Az ehető túrógombóc

Itt szottyadt ez a néhány túrógombóc a hűtőben. Még Huginak főztem, de sok lett, megmaradt, én meg kerülgettem, húztam az időt, fújoltam, és rinyáltam, hogy mér' is nem inkább túrós tésztát főztem, azt legalább szeretem, persze jó szalonnásan.

Aztán egyszer csak eszembe jutott, hogy miért ne tehetnék szalonnát a túrógombócra is, hiszen nem tiltja azt meg nekem senki, ráadásul én központilag soha nem édesre készítem, hanem csak egy kis só van a tésztájában.

Hurrá.
Összevagdostam pár szelet bacont, megsütöttem serpenyőben szép pirosra (még kellett alá egy pirinyó olaj), közben felszecskáztam a gombócokat, és a darabokat szintén a serpenyőbe szórtam prézlistől, mindenestől. Éppen csak átmelegítettem, aztán már pakoltam is tányérra.
A tetejére persze rengeteg tejfölt tettem, csak nyilván nem porcukrosat :-D

Hogy ez miért nem jutott nekem korábban eszembe???????!!!!!!! Durvajó!

Medvehagyma

Hétvégén piacozni voltam, és hazavittem magammal egy csokor medvehagymát is. Akkor még nem tudtam, mit fogok vele kezdeni, de MUSZÁJ volt :-)))
Impulzusvásároltam egyébként a javából, teljesen meggondolatlanul szedtem össze mindazt, amihez kedvem támadt, de ez a történet most egyértelműen happy enddel zárult, mert valahogy mégis elég jó érzékkel válogattam össze az egymással frankón kombinálható alapanyagokat. Így mindent megfőztem, feldolgoztam, előkészítettem, lefagyasztottam.

A csokor medvehagymámat addig nézegettem töprengve, míg aztán egyszer csak be nem ugrott a helyes megoldás: medvehagymás túrógombóc! Ez megint egy olyan étel, amit nem én találtam ki, hanem előttem már sokan mások, viszont arra büszke vagyok, hogy mégis magamtól jutott eszembe :-) csak amikor próbaképp rákerestem a neten, akkor láttam, hogy bizony-bizony, ilyesmi már létezik :-)

Szóval fél kiló túrót összetörtem villával, belekevertem 10 dkg búzadarát, 3 tojás sárgáját, sót, borsot. Állni hagytam egy órát, majd habot vertem a tojásfehérjékből, és ezt is belekevertem, meg persze a megmosott és felaprított medvehagymát is. Gombócokat gyúrtam, sós vízben kifőztem.

Aztán még csináltam hozzá füstöltsajt-szószt. Jó így együtt, csak nagyon fehér, legközelebb valami paradicsomosat kéne talán.

Ja, és tök jó, hogy megtaláltam a megoldást egy régóta fennálló problémára. Én ugyanis nem tudok gombócot gyúrni. Csak búgócsigát. Vagy mit. Alul és felül is olyan kúpos. És soha nincs két egyforma méretű. Most kipróbáltam, hogy fagyiskanálal szedtem ki az adagokat a masszából. És juhhééééjjjj, egyformák lettek, és a kanál formája miatt félig már gömb alakúak, a másik felét meg csak hozzá kellett igazítani, nem lehetett annyira elrontani :-) Siker!

Túrógombóc

Azt hiszem, ez nem volt még. Nem is nagyon lesz, mert nem szeretem, most se én ettem meg, elküldtem ajándékba az egészet. De tulajdonképpen egy elég gyors, egyszerű és olcsó kaja.
Kedden főztem egyébként, ugyanakkor, amikor a csörögét is sütöttem, de akkora pangás van a Válságkonyhán, hogy gondoltam, okosan gazdálkodom, és nem egyszerre írom be a kettőt :-)

Szóval a túrógombóc hozzávalói: 25 dkg túró (akciós volt, 205 Ft), 2 tojás, 1 dl búzadara, csipetnyi só, kis olaj vagy vaj, kis prézli.

Úgy készítettem, hogy a túrót, a tojások sárgáját, a búzadarát, meg az icipici sót villával jól elkevertem, és állni hagytam, nem túl sokat, olyan háromnegyed órát. Akkor habbá vertem a tojásfehérjéket, és ezzel is elkevertem, igyekeztem kíméletesen bánni vele. Feltettem forrni egy fazék vizet (ezt is egy pici sóval), és mikor már majdnem jó volt, akkor vizes kézzel gombócokat formáztam a túrós masszából. Mértékegységnek egy evőkanalat használtam, hogy legalább megközelítőleg egyforma méretű gombócaim legyenek. Púpozott evőkanállal 10 darabot sikerült kihoznom ebből a mennyiségből.
Mire a gombócok kész voltak, a víz is lobogva forrt, beletettem őket, és miután a felszínre úsztak, még tovább főztem, szándékaim szerint 5 percig, de lett belőle legalább 10, és jó is volt így, mert tutira megpuhult az összesnek a belseje. (Arról nem tudok nyilatkozni, hogy az 5 perc vajon elég lett volna, vagy nem...)

Míg az erőteljesen karfiolra emlékeztető - nem tudok szép gömbölyűt - gombócok főttek, megpirítottam egy pár kanálnyi prézlit, most vajon, de máskor olajon szoktam. Ezzel vigyázni kell, folyton kavargatni nem túl nagy lángon, és mikor már MAJDNEM kész, akkor az utolsó előtti pillanatban elzárni a gázt, mert pont annyit pirul még, amennyitől éppen jó lesz :-)

A lecsöpögtetett gombócokat zutty, a prézlibe hajigáltam, átforgattam, kész is volt. Lehet enni porcukros tejföllel, vagy lekvárral, ezeket én legjobban túrógombóc nélkül szeretem.