát kiemelkedően rossz lett.
Nem is ettük meg, ezért bepróbálkozott vele másnap is, de apu elvitt minket inkább a strandra hamburgerezni meg palacsintázni, lett is belőle sértődés, ahogy kell. Évekig emlegettük a töklevest, anyu évekig volt megsértődve miatta.
Mindannyian szerettük viszont azt a valamilyen tokányt, amit a Fantáziadús És Bizalomgerjesztő Ételnevek projekt keretében "pruttyos" húsnak nevezett el, és a ronda nevével ellentétben tényleg finom volt, én is szoktam főzni rendszeresen, pl. tegnap is ez volt ebédre, csak én tejfölös tokányként mutattam be inkább...
Hozzávalók:
- sertéshús (combot vettem lidlben)
- fokhagyma
- só, bors, majoranna
- mustár, tejföl
75 dkg volt a hús, amit vettem, ebből 4 adag tokány lett.
Felcsíkoztam a combot, kisujjnyinál nagyobb, mondjuk olyan GYŰRŰSUJJNYI darabokra :-)
Kevés olajon fehéredésig pirítottam, aztán megsóztam, megborsoztam, szórtam rá majoránnát, meg két gerezd zúzott fokhagymát, aláöntöttem egy kis vizet, aztán addig pároltam, míg szépen megpuhult - ez valamivel több, mint egy óráig tartott. A vizet néha pótoltam. A végén egy pohár tejfölbe mustárt kevertem, ráöntöttem a húsra, összeforraltam, és kész is volt. (Néha az elején egy almát is beledarabolok, most nem, mert nem volt otthon.)
Kizárólag csak tarhonyával ér enni.
Na jó, ez hülyeség, ma is tésztát főztem hozzá, azzal hoztam el a maradékot.
Nem néztem most árakat, de viszonylag pénztárcakímélő étel.
Próbálkoztak szerencsétlen szüleink olyan trükkökkel is, hogy egy - szerintük - vonzó, új névre keresztelték az ételeket, pl. kengurulevesnek hívták a zacskós levest, nem mintha úgy megettük volna, de azért legalább megpróbálták...
Anyu nem főzött igazán jól. Én egy olyan furcsa emberpéldány vagyok, akinek, ha azt mondják, hogy "anya főztje", akkor körülbelül nem jut eszembe semmi kiemelkedő, ha csak az a tökfőzelék nem, amit egy nyaralás alkalmával készített, és hát kiemelkedően rossz lett.
Nem is ettük meg, ezért bepróbálkozott vele másnap is, de apu elvitt minket inkább a strandra hamburgerezni meg palacsintázni, lett is belőle sértődés, ahogy kell. Évekig emlegettük a töklevest, anyu évekig volt megsértődve miatta.
Mindannyian szerettük viszont azt a valamilyen tokányt, amit a Fantáziadús És Bizalomgerjesztő Ételnevek projekt keretében "pruttyos" húsnak nevezett el, és a ronda nevével ellentétben tényleg finom volt, én is szoktam főzni rendszeresen, pl. tegnap is ez volt ebédre, csak én tejfölös tokányként mutattam be inkább...
Hozzávalók:
- sertéshús (combot vettem lidlben)
- fokhagyma
- só, bors, majoranna
- mustár, tejföl
75 dkg volt a hús, amit vettem, ebből 4 adag tokány lett.
Felcsíkoztam a combot, kisujjnyinál nagyobb, mondjuk olyan GYŰRŰSUJJNYI darabokra :-)
Kevés olajon fehéredésig pirítottam, aztán megsóztam, megborsoztam, szórtam rá majoránnát, meg két gerezd zúzott fokhagymát, aláöntöttem egy kis vizet, aztán addig pároltam, míg szépen megpuhult - ez valamivel több, mint egy óráig tartott. A vizet néha pótoltam. A végén egy pohár tejfölbe mustárt kevertem, ráöntöttem a húsra, összeforraltam, és kész is volt. (Néha az elején egy almát is beledarabolok, most nem, mert nem volt otthon.)
Kizárólag csak tarhonyával ér enni.
Na jó, ez hülyeség, ma is tésztát főztem hozzá, azzal hoztam el a maradékot.
Nem néztem most árakat, de viszonylag pénztárcakímélő étel.
