Mint tudjuk, nagy haverom a fagyasztó. Pakolok bele mindent, amiből véletlenül maradt, vagy szándékosan lett még egy adag. Néha aztán életet ment, mert pénzt és/vagy időt spórol. Mint például most.
Főztem krumplifőzeléket, és úgy tudtam, hogy virslit fogunk hozzá enni, de kiderült, hogy azt nem nagyon, mert VALAKI kiette a csomagból nyersen. Tudjátok, milyen jól jön ilyenkor a legutóbb bedobozolt és lefagyasztott párolt husi? :-D
Vagy amikor elfogyott a felvágott, és nem volt kedvem boltba menni (tegnap), szóval áttettem a fagyasztóból a sima hűtőbe azt a maradék néhány szeletet a húsvéti főtt sonkából, és máris megvan a mai szendvicsem.
De akkor is a legjobb az volt, hogy megtaláltam a múltkori Dubarry-féle pulykamellhez előfőzött, majd soknak ítélt és lefagyasztott karfiolt, meg egy doboz csirkepörköltet kicsontozott, lebőrözött combból, és ehhez elég volt egy kis rizst főznöm, az egészet egy jénaiba rétegeznem, kis tejföllel meglocsolnom, tetejét paradicsomkarikákkal kiraknom, kicsit a sütőben átsütnöm, és megint egy istenkirály névtelen kaját sikerült összehoznom :-D
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fagyasztás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fagyasztás. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. június 12., csütörtök
2014. május 12., hétfő
Egyet a fagyasztónak, egyet nekem
Bár szeretek főzni, az én életemben is vannak olyan napok, amikor nem érek rá, későn zuhanok haza, vagy csak nincs kedvem. Hogy ilyenkor se szoruljak a drága, és cserébe nem mindig finom menzakosztra, a jól fagyasztható ételekből rendszeresen főzök sokkal többet, mint amennyire szükségem van.
Tegnap például 4 csirkecombból főztem pörköltet. Rengeteg lett.
(4 alsó meg 4 felső egybecsomagolva, és AKCIÓS volt :-)
Mivel jó alaposan elsóztam, tudtam, hogy ezen csak a tejföl segíthet. Ki is szedtem és félreraktam az összes combot, és a léből is kimertem kábé a felét, aztán egy jó adag tejfölt belekavartam a megmaradó lébe. Visszapakoltam bele 2 ilyen meg 2 olyan combot. Ezt a részét fogom megenni ezen a héten.
A többit viszont nem tejfölöztem be, hanem kapásból ment a fagyasztóba, úgy, ahogy volt.
Illetve nem úgy.
Tárolási és élvezeti szempontból is van értelme szerintem, ha az ember csak a húst rakja el. Finnyás vagyok, a bőrét úgyse eszem meg, a csontja pedig végképp nem fog kelleni. Adta magát, hogy a fagyasztós dobozba már csak a vajpuhára főtt, a csontról szinte magától leugró husit tegyem el, meg persze a szaftot.
Sőt, ha már úgyis összekentem magam vele, akkor kicsontoztam a tejfölös mártásba visszakerülő combokat is. Munkahelyre kényelmesebb így vinni, és nem kell csontokat dobálni az irodai papírkosárba. El is hoztam az első részletet ma reggel. Indulás előtt gyorsan megfőztem hozzá egy zacskós kölest, amiről még nem tudom, milyen lesz, de nem akarok mindig rizst és tésztát enni.
Csirke- vagy pulykamellből vagy soványabb disznóhús-szeletekből gyakran készítek olyasmit, hogy az elősütött hús tetejére rápakolok gyakorlatilag bármit, aztán készre sütöm a sütőben. A múltkor padlizsános-sajtos csirkemell készült így, tegnap pedig párolt gombát, maradék, azonnal felhasználásért kiáltó bacont, pár szelet paradicsomot, meg egy kis sovány sajtmaradékot halmoztam a hússzeletekre. Kiolajozott jénaiba pakoltam, köréöntöttem még az elősütéskor megmaradt levét, lefóliáztam, sütöttem egy darabig, aztán fólia nélkül megvártam, míg a sajt rápirul. Az időtényezőről elegánsan elfeledkeztem, így sajnos túlzottan kiszárítottam a húst, ezért nincs is kedvem lefagyasztani, pedig 4 szelet van, és a fele ennek is jó vésztartalék lehetne. Na de milyen már, ha valami finom ebéd után kotorászva végül egy ilyen félresikerült izét talál az ember, szóval inkább gyorsan megeszem ezen a héten, és legközelebb jobban vigyázok :-)
Tegnap például 4 csirkecombból főztem pörköltet. Rengeteg lett.
