Zöldborsós-juhtúrós quiche

Ugyanazt a tésztát, mint amit itt is használtam, most mással töltöttem meg.

Megsütöttem egy kis kockázott bacont, és egy kicsit megpároltam rajta pár marék zöldborsót.
Egy tubusos juhtúrót villával összetörtem, és elkevertem 2 egész tojással, meg egy kis doboz főzőtejszínnel.
A tésztával kibéleltem egy kerek piteformát, megszurkáltam, és pár percig elősütöttem (szoktam vakon sütni sárgaborsóval, de most elfelejtettem, hogy van otthon). Akkor rászórtam a szalonnás borsót, leöntöttem a juhtúrós-tojásos-tejszínes keverékkel, még egy kis szökevény darabka sajtot ráreszeltem, hogy ne kelljen kidobni, aztán visszatettem a sütőbe, és pirulásig sülni hagytam.

Elég ütős kaja, de hát nem muszáj egyedül megenni az egészet, és lehet hozzá mindenféle zöldsalátákat kavarni, bár csak simán paradicsommal is nagyon finom.

Új töltelék leveles tésztához

Ha jön a Nép, sokszor csak veszek kész leveles tésztát, és megtöltöm valamivel.
Már elég sokféle változatot kipróbáltam, szinte bármit bele lehet tenni, mindig csak az a baj vele, hogy kevés :-D

Ma új tölteléket próbáltam ki, és nagyon finom lett!
4 közepes fej vöröshagymát csíkokra vágtam, és jó alaposan megpirítottam. Inkább talán pároltam, mert nem ment nagy lángon a gáztűzhely... Megsóztam, borsoztam, és amikor már elég szép barna volt, még alálöttyintettem egy teáskanál balzsamecetet, és még addig kavargattam, míg elfőtt. Amikor ez kihűlt, hozzákevertem egy kempingsajtot, és ezzel a masszával töltöttem meg a téglalapokra vágott leveles tésztát. (A téglalapokat aztán középen összecsuktam, körben villával lenyomkodtam, tojással megkentem, szórtam rá reszelt sajtot, aztán megsütöttem.)

Hát így. Próbáljátok ki!

Rágcsálnivalók kirándulásra

Egy ilyen havas hétvégén, ha az ember kivakarja magát az ágyból, és elmegy kirándulni, ahhoz természetesen elsősorban forralt borra, másodsorban pedig pálinkára van szükség.

De hogy valami megvédjen minket a védőitalainktól, nem árt egy kis elemózsia sem :-D
Ez utóbbiért - na jó, a pálinkáért is - én voltam a felelős, és mivel nemcsak azt tudtam, hogy frissen szeretném elkészíteni, hanem azzal is tisztában voltam, hogy utálnék túl korán kelni reggel, ezért úgy döntöttem, hogy lesz majd "valami" leveles tésztából, meg egy másik "valami" rétestésztából.

Begyújtottam először is a sütőt, mert sejtettem, hogy hamar megleszek a további munkálatokkal.

A rétestésztát (az összes réteget) fekvő téglalapként magam elé tettem a gyúródeszkára, és vízszintesen 4 csíkra vágtam. Egy kerek camembert sajtot 12 cikkre daraboltam.
Egy-egy háromszöghöz mindig egy-egy dupla lapból álló csíkot használtam fel.
A végére pakoltam a sajtot, és meghajtogattam, valahogy így:
Bal alsó csücsköt fel (ezzel most becsuktuk a sajtot) - "lapozunk" egyet jobbra a függőleges hajtás mentén.
Most a bal felső csücsköt le - majd megint lapozunk egyet függőlegesen jobbra.
És így tovább a csík végéig.
Először ki lehet próbálni papíron :-D
A camembert előbb elfogyott, mint a rétestészta, így a maradékot másféle sajttal töltöttem meg.
Tepsibe pakoltam a háromszögeket, olvasztott vajjal megkentem a tetejüket, és az előmelegített, forró sütőben szép pirosra sütöttem. Kicsit kifolyt, de nem volt belőle baj :-)

A leveles tésztából készülő valami pedig végül sonkás csiga formájában realizálódott. Az előre kinyújtott tésztát - fekvő téglalap - megkentem tejföllel, amit oregánóval és fokhagymával ízesítettem, és egy picurkát meg is sóztam. A téglalap felső szélét egy kb. 2 cm-es csíkban üresen hagytam.
A tejfölre sonkaszeleteket fektettem, aztán a hosszabb oldala mentén, alulról kezdve feltekertem az egészet, az üresen hagyott sávnál kicsit össze is nyomogattam.
Rövid időre betettem a fagyasztóba, hogy majd könnyebb legyen szeletelni.
Szeletelés után a csigákat is tepsibe pakoltam, reszelt sajttal megszórtam, és megsütöttem. Sajtpirulásig.

Mindkét találmányomnak sikere volt.