2010. október 15., péntek
Aszalt szilvás hús bulgurral
Elég nagy sötétség kell ahhoz, hogy sertéskarajt az ember párolni akarjon, nekem persze muszáj volt megpróbálnom, ki is szárítottam csúfosul, de tulajdonképpen az íze jó lett, a mártással együtt akár le is lehet nyelni, és legalább egy életre megtanultam, hogy a karaj nem_erre_való.
- fél kiló... ööö... izééé... HÚS :-)
- pár szem aszalt szilva
- só, bors, fokhagyma, balzsamecet, (rómaikömény)
- bulgur
4-5 darab aszalt szilvát felaprítottam, tálkába tettem, rálöttyintettem egy evőkanálnyi balzsamecetet, és ebben állni hagytam.
Csíkokra vágtam a húst, és kevés olajon fehéredésig pirítottam, utána megsóztam, megborsoztam, rányomtam két gerezd fokhagymát, aztán valamiért eszembe jutott a római kömény, és abból is szórtam rá, de csak egy leheletnyit, mert hajlamos vagyok eltúlozni, aztán meg utálom az egészet. Így igazából nem is érződik, csak van benne valami... érdekesség. Ámbár lehet, hogy nélküle is éppen ugyanilyen lett volna.
Az ecetes szilvát is a húsra kotortam, öntöttem alá vizet, és elkezdtem párolni fedő alatt. Mikor a víz elfogyott, mindig ellenőriztem, hogy puha-e már a hús, de soha nem volt az, ezért mindig új vizet öntöttem alá, és még tovább pároltam kis lángon. Mire megpuhult, alaposan ki is száradt, ezért soha, de soha ne csináljátok utánam karajból :-)
Ami viszont pozitív, hogy a balzsamecetes aszalt szilvából valami különösen finom, sűrű szósz képződött, és később jót vigyorogtam azon, hogy a savanyúságot (ecetes szilva) is sikerült beépítenem a kajába.
Köretnek egy kávéscsészényi bulgurt két kávéscsészényi forrásban lévő vízbe szórtam, megsóztam és elkezdtem főzni. Mikor már sehol sem láttam vizet alatta, elzártam, lefedtem, és akkor azért még a maradékot persze beszívta és jól megpuhult.
Szerintem szintén olyan kétlányos adag.
A hús 650 Ft-ba került kb., és ha nem kellett volna megvennem egy zacskó aszalt szilvát öccáér', akkor nem is lett volna ez egy drága étel, így viszont igen :-)
- fél kiló... ööö... izééé... HÚS :-)
- pár szem aszalt szilva
- só, bors, fokhagyma, balzsamecet, (rómaikömény)
- bulgur
4-5 darab aszalt szilvát felaprítottam, tálkába tettem, rálöttyintettem egy evőkanálnyi balzsamecetet, és ebben állni hagytam.
Csíkokra vágtam a húst, és kevés olajon fehéredésig pirítottam, utána megsóztam, megborsoztam, rányomtam két gerezd fokhagymát, aztán valamiért eszembe jutott a római kömény, és abból is szórtam rá, de csak egy leheletnyit, mert hajlamos vagyok eltúlozni, aztán meg utálom az egészet. Így igazából nem is érződik, csak van benne valami... érdekesség. Ámbár lehet, hogy nélküle is éppen ugyanilyen lett volna.
Az ecetes szilvát is a húsra kotortam, öntöttem alá vizet, és elkezdtem párolni fedő alatt. Mikor a víz elfogyott, mindig ellenőriztem, hogy puha-e már a hús, de soha nem volt az, ezért mindig új vizet öntöttem alá, és még tovább pároltam kis lángon. Mire megpuhult, alaposan ki is száradt, ezért soha, de soha ne csináljátok utánam karajból :-)
Ami viszont pozitív, hogy a balzsamecetes aszalt szilvából valami különösen finom, sűrű szósz képződött, és később jót vigyorogtam azon, hogy a savanyúságot (ecetes szilva) is sikerült beépítenem a kajába.
Köretnek egy kávéscsészényi bulgurt két kávéscsészényi forrásban lévő vízbe szórtam, megsóztam és elkezdtem főzni. Mikor már sehol sem láttam vizet alatta, elzártam, lefedtem, és akkor azért még a maradékot persze beszívta és jól megpuhult.
Szerintem szintén olyan kétlányos adag.