(4 alsó meg 4 felső egybecsomagolva, és AKCIÓS volt :-)
Mivel jó alaposan elsóztam, tudtam, hogy ezen csak a tejföl segíthet. Ki is szedtem és félreraktam az összes combot, és a léből is kimertem kábé a felét, aztán egy jó adag tejfölt belekavartam a megmaradó lébe. Visszapakoltam bele 2 ilyen meg 2 olyan combot. Ezt a részét fogom megenni ezen a héten.
A többit viszont nem tejfölöztem be, hanem kapásból ment a fagyasztóba, úgy, ahogy volt.
Illetve nem úgy.
Tárolási és élvezeti szempontból is van értelme szerintem, ha az ember csak a húst rakja el. Finnyás vagyok, a bőrét úgyse eszem meg, a csontja pedig végképp nem fog kelleni. Adta magát, hogy a fagyasztós dobozba már csak a vajpuhára főtt, a csontról szinte magától leugró husit tegyem el, meg persze a szaftot.
Sőt, ha már úgyis összekentem magam vele, akkor kicsontoztam a tejfölös mártásba visszakerülő combokat is. Munkahelyre kényelmesebb így vinni, és nem kell csontokat dobálni az irodai papírkosárba. El is hoztam az első részletet ma reggel. Indulás előtt gyorsan megfőztem hozzá egy zacskós kölest, amiről még nem tudom, milyen lesz, de nem akarok mindig rizst és tésztát enni.
Csirke- vagy pulykamellből vagy soványabb disznóhús-szeletekből gyakran készítek olyasmit, hogy az elősütött hús tetejére rápakolok gyakorlatilag bármit, aztán készre sütöm a sütőben. A múltkor padlizsános-sajtos csirkemell készült így, tegnap pedig párolt gombát, maradék, azonnal felhasználásért kiáltó bacont, pár szelet paradicsomot, meg egy kis sovány sajtmaradékot halmoztam a hússzeletekre. Kiolajozott jénaiba pakoltam, köréöntöttem még az elősütéskor megmaradt levét, lefóliáztam, sütöttem egy darabig, aztán fólia nélkül megvártam, míg a sajt rápirul. Az időtényezőről elegánsan elfeledkeztem, így sajnos túlzottan kiszárítottam a húst, ezért nincs is kedvem lefagyasztani, pedig 4 szelet van, és a fele ennek is jó vésztartalék lehetne. Na de milyen már, ha valami finom ebéd után kotorászva végül egy ilyen félresikerült izét talál az ember, szóval inkább gyorsan megeszem ezen a héten, és legközelebb jobban vigyázok :-)
2010. január 29., péntek
Chilis bab
Igen, tudom, a csapból is én folyok, de már megint főztem tegnap este.
Igen, tudom, más rendes emberek napközben elvannak a munkahelyi büfében meg a menzán, a gyerkőceik az iskolában, oviban ebédelnek, de nálunk a munkahelyi büfé meg a menza elég drága, így aztán én jól nem megyek oda, csak ha
a)túrós pite van a büfében,
b)természeti csapás vagy egyéb vis maior okán nem főztem magamnak előre.
Már korábban elhatároztam, hogy chilis babot kéne enni, de a nem annyira tartós alapanyagok mindig előretolakodtak és reklamáltak, hogy őket használjam fel, mert a babkonzerv tök jól elvan a dobozában, és a darált hús is remekül érzi magát a fagyasztóban. És hát nekik volt igazuk. Most meg elfogytak végre, illetve nem, mert van még egy lilakáposztám, de azt valamihez akarom elkészíteni, a valami meg még nincs kitalálva.
Tehát chilis bab, naná hogy kukoricával, mert átjött a Medve, és hirtelen olyan szánalmasan kevésnek tűnt az az egy doboz babkonzerv... Így már persze mindjárt nem szabályos, mert a csilis BABhoz kukorica annyira nem kell, de legalább elég lett.
Ebből van:
- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- őrölt kömény
- pirospaprika
- őrölt csilipaprika
- kb. 1/2 kg darált hús
- fűszersó
- 1 doboz hámozott paradicsom
- 1 kis doboz sűrített paradicsom
- 1 doboz konzerv vörösbab
- 1 doboz konzervkukorica
- majoránna
Tiszta konzervkaja, tök ciki :-)
Így készült:
Az alacsony oldalú teflonos lábosomban olajat hevítettem, és üvegesre pároltam benne a felkockázott hagymát. Kicsire vettem a lángot, és a hagymához adtam a fokhagymát, az őrölt köményt, a chilit és a pirospaprikát, ezt állítólag 5 percig kellett volna kevergetni, de nem mertem a paprika miatt, így elég hamar hozzáadtam a darált húst, erősebbre vettem a lángot, és a darált húst folyamatosan cincálva addig sütöttem, míg már sehol nem láttam rózsaszín foltot. Akkor megszórtam a nem-vegeta ételízesítő fűszersóval, felengedtem egy fél pohár vízzel, hozzáadtam a hámozott meg a sűrített paradicsomot (a hámozott egészben volt, így aztán azt szét kellett nyomkodni), tettem bele majoránnát, és takaréklángon hagytam főni majd' egy órát (mert közben elmentem tévézni), utána beletettem a babot meg a kukoricát, megkóstoltam, utánaízesítettem, és már csak pár percig főztem együtt.
