Én is ajánlok! - Fahéjas briós!

Mostanában sajnos semmi extrát nem készítettem. Főleg nem saját ötlet alapján...

Viszont én is tudok egy jó receptet ajánlani! 2 hét alatt már 4x sütöttem meg a Limara péksége blogján talált finomságot! A becsületes neve: Spanyol briós (A nevére kattintva látható a recept is!)

Próbáljátok ki, nagyon finom! 10 db briós lesz belőle! Nem is bonyolult, csak a sok kelesztés időigényes kicsit. De nagyon megéri!!!!!!!!

(A képen az első saját készítésű sütikém látható!)

Mindent bele muffin

Vagy úgy is mondhatnám, ronda és finom muffin!


Hozzávalók:
Egy nagyobb kávéspohárral mérek (kb. másfél decis)
1 pohár cukor
2 egész tojás
3/4 pohár étolaj
1 pohár tej

Ezeket összekeverem, majd jöhetnek a száraz hozzávalók.

2 pohár liszt
fél csomag sütőpor
2 evőkanál kakaó

Ezt is simára kikavarom, közben bekapcsolom a sütőt. Én 200 fokon szoktam sütni.

Már így is jó kis egyszerű csokis muffin, de lehet bele keverni csokis gabonagolyót, apróra tört mikulást (nyuszit), amit nem ettek meg a gyerekek, mert nem tejcsoki...

12-es muffin formába bepakolom a papírkákat, ha nincs, kikenem olajjal, kilisztezem, belekanalazom a tésztát, majd 200 fokon 18-20 perc alatt megsütöm.

Igazi válság süti! És még kép is van róla! :)

Egy kiló húsz deka krumpli

Az úgy volt, hogy szombaton mákos nudlit akartam készíteni. Sosem csináltam még, úgyhogy megvolt a kihívás.

Annyit tudtam, hogy gombóc tésztát kell csinálnom. A gombóc tészta (nálunk) így működik: megpucolom a krumplit, kockára vágom, MEGMÉREM, sós vízben megfőzöm. Aztán a vizet leöntöm róla, krumplinyomóval áttöröm, rakok hozzá zsírt, tojást(1 kiló krumplihoz 2 evőkanál zsír és 2 egész tojás), és lisztet. Kb. annyi liszt kell bele, amennyi a krumpli volt főzés előtt. Csak éppen ne legyen nagyon ragacsos, de kemény se, mert akkor nem áll össze a gombóc.

Hát én megpucoltam a krumplit, ami még volt a zsákban, és úgy gondoltam, rengeteg. 1,2 kiló volt az egész. Felét raktam fel főni, a másik felét meg megsütöttem. Sütöttem hozzá virslit meg tükörtojást, volt a hűtőben péntekről kb. 2 tányér szárazbabfőzelék, meg egy kis zöldségleves grízgaluskával, így ilyen mindenfélét ebédeltünk, mert a nudli még soká lett volna kész.

Összeállítottam a tésztát, ahogy fent leírtam, és elkezdtem nudlizni. Konkrétan így: csípek egy fél maréknyit a tésztából, lisztezett deszkán kisujjnyi vastag kígyót sodrok belőle, aztán kb. 3 centis darabokra vágom. De kb. feléig jutottam, azt gondoltam, ez sok lesz! Túl sok! És azt a felét szépen ki is főztem.

Mikor megfőtt, kapott a tetejére pár kanál darált mákot, a tányéron szórtunk rá porcukrot is, és nem is hittem volna, hogy ilyet is tudok főzni.

A maradék tésztából meg este volt egy kis desszert. Nálunk úgy hívják, krumpli pogácsa, de köze sincs a pogácsához, mert olajban kell kisütni, és ráadásul négyszög alakja van. Szóval a maradék tésztát lisztezett deszkán kinyújtottam kb. fél ujjnyira, durván 5x5 cm-es négyzetekre daraboltam, forró olajban kisütöttem, és fincsi házi szilvalekvárral meg is ettük.

Ez aztán a válságkonyha! 3 féle kaja 1 kiló 20 deka krumpliból! :)

Mondom én, hogy nem vagyok gasztroblogger, mert hát természetesen nem fotóztam, lopni meg nem szeretnék.

Lencseleves

Láttam, lencsefőzelék már volt, most én lencselevest főzök. Mert újabban rájöttünk, hogy ez finom, egyszerű, olcsó, és mért ne együk máskor is, mint újévkor?!?

25 dkg, vagyis egy fél zacskó lencsét kiválogatok, megmosom, (azt mondta Maris, hogy nem kell beáztatni,) addig ázik, amíg megpucolom a zöldséget, répát, hagymát, aztán kb. 2 liter vízben elkezdem főzni a lencsét, a felvágott zöldséget, répát, pár babérlevél, só, bors, őrölt kömény és a belereszelt fél (pici) fej vöröshagyma társaságában.