A hús 650 Ft-ba került kb., és ha nem kellett volna megvennem egy zacskó aszalt szilvát öccáér', akkor nem is lett volna ez egy drága étel, így viszont igen :-)
2010. szeptember 6., hétfő
A kelkáposzta több élete
Főzzünk egy alapanyagból több napra változatosan - nagyon örültem magamnak a múlt héten, amikor előálltam ezzel a javaslattal. De aztán meg is kellett volna valósítani, és akkor én sokáig ültem az ágyam szélén, összeráncolt homlokkal bámultam a szemközti falat, és nem lehetett hozzám szólni, mert azon gondolkodtam, hogy melyik legyen A Hozzávaló ezen a héten.
Végül a karfiol/brokkoli, a kelkáposzta, meg a valamilyen hús maradt versenyben, és a mérkőzés csak bevásárláskor dőlt el, amikor az üzletben kiderült, hogy brokkoli nincs, a karfiol meg annyiba kerül, amennyit már pont nem vagyok hajlandó kifizetni érte.
Vettem tehát:
- egy fej kelkáposztát (299 Ft/kg, az enyém kisebb, csak 240 Ft volt)
- egy kiló sertéscombot, 1300 Ft-ért.
- egy csomag (4 db) visrlit, 270 Ft-ért.
A kelkáposztát kettévágtam, és az egyik feléből - meg egy bazinagy krumpliból - főzeléket készítettem. Van már a blogon kelkáposztafőzelék, de most újítottam. Sokat nem, de lehet, hogy rájöttem a tuti módszerre. Nekem ugyanis általában hígra sikerül a kelkáposztafőzelék, és általában elég ideges bírok lenni emiatt. Tegnap kigondoltam, hogy nem teszek rá annyi vizet, amennyi ellepi, sőt annyit sem, amennyi csak majdnem lepi el. Talán kétujjnyi vizet öntöttem a lábos aljába, és fedő alatt ebben is gyönyörűszépen megpuhult a káposzta, megfőtt a krumpli. Akkor aztán berántottam, és tökéletes lett az állaga. Ha sűrű lett volna, beleönteni még mindig könnyebb egy kis vizet, mint kivenni belőle.
3 adag főzelék lett, kettő elfogy ma, egyet lefagyasztok a húgomnak hétvégére.
A másik fél kelkáposztából, pontosabban ennek is csak a feléből, lesz egy kis rakott kel - még hetekkel ezelőtt egy töltött cukkiniből kimaradt némi darált húsos - rizses töltelék, amit lefagyasztottam. Szerintem ez nem lesz több, mint 2 adag, és valamikor a hét második felében kerítek rá sort.
És akkor még mindig lesz egy negyed kelkáposztám, amit elteszek a jövő hétre, mert ugyan imádom, de kicsit talán sok lenne a jóból, ezért kis pihenő után frankfurti levest fogok főzni belőle. A virsli ehhez kell majd.
A disznóhúsból pedig pörköltet készítettem. Ma csak a főzelékem tetejére tettem egy kanálnyit, de holnapra főzök hozzá nokedlit, és főszerepben fog tündökölni.
Végül a karfiol/brokkoli, a kelkáposzta, meg a valamilyen hús maradt versenyben, és a mérkőzés csak bevásárláskor dőlt el, amikor az üzletben kiderült, hogy brokkoli nincs, a karfiol meg annyiba kerül, amennyit már pont nem vagyok hajlandó kifizetni érte.
Vettem tehát:
- egy fej kelkáposztát (299 Ft/kg, az enyém kisebb, csak 240 Ft volt)
- egy kiló sertéscombot, 1300 Ft-ért.
- egy csomag (4 db) visrlit, 270 Ft-ért.
A kelkáposztát kettévágtam, és az egyik feléből - meg egy bazinagy krumpliból - főzeléket készítettem. Van már a blogon kelkáposztafőzelék, de most újítottam. Sokat nem, de lehet, hogy rájöttem a tuti módszerre. Nekem ugyanis általában hígra sikerül a kelkáposztafőzelék, és általában elég ideges bírok lenni emiatt. Tegnap kigondoltam, hogy nem teszek rá annyi vizet, amennyi ellepi, sőt annyit sem, amennyi csak majdnem lepi el. Talán kétujjnyi vizet öntöttem a lábos aljába, és fedő alatt ebben is gyönyörűszépen megpuhult a káposzta, megfőtt a krumpli. Akkor aztán berántottam, és tökéletes lett az állaga. Ha sűrű lett volna, beleönteni még mindig könnyebb egy kis vizet, mint kivenni belőle.
