Zöldborsós-juhtúrós quiche

Ugyanazt a tésztát, mint amit itt is használtam, most mással töltöttem meg.

Megsütöttem egy kis kockázott bacont, és egy kicsit megpároltam rajta pár marék zöldborsót.
Egy tubusos juhtúrót villával összetörtem, és elkevertem 2 egész tojással, meg egy kis doboz főzőtejszínnel.
A tésztával kibéleltem egy kerek piteformát, megszurkáltam, és pár percig elősütöttem (szoktam vakon sütni sárgaborsóval, de most elfelejtettem, hogy van otthon). Akkor rászórtam a szalonnás borsót, leöntöttem a juhtúrós-tojásos-tejszínes keverékkel, még egy kis szökevény darabka sajtot ráreszeltem, hogy ne kelljen kidobni, aztán visszatettem a sütőbe, és pirulásig sülni hagytam.

Elég ütős kaja, de hát nem muszáj egyedül megenni az egészet, és lehet hozzá mindenféle zöldsalátákat kavarni, bár csak simán paradicsommal is nagyon finom.

A pulyka helyett

Azért valamit kellett hoznom ebédre. Borsófőzeléket szerettem volna főzni, de nem volt otthon petrezselyem, én pedig anélkül nem szeretem - vagyis nem tudom, hogy szeretem-e, mert annyira nem is tudom nélküle elképzelni, hogy ha nincs petrezselyem, akkor borsófőzelék sincs.

Így aztán a változatos táplálkozás jegyében, miután a hétvégét végigpizzáztam (mert Kaposváron arról az egy pizzériáról tudjuk, hogy nemcsak viccesen olcsó, hanem finom is a kaja), épp ideje volt egy kis tésztát főzni, mert a végén még fogynék tizenöt dekát, az meg milyen lenne már :-)

Szóval szalonnás-zöldborsós masnitésztát főztem magamnak. Korábban már meséltem erről, csak akkor penne volt éppen otthon :-D Nem írom le még egyszer az elkészítést, mert itt meg tudjátok nézni.
Most nem tettem bele se vöröshagymát, se fokhagymát, és nem négy emberre főztem (esküszöm, nem emlékszem, ki volt akkor épp a másik három), hanem csak magamnak, de két adagot: egyet tegnap hoztam el, egyet meg ma.

Hétköznapi levesünk

Ma egy gyors levest főztem: zöldborsó leves.
Úgy készült, hogy volt fagyasztott zöldborsóm, tisztítottam hozzá zöldséget, répát, karikára szeltem, én szoktam bele tenni néhány szem krumplit is. Kevéske zellert, zöldség és zeller zöldet.
Kicsi olajon megpárolom a zöldségeket, meghintem 1 evőkanál liszttel, két kávéskanál pirospaprikával, kicsit pirítom, és felöntöm vízzel. Fűszerezem a tavaly eltett ételízesítőmmel, frissen őrölt borssal, pici őrölt köménnyel, sóval. Addig főzöm, míg minden  megpuhul benne. Csipetnyi cukorral szoktuk fogyasztani.
Volt még pár gombóc fasírtunk, és sült krumplival komplett menüt alkotott. Nem fényképeztem, de így is fincsi volt.
Kérdés Altairhez: most árlistát is kellene készítenem? Ha igen, legközelebb kikalkulálom.
Ma kettőre megyek dolgozni, úgyhogy délelőtt még megcsináltam a bodza ivólevet, és felforraltam a bodza szörp szirupját is. Amikor hazajövök azt is összeállítom, hogy összeérjen.

Borsófőzelék sült hússal

Ma borsófőzeléket hoztam ebédre, ami egy jó kaja. Könnyű elkészíteni, és többnyire szereti mindenki. Kisadagot főztem, de rosszul jártam, mert ennek pl. elvitte a felét a Medve.