Lehetett volna hozzá rizst főzni, és akkor 4-5 adag simán kijön ennyiből (kukorica nélkül kevesebb...), rizs nélkül 3 hétmérföldes adag.
Figyelem, jól fagyasztható, nem baj, ha sok készül belőle, praktikus vésztartalék-kaja!
Költségvetés:
- hús: 350 Ft
- bab: 115 Ft
- kukorica: kb. ugyanannyi
- hámozott paradicsom: passzolok, mondjuk max. 150, mert teszkós
- sűrített paradicsom: szintén passz, de max. 50 Ft lehetett, mert szintén gazdaságos...
780 Ft, osztva hárommal, az 260 Ft adagonként. Nem veszélyes.
Altair:
Részemről Maris imádom a receptjeidet, szóval csak hajrá! :o) Nálunk ma nem válságmenü lesz, mert Jeti főz és ma újzélandi fagyasztott bárányt vesz a Vásárcsarnok alagsorában. Az meg még nyersen felszolgálva sem fér bele a válságkonyha alapkoncepciójába. :o)
És szerintem a kukorica igenis illik a chilisbabba, mert mindenbe jó! :oD
A konzervkaja meg azért jó, mert ezek mind hőkezeléssel vannak tartósítva vagyis nincs bennük tartósítószer, ahogy a mirelit kajába se! Csak arra vigyázz, hogy a darált húst rögtön fagyosan dobd a lábosba vagy mikrózva olvaszd ki, mert a kiengedtetése nagyon sok veszélyt hordoz magában (Tiszta baciparadicsom: Sok oxigén, jó kaja - Nyamiii!)
Milyen jó ebéd lehetne: Vennénk krumplit-hagymát és tört burgonyát készítenénk, miközben én megsütném jó köményesen a karajszeleteket, amik a hűtőben ragadtak, te megy pároltkáposztát adnál nekem mellé :o) Hiába, közeledik az ebédidő... :o)
Igen, tudom, más rendes emberek napközben elvannak a munkahelyi büfében meg a menzán, a gyerkőceik az iskolában, oviban ebédelnek, de nálunk a munkahelyi büfé meg a menza elég drága, így aztán én jól nem megyek oda, csak ha
a)túrós pite van a büfében,
b)természeti csapás vagy egyéb vis maior okán nem főztem magamnak előre.
Már korábban elhatároztam, hogy chilis babot kéne enni, de a nem annyira tartós alapanyagok mindig előretolakodtak és reklamáltak, hogy őket használjam fel, mert a babkonzerv tök jól elvan a dobozában, és a darált hús is remekül érzi magát a fagyasztóban. És hát nekik volt igazuk. Most meg elfogytak végre, illetve nem, mert van még egy lilakáposztám, de azt valamihez akarom elkészíteni, a valami meg még nincs kitalálva.
Tehát chilis bab, naná hogy kukoricával, mert átjött a Medve, és hirtelen olyan szánalmasan kevésnek tűnt az az egy doboz babkonzerv... Így már persze mindjárt nem szabályos, mert a csilis BABhoz kukorica annyira nem kell, de legalább elég lett.
Ebből van:
- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- őrölt kömény
- pirospaprika
- őrölt csilipaprika
- kb. 1/2 kg darált hús
- fűszersó
- 1 doboz hámozott paradicsom
- 1 kis doboz sűrített paradicsom
- 1 doboz konzerv vörösbab
- 1 doboz konzervkukorica
- majoránna
Tiszta konzervkaja, tök ciki :-)
Így készült:
Az alacsony oldalú teflonos lábosomban olajat hevítettem, és üvegesre pároltam benne a felkockázott hagymát. Kicsire vettem a lángot, és a hagymához adtam a fokhagymát, az őrölt köményt, a chilit és a pirospaprikát, ezt állítólag 5 percig kellett volna kevergetni, de nem mertem a paprika miatt, így elég hamar hozzáadtam a darált húst, erősebbre vettem a lángot, és a darált húst folyamatosan cincálva addig sütöttem, míg már sehol nem láttam rózsaszín foltot. Akkor megszórtam a nem-vegeta ételízesítő fűszersóval, felengedtem egy fél pohár vízzel, hozzáadtam a hámozott meg a sűrített paradicsomot (a hámozott egészben volt, így aztán azt szét kellett nyomkodni), tettem bele majoránnát, és takaréklángon hagytam főni majd' egy órát (mert közben elmentem tévézni), utána beletettem a babot meg a kukoricát, megkóstoltam, utánaízesítettem, és már csak pár percig főztem együtt.