3 adag főzelék lett, kettő elfogy ma, egyet lefagyasztok a húgomnak hétvégére.
A másik fél kelkáposztából, pontosabban ennek is csak a feléből, lesz egy kis rakott kel - még hetekkel ezelőtt egy töltött cukkiniből kimaradt némi darált húsos - rizses töltelék, amit lefagyasztottam. Szerintem ez nem lesz több, mint 2 adag, és valamikor a hét második felében kerítek rá sort.
És akkor még mindig lesz egy negyed kelkáposztám, amit elteszek a jövő hétre, mert ugyan imádom, de kicsit talán sok lenne a jóból, ezért kis pihenő után frankfurti levest fogok főzni belőle. A virsli ehhez kell majd.
A disznóhúsból pedig pörköltet készítettem. Ma csak a főzelékem tetejére tettem egy kanálnyit, de holnapra főzök hozzá nokedlit, és főszerepben fog tündökölni.
2010. augusztus 18., szerda
Variálható ebéd és vacsora: fasírt salátával
Most néztem, hogy írtam már be vöröslencse- és babfasírtot is, de "igazit" még soha :-D
Pedig tegnap is az volt vacsira. Meg ma ebédre.
Különböző salátákkal, a napszaknak megfelelően (este nálam már tiltólistás a tészta, de a hús és a zöldség engedélyezett).
Kezdjük a fasírttal! Hozzávalók:
- 0,5 kg darált hús (bármilyen, de én most sertéshúst használtam)
- 3 szelet kenyér felkockázva, beáztatva, utána jól kinyomkodva (pici negyedkiló vekni volt... rendes kilós kenyérből talán egy szelet is elég. Amúgy pedig ha lett volna zsömle, akkor abból használok egyet, de nem volt.)
- fél fej vöröshagyma felaprítva
- 3 gerezd fokhagyma összezúzva
- 1 tojás
- só, bors, pirospaprika
- prézli
Elkészítés:
A húshoz adtam a kenyérkockákat, a tojást, a hagymákat, aztán megfűszereztem, és masszát gyúrtam belőle. Kb. pingponglabda-méretű golyókat formáztam, prézlibe forgattam, és bő olajban, közepesnél kisebb lángon, egyszer átfordítva megsütöttem őket Szép aranybarnára.
Tésztasaláta (ez amolyan drukkersaláta lett, vagyis "mindent bele"):
- 3 marék orsótészta megfőzve
- fél doboz csemegekukorica
- maradék sajt, kicsi kockákra vágva
- 2 kis kovászos uborka, szintén felaprítva
- öntet, amihez tejfölt, majonézt, sót és borsot kevertem össze
Elkészítés: mindent tálba rakunk és összekeverjük. Érdemes egy órára hűtőbe tenni fogyasztás előtt. Másnapra az ízek összeérnek, a tészta viszont beszívja az öntetet. Valamit valamiért...
Maradékmentő vegyes zöldsaláta:
- fél zacskó "levélmix"
- 1 paprika, felkockázva
- 1 paradicsom, felkockázva
- öntet: mustár, fehérborecet és olívaolaj, na meg persze só-bors, kézi habverővel krémszerűvé keverve
Elkészítés: igen, összekeverjük :-)
Osztozkodás: majdnem 20 fasírt lett. A zöldsalátából nem maradt említésre méltó mennyiség, a tésztasaláta 3 adag volt.
1) Light Menü: fasírt zöldsalátával
2) Haspók Menü: fasírt zöldsalátával ÉS tésztasalátával
3) és 4): két munkahelyi ebéd bedobozolva 3-3 gombóc, 1-1 adag tésztasaláta.
Pedig tegnap is az volt vacsira. Meg ma ebédre.
Különböző salátákkal, a napszaknak megfelelően (este nálam már tiltólistás a tészta, de a hús és a zöldség engedélyezett).