A zöldséget (vagy minek is hívják? Petrezselyemgyökér?) meg a répát nem szoktam karikázni, mert nem igazán szeretem, és így nehéz kikerülni. Szóval csak hosszában vágom el. Ha vékony, csak félbe, ha vastag, akkor 4-be. Aki szereti, az meg összevágja a tányérjában.

Aztán pucolok egy kis krumplit, kis kockákra vágom, és mikor már majdnem puha minden, akkor rakom csak bele. (Mondjuk 3 szem közepes krumpli. Én nagyon krumplis vagyok!)

A krumplival még rakok vizet is, hogy elég legyen. Érdemes kóstolni, és utána ízesíteni!

Kis idő múlva belerakok pár nagyobb darabka füstölt vékonykolbászt. Forr egy kicsit, és mehet rá a piros rántás.

Olajon megpirított liszt, kicsit hígabb rántásként, aztán elzárom a tüzet, úgy bele kb. egy evőkanál fűszerpaprika, egyenletesre keverem, és mehet a levesbe. Megint forralom egy kicsit, a végén még egy kicsi ecet, és kész is.

Ezt a levest nem régóta főzöm, egyszer Maris mesélte, hogy csináljam, de én kicsit módosítottam rajta, hogy az ízvilágomnak megfeleljen, meg ugye hasonlóan készül a szárazbableves is nálunk... :)

Maris nem emlékszik:
Ezt tényleg én meséltem? Nem rémlik, de örülök, hogy megszerettétek a lencselevest, és már van saját változatod!

Olajos kifli

Ez bár hivatalosan kelt tészta, tehát élesztővel készül, de nem kell keleszteni!

Hozzávalók:
1/2 liter tej
5 dkg élesztő
1 teáskanál cukor
1 kg liszt
2 dl étolaj
2 teáskanál só

Tölteléknek: szilvalekvár, vagy melegszendvicskrém, vagy trappista sajt, esetleg füstölt sajt, felvágott, vagy ami tetszik, ha nem akarunk semmi különöset, akkor egy kis csík sütőmargarint is lehet bele vágni, akkor puhább marad a belseje.

+1 tojás a kiflik megkenéséhez, a tetejére lehet még szórni (mármint a sós változatoknál) reszelt sajtot, szezámmagot, köménymagot.

Én így szoktam: A tejet megmelegítem a mikróban, annyira, hogy se hideg, se meleg ne legyen, csak kézmeleg. Aztán belemorzsolom az élesztőt, hozzárakom a kanál cukrot, aztán konyharuhával letakarom, felrakom a radiátorra, kb. 10-15 perc alatt felfut az élesztő.

Aztán mehet bele a többi hozzávaló. Figyelem! Ha csak koccra 1 kg liszt van otthon, akkor gond van, lehet, hogy még kell pár kanálnyi, hogy ne legyen ragadós a tészta! Én így jártam, de még jó, hogy van egy szomszédasszonyom, akitől bármikor kérhetek bármit. Mármint bármit, ami van neki otthon.

Szépen összegyúrom a tésztát, amíg egyenletes, nem ragacsos, és jöhet a nyújtódeszka. Belisztezem. A tésztagombócot 8-ba vágom, és a 8 darabból egymás után, külön-külön kerek lapokat nyújtok. Kb. fél centi vastagra kell nyújtani.

A kört 8 cikkre vágom, a szélesebb végére mehet a töltelék, ráhajtom az oldalát, kicsit megnyomkodom, aztán kicsit meghúzva feltekerem a tésztát. Mehetnek a tepsibe a kiflik. Tojással megkenem, 200 fokon kb. 25 percig kell sütni.


Összesen 64 fincsi puha kifli lesz belőle. Gyorsabban megformázható, mint ahogy az első adag kisül!

Gabella is bemutatkozik

Azért főzök, mert valamit enni muszáj! A hideg kaja meg unalmas. Enni imádok, de nagyon finnyás vagyok. Amit főzök, azt mindig csak ugyanúgy, nem szeretem az új ízeket, az új ötleteket. Bár sok dolgot azért máshogy csinálok, mint ahogy anyutól, mamától tanultam, szerintem a hagyományos vonalat képviselem.

Van két gyerekem, akik szintén válogatósak. De érdekes módon nem azokat nem szeretik, amiket én. Életem párja viszont nem finnyás, szinte bármit megeszik, és néha főz is. Méghozzá jókat, ötleteseket, és sokkal változatosabbakat, mint amik nekem magamtól eszembe jutnának.

Amúgy a főzésnél csak két dolgot utálok jobban: kitalálni napról napra, hogy mit főzzek, meg a főzés utáni mosogatást...

Amit viszont szeretek: sütiket sütni. Mikor milyenhez van kedvem. Abból is van 15-20 bevált receptem, azokat sütöm legtöbbször, de sütiben azért az újakat is szeretem kipróbálni.

Még így is érdekel valakit a főzőtudományom? Oké, akkor írok! De előre szólok, nem vagyok egy gasztro-blogger!

Bár, szerintem itt nem is az a lényeg!