Lehetett volna hozzá rizst főzni, és akkor 4-5 adag simán kijön ennyiből (kukorica nélkül kevesebb...), rizs nélkül 3 hétmérföldes adag.
Figyelem, jól fagyasztható, nem baj, ha sok készül belőle, praktikus vésztartalék-kaja!
Költségvetés:
- hús: 350 Ft
- bab: 115 Ft
- kukorica: kb. ugyanannyi
- hámozott paradicsom: passzolok, mondjuk max. 150, mert teszkós
- sűrített paradicsom: szintén passz, de max. 50 Ft lehetett, mert szintén gazdaságos...
780 Ft, osztva hárommal, az 260 Ft adagonként. Nem veszélyes.
Altair:
Részemről Maris imádom a receptjeidet, szóval csak hajrá! :o) Nálunk ma nem válságmenü lesz, mert Jeti főz és ma újzélandi fagyasztott bárányt vesz a Vásárcsarnok alagsorában. Az meg még nyersen felszolgálva sem fér bele a válságkonyha alapkoncepciójába. :o)
És szerintem a kukorica igenis illik a chilisbabba, mert mindenbe jó! :oD
A konzervkaja meg azért jó, mert ezek mind hőkezeléssel vannak tartósítva vagyis nincs bennük tartósítószer, ahogy a mirelit kajába se! Csak arra vigyázz, hogy a darált húst rögtön fagyosan dobd a lábosba vagy mikrózva olvaszd ki, mert a kiengedtetése nagyon sok veszélyt hordoz magában (Tiszta baciparadicsom: Sok oxigén, jó kaja - Nyamiii!)
Milyen jó ebéd lehetne: Vennénk krumplit-hagymát és tört burgonyát készítenénk, miközben én megsütném jó köményesen a karajszeleteket, amik a hűtőben ragadtak, te megy pároltkáposztát adnál nekem mellé :o) Hiába, közeledik az ebédidő... :o)
2010. január 19., kedd
Ma nem főzök, van maradék
Ma is rakott zöldbabot ebédeltem, sőt holnap is azt fogok. Nem olyan iszonyú változatos, de mivel nagyon szeretem, nem szenvedés három egymást követő nap is azt enni. Sőt!!!!
Amiről tudom, hogy megunnám, és valamiért - akár direkt, akár véletlenül - mégis többet főzök belőle, az kapásból megy a fagyasztóba.
Milyen jól fog jönni egy lustadisznó délután, amikor hazamegyek, és semmi kedvem nem lesz főzni másnapra.
De mondd csak, Altair!
"Ér" lefagyasztani azt a kaját, ami eleve mirelitből van?
(Mondjuk, én le szoktam, de azért gondoltam, megkérdezem :-)
Altair:
Hogyne érne! :o) Először is a mirelit az a nyersanyagod. Azt visszafagyasztani nem szabad, ha felengedett, mert a felengedés ideje alatt a zöldbabon maradt mikrobák szaporodásnak indulnak.
De ha ételt készítesz belőle, akkor az már készételnek számít és azt újra lefagyaszthatod. Ha ezek után felolvasztod, akkor viszont vagy meg kell enned mindet, vagy kidobni a maradékot, mert visszafagyasztani megint csak tilos. A kidobás elkerülhető, ha egyszeri adagokban fagyasztod le.
Amiről tudom, hogy megunnám, és valamiért - akár direkt, akár véletlenül - mégis többet főzök belőle, az kapásból megy a fagyasztóba.
Milyen jól fog jönni egy lustadisznó délután, amikor hazamegyek, és semmi kedvem nem lesz főzni másnapra.
De mondd csak, Altair!
"Ér" lefagyasztani azt a kaját, ami eleve mirelitből van?
(Mondjuk, én le szoktam, de azért gondoltam, megkérdezem :-)
Altair:
Hogyne érne! :o) Először is a mirelit az a nyersanyagod. Azt visszafagyasztani nem szabad, ha felengedett, mert a felengedés ideje alatt a zöldbabon maradt mikrobák szaporodásnak indulnak.
De ha ételt készítesz belőle, akkor az már készételnek számít és azt újra lefagyaszthatod. Ha ezek után felolvasztod, akkor viszont vagy meg kell enned mindet, vagy kidobni a maradékot, mert visszafagyasztani megint csak tilos. A kidobás elkerülhető, ha egyszeri adagokban fagyasztod le.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