Kezdjük a fasírttal! Hozzávalók:
- 0,5 kg darált hús (bármilyen, de én most sertéshúst használtam)
- 3 szelet kenyér felkockázva, beáztatva, utána jól kinyomkodva (pici negyedkiló vekni volt... rendes kilós kenyérből talán egy szelet is elég. Amúgy pedig ha lett volna zsömle, akkor abból használok egyet, de nem volt.)
- fél fej vöröshagyma felaprítva
- 3 gerezd fokhagyma összezúzva
- 1 tojás
- só, bors, pirospaprika
- prézli
Elkészítés:
A húshoz adtam a kenyérkockákat, a tojást, a hagymákat, aztán megfűszereztem, és masszát gyúrtam belőle. Kb. pingponglabda-méretű golyókat formáztam, prézlibe forgattam, és bő olajban, közepesnél kisebb lángon, egyszer átfordítva megsütöttem őket Szép aranybarnára.
Tésztasaláta (ez amolyan drukkersaláta lett, vagyis "mindent bele"):
- 3 marék orsótészta megfőzve
- fél doboz csemegekukorica
- maradék sajt, kicsi kockákra vágva
- 2 kis kovászos uborka, szintén felaprítva
- öntet, amihez tejfölt, majonézt, sót és borsot kevertem össze
Elkészítés: mindent tálba rakunk és összekeverjük. Érdemes egy órára hűtőbe tenni fogyasztás előtt. Másnapra az ízek összeérnek, a tészta viszont beszívja az öntetet. Valamit valamiért...
Maradékmentő vegyes zöldsaláta:
- fél zacskó "levélmix"
- 1 paprika, felkockázva
- 1 paradicsom, felkockázva
- öntet: mustár, fehérborecet és olívaolaj, na meg persze só-bors, kézi habverővel krémszerűvé keverve
Elkészítés: igen, összekeverjük :-)
Osztozkodás: majdnem 20 fasírt lett. A zöldsalátából nem maradt említésre méltó mennyiség, a tésztasaláta 3 adag volt.
1) Light Menü: fasírt zöldsalátával
2) Haspók Menü: fasírt zöldsalátával ÉS tésztasalátával
3) és 4): két munkahelyi ebéd bedobozolva 3-3 gombóc, 1-1 adag tésztasaláta.
2010. július 21., szerda
Egész jó sült hús
Senki más nem főz? Jó, tudom-tudom, mindenki nyaral.
Én nem nyaralok.
Tegnap - a "gombhoz a kabátot" módszer alapján - azon törtem a fejem, hogy mit kéne enni ahhoz a hű-de-nagyon-jó kovászos uborkához, és rájöttem, hogy sült húst.
Mostanában annyi csirkét ettem, hogy lassan már kapirgálni kezdek, inkább valamilyen disznóhúst szerettem volna, elslattyogtam tehát a piacra, szépen (értsd: bután) néztem a hentes bácsira, és felvázoltam, hogy egyben szeretnék húst sütni, mit ajánl. Hát a slussz, az jó lesz. Lehet egyben sütni, meg szeletben, meg még rántani is. Mondom, OK, én ugyan nem tudom, hogy mi az a slussz, de ha azt mondja, hogy jó lesz, akkor jó lesz, és megvettem a kb. 70 dekás darabot, nagyjából egy ezresért.
Hazavittem, meggondoltam magam, mégis szeletekre vágtam, lábosba pakoltam, megsóztam, megborsoztam, megszórtam őrölt köménnyel, tettem rá még egy összevágott paradicsomot, egy paprikát, egy vöröshagymát, pár gerezd fokhagymát, meg a maradék egy maréknyi kockázott bacont, amit a hűtőben találtam. Felöntöttem ennyi vízzel,ami ellepte, aztán közepes lángon, fedő alatt el is pároltam róla jól. A végére teljesen zsírjára sült, tök jó puha lett.
Csak kicsit elsóztam...
És tényleg nem volt hozzá köret, csak kovászos uborka :-D
Én nem nyaralok.
Tegnap - a "gombhoz a kabátot" módszer alapján - azon törtem a fejem, hogy mit kéne enni ahhoz a hű-de-nagyon-jó kovászos uborkához, és rájöttem, hogy sült húst.