Alapanyagok:
- kb. 40 dkg mirelit zöldborsó (fél kilót akartam, de két marékkal kiszedtem és félreraktam a raguleveshez)
- ételízesítő
- petrezselyem
- tej
- liszt

Elkészítés: a borsót azon fagyottan lábosba öntöttem, és kevés vizet aláöntve (nem is kell ellepnie, legalábbis nem teljesen) addig főztem, vagy pároltam, vagy mit csináltam vele, amíg megpuhult. Persze szórtam bele a mindenmentes ételízesítőmből, és petrezselymet is tettem bele, mert én azt kétszer szoktam: a főzés elején, mert akkor együtt fő az étellel, meg a főzés végén, mert annak meg már jobban megmarad az íze (a kaporról olvastam egyszer, hogy kétszerre jó az ételbe tenni, azóta a petrezselyemmel is így csinálom). Van, aki tesz bele egy csipet cukrot, mert akkor olyan(abb), mintha zsenge borsóból lenne, a mirelit meg legritkább esetben az. Én nem cukrozok semmit fölöslegesen, de akinek kedve tartja, próbálja ki.
Nnna szóval, megpuhult a borsó, a púpos evőkanál lisztet elkevertem a pohárnyi tejjel, és besűrítettem vele a borsót, addig kell főzni, hogy elmúljon a lisztíze, aztán még egy kis petrezselyem, kész, punktum.
Rendes emberek lisztszórással sűrítik és felengedik tejjel, nekem az nem megy, mindig csomós lesz, nem szívatom magam vele inkább.

A borsófőzelék mindennel jó (pörkölt, fasírt, sült hús, tükörtojás, főtt tojás, bundás kenyér, virsli, kutyafüle), meg minden nélkül is.

Én ma a sült pulykafecnikből hoztam hozzá kettőt. Finom!

1 kg mirelit borsó 499 Ft volt a cba-ban. A fél kiló akkor 250. És ez ugye két adag lett ,egy adag borsóköltsége 125 Ft :-)

Altair:
A borsófőzelék petrezselyemzöld nélkül is finom. Erre akkor jöttem rá, amikor Fiam-7 enni kezdte. Ő pedig semmit sem eszik meg, ami emlékeztet a magra szerinte. És a zöldfűszer emlékezteti. :o)

A hintésnek az a titka, hogy a zöldborsót egy pici olajra kell rádobni és úgy felengedni vízzel. Amikor már majdnem jó, akkor lehet "zsírjára" kell pirítani. Amikor már alig-alig van alatta folyadék, akkor kell meghinteni a liszttel, ami a zsiradékban és a zöldborsókon csomómentesen eloszlik. Eztán lehet megpirítani és felönteni ízlés szerinti tejjel. Tuti, hogy nem lesz csomómentes. De a tejes habarás is teljesen jó.

Menzán egyébként rántani szokták.

Maris meg van elégedve
Mert a tejes habarás még mindig jobb, mint a rántás, igaz? Sőt mivel semmi zsiradék nincs benne, egész könnyű kaja. A lisztet párszor próbáltam helyettesíteni étkezési keményítővel, mondjuk én sajnos nem szeretem a keményítővel készült főzelékek állagát, de nem akarom a nyilvánosság előtt leírni, hogy szerintem mire hasonlít.


Gabella:
Ételízesítő helyett én sóval, cukorral főzöm, fele tej, fele vízben, aztán a végén jó kis rántást rakok rá. :) Mert a főzelékre rántás kell!

Altair
Ez a jó a főzelékben. Ha kicsit megkapirgáljuk a recepteket, akkor kiderül, hogy mindenféleképpen lehet és szoktuk is sűríteni, mi háziasszonyok. És hogy kicsit megvédjem Gabellát, náluk igenis rántani kell, mert soványak. Sőt, akár tejszínnel is dúsíthatnák - mi meg csak irigykedhetnénk, hogy milyen jó lehet. :o)