Mostanában annyi csirkét ettem, hogy lassan már kapirgálni kezdek, inkább valamilyen disznóhúst szerettem volna, elslattyogtam tehát a piacra, szépen (értsd: bután) néztem a hentes bácsira, és felvázoltam, hogy egyben szeretnék húst sütni, mit ajánl. Hát a slussz, az jó lesz. Lehet egyben sütni, meg szeletben, meg még rántani is. Mondom, OK, én ugyan nem tudom, hogy mi az a slussz, de ha azt mondja, hogy jó lesz, akkor jó lesz, és megvettem a kb. 70 dekás darabot, nagyjából egy ezresért.
Hazavittem, meggondoltam magam, mégis szeletekre vágtam, lábosba pakoltam, megsóztam, megborsoztam, megszórtam őrölt köménnyel, tettem rá még egy összevágott paradicsomot, egy paprikát, egy vöröshagymát, pár gerezd fokhagymát, meg a maradék egy maréknyi kockázott bacont, amit a hűtőben találtam. Felöntöttem ennyi vízzel,ami ellepte, aztán közepes lángon, fedő alatt el is pároltam róla jól. A végére teljesen zsírjára sült, tök jó puha lett.
Csak kicsit elsóztam...
És tényleg nem volt hozzá köret, csak kovászos uborka :-D
2010. június 28., hétfő
Csülök kenyérrel, főzelék csülökkel
Úgy kezdődött, hogy harcsapaprikást akartam főzni túrós csuszával. Lementem a cébéába, hogy hátha van fagyasztott afrikaiharcsa-filé, de nem volt. Eddig sem volt soha, nem annyira lepődtem meg, végül is tényleg elég merész elképzelés volt részemről, de nem baj, legalább megpróbáltam :-D
Szóval inkább körülnéztem a húsospultnál, és valahogy annyira jól néztek ki az előrecsomagolt, kicsontozott csülkök, hogy vettem is egy csomaggal. Két darab volt benne (kicsike hátsó csülök asszem).
Otthon aztán gondolkodtam, hogy aha, eddig király, vettem csülköt, de most akkor mit csináljak vele???!!! Irány az internet, megnéztem pár receptet, és végül ezt követtem el a csülök ellen: egy tálkában összekevertem egy kis mustárt, olajat, sót, zúzott fokhagymát, őrölt borsot és őrölt köményt. A csülköket kettévágtam, megpróbáltam kockákat vágni a bőrébe, aztán bedörzsöltem a darabokat a fűszeres keverékkel. Nem volt időm túl sokáig állni hagyni, talán csak 1 - 1,5 órára tettem vissza a hűtőbe, aztán kisebbfajta jénaiba pakoltam, először a bőrével lefelé, felöntöttem fél doboz sörrel, és 180 fokra előmelegített sütőbe tettem. Körülbelül két óra múlva jutott eszembe legközelebb, akkor feldaraboltam egy jó nagy vöröshagymát, azt is bedobáltam a jénaiba, pótoltam a sört, a csülökdarabokat meg megfordítottam, hogy ha ez a sör is elfőtt, megpirulhasson rajtuk a bőr. Mindöszesen kb. 4 órát voltak a sütőben, ezalatt a húsdarabok szétesős-omlósra puhultak, a bőrük ropogós barnára sült, a sörös-hagymás léből pedig bőséges, sűrű szaft lett.
Időközben rájöttem, hogy elfelejtettem krumplit venni, ezért ellenőriztem a raktárkészleteimet, sütöttem egy Limara-féle zsúrkenyeret, és összedobtam egy hagymás paradicsomsalátát (só, cukor, ecet kellett még hozzá).
Költségek:
- csülök, 2 kicsi darab, 650 Ft
- kb. fél kg paradicsom, kb. 200 Ft
- 1 doboz Kőbányai sör, asszem, 150 Ft
Ez egy ezres, de csak a hús fele fogyott el, a többiről lefaragtam a zsíros részeket, és az egyik darabot ma hoztam el főzelékhez, a másikat meg majd holnap.
A főzelékem 5 sárgarépából és 2 karalábéból készült. Ezeket felkockáztam, és kevés olajon átforgattam, majd megsóztam és a saját levében pároltam, amíg mindet el nem főtte, akkor megszórtam 2 evőkanál liszttel, felöntöttem tejjel, amit addig-addig öntögettem hozzá, míg besűrűsödve elérte az általam elképzelt ideális főzelék-állagot. Akkor szórtam bele sok petrezselymet, és kész is volt.
- 2 karalábé: 200 Ft
- 7 répa (zsenge, közepes darabok): 55 Ft (kettőt megettem nyersen, mert már megint elég bénán fütyülök, aztán hátha)
Ebből két adag főzelék lett. Később rájöttem, ha lett volna annyi eszem, hogy vegyek borsót is, akkor finomfőzelék lett volna. Így meg nem. Nem baj, mert így is finom. És főzelék.
Szóval inkább körülnéztem a húsospultnál, és valahogy annyira jól néztek ki az előrecsomagolt, kicsontozott csülkök, hogy vettem is egy csomaggal. Két darab volt benne (kicsike hátsó csülök asszem).
Otthon aztán gondolkodtam, hogy aha, eddig király, vettem csülköt, de most akkor mit csináljak vele???!!! Irány az internet, megnéztem pár receptet, és végül ezt követtem el a csülök ellen: egy tálkában összekevertem egy kis mustárt, olajat, sót, zúzott fokhagymát, őrölt borsot és őrölt köményt. A csülköket kettévágtam, megpróbáltam kockákat vágni a bőrébe, aztán bedörzsöltem a darabokat a fűszeres keverékkel. Nem volt időm túl sokáig állni hagyni, talán csak 1 - 1,5 órára tettem vissza a hűtőbe, aztán kisebbfajta jénaiba pakoltam, először a bőrével lefelé, felöntöttem fél doboz sörrel, és 180 fokra előmelegített sütőbe tettem. Körülbelül két óra múlva jutott eszembe legközelebb, akkor feldaraboltam egy jó nagy vöröshagymát, azt is bedobáltam a jénaiba, pótoltam a sört, a csülökdarabokat meg megfordítottam, hogy ha ez a sör is elfőtt, megpirulhasson rajtuk a bőr. Mindöszesen kb. 4 órát voltak a sütőben, ezalatt a húsdarabok szétesős-omlósra puhultak, a bőrük ropogós barnára sült, a sörös-hagymás léből pedig bőséges, sűrű szaft lett.
Időközben rájöttem, hogy elfelejtettem krumplit venni, ezért ellenőriztem a raktárkészleteimet, sütöttem egy Limara-féle zsúrkenyeret, és összedobtam egy hagymás paradicsomsalátát (só, cukor, ecet kellett még hozzá).
Költségek:
- csülök, 2 kicsi darab, 650 Ft
- kb. fél kg paradicsom, kb. 200 Ft
- 1 doboz Kőbányai sör, asszem, 150 Ft
Ez egy ezres, de csak a hús fele fogyott el, a többiről lefaragtam a zsíros részeket, és az egyik darabot ma hoztam el főzelékhez, a másikat meg majd holnap.
A főzelékem 5 sárgarépából és 2 karalábéból készült. Ezeket felkockáztam, és kevés olajon átforgattam, majd megsóztam és a saját levében pároltam, amíg mindet el nem főtte, akkor megszórtam 2 evőkanál liszttel, felöntöttem tejjel, amit addig-addig öntögettem hozzá, míg besűrűsödve elérte az általam elképzelt ideális főzelék-állagot. Akkor szórtam bele sok petrezselymet, és kész is volt.
- 2 karalábé: 200 Ft
- 7 répa (zsenge, közepes darabok): 55 Ft (kettőt megettem nyersen, mert már megint elég bénán fütyülök, aztán hátha)
Ebből két adag főzelék lett. Később rájöttem, ha lett volna annyi eszem, hogy vegyek borsót is, akkor finomfőzelék lett volna. Így meg nem. Nem baj, mert így is finom. És főzelék.
2010. március 28., vasárnap
Hentestokány
Holnaptól háromnapos borismereti tanfolyamra megyek, ahol reményeim szerint ivás is lesz, ezért a hétfőn esedékes gyümölcsnapomat áttettem mára. Inkább.
Egyébként is, tegnap a nagymamámnál voltam, szokás szerint túllőttem a célon, legalábbis ami a kalóriabevitelt illeti, nem is baj, ha ma meg nyugi van.
A hentestokányt a héten főztük, és nagyon jól sikerült, bár szerintem helyenként nem túl szakszerűen jártunk el. Jóvanna, a hozzávalókat néztem csak meg, az elkészítést nem tanulmányoztam.
Elöljáróban megjegyezném, hogy a rizst a Medve főzte hozzá, mert ő tud, én meg nem, és ez egy felháborító igazságtalanság.
Na szóval a kaja hozzávalói:
- 1 vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma ( elbírt volna többet, de nem volt több :-)
- 1 csomag kockázott bacon (nem értem, így olcsóbb volt kilója, mintha a pultnál vettem volna kimérve :-o ) - a 2x125 gramm kb. 600 Ft-ba került, a felét használtam fel, az kb. 300 Ft
- 1 kg sertéscomb - illetve kicsit több volt, 1300 Ft körül, mert ilyesmit nem az interspárban kell venni
- 1/2 csomag sonka, 399 Ft, spáros
- pár darab csemegeuborka
- néhány kanál paradicsompüré
- só, bors
Így készítettük, de nem biztos, hogy tényleg így kell:
A szalonnát megpirítottuk, kellett alá egy kis olaj is, mert nem sült ki belőle elég zsír. Aztán ehhez hozzáadtuk a felkockázott vöröshagymát, és azt is megpirítottuk, utána a fokhagymát, de azt nem pirítottuk meg, hanem egyből küldtük is utána a kisujjnyi csíkokra vágott húst. Fehéredésig sütöttük, sóztuk és borsoztuk, majd felöntöttük vízzel, és egész kis lángon egész sokáig lefedve hagytuk puhulni, a vizet párszor pótoltuk. Amikor a hús puha volt- olyan másfél óra múlva-, tettünk hozzá 2-3 evőkanál paradicsompürét, majd eszünkbe jutott a sonka és az uborka, amit vékony csíkokra szeleteltünk, és belekevertünk az egész cuccba, ezzel már csak pár percig kevergettük tovább, és kész is volt.
Nagyon nagy adag lett, rizs volt hozzá, legnagyobb részét előrecsomagolva lefagyasztottuk, 2 fiúdoboz és 3 lánydoboz került ki belőle.
FINOM!!!!!!
Egyébként is, tegnap a nagymamámnál voltam, szokás szerint túllőttem a célon, legalábbis ami a kalóriabevitelt illeti, nem is baj, ha ma meg nyugi van.
A hentestokányt a héten főztük, és nagyon jól sikerült, bár szerintem helyenként nem túl szakszerűen jártunk el. Jóvanna, a hozzávalókat néztem csak meg, az elkészítést nem tanulmányoztam.
Elöljáróban megjegyezném, hogy a rizst a Medve főzte hozzá, mert ő tud, én meg nem, és ez egy felháborító igazságtalanság.
Na szóval a kaja hozzávalói:
- 1 vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma ( elbírt volna többet, de nem volt több :-)
- 1 csomag kockázott bacon (nem értem, így olcsóbb volt kilója, mintha a pultnál vettem volna kimérve :-o ) - a 2x125 gramm kb. 600 Ft-ba került, a felét használtam fel, az kb. 300 Ft
- 1 kg sertéscomb - illetve kicsit több volt, 1300 Ft körül, mert ilyesmit nem az interspárban kell venni
- 1/2 csomag sonka, 399 Ft, spáros
- pár darab csemegeuborka
- néhány kanál paradicsompüré
- só, bors
Így készítettük, de nem biztos, hogy tényleg így kell:
A szalonnát megpirítottuk, kellett alá egy kis olaj is, mert nem sült ki belőle elég zsír. Aztán ehhez hozzáadtuk a felkockázott vöröshagymát, és azt is megpirítottuk, utána a fokhagymát, de azt nem pirítottuk meg, hanem egyből küldtük is utána a kisujjnyi csíkokra vágott húst. Fehéredésig sütöttük, sóztuk és borsoztuk, majd felöntöttük vízzel, és egész kis lángon egész sokáig lefedve hagytuk puhulni, a vizet párszor pótoltuk. Amikor a hús puha volt- olyan másfél óra múlva-, tettünk hozzá 2-3 evőkanál paradicsompürét, majd eszünkbe jutott a sonka és az uborka, amit vékony csíkokra szeleteltünk, és belekevertünk az egész cuccba, ezzel már csak pár percig kevergettük tovább, és kész is volt.
Nagyon nagy adag lett, rizs volt hozzá, legnagyobb részét előrecsomagolva lefagyasztottuk, 2 fiúdoboz és 3 lánydoboz került ki belőle.
FINOM!!!!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
