Kelkáposzta meg krumpli

Sült csirkecombhoz kerestem köretet, akkor ugrott be, hogy ez majd jó lesz. És jó lett!

Van ez a kaja, aminek angolul bubble and squeak a neve, de magyarul azért annyira nem hangzik jól, hogy bugyborékol meg nyüszög, szóval jobb ezt annyiban hagyni. Hülyeangolok, angolhülyék.

Egyébként ez eredetileg egy tipikusan maradékfelhasználós projekt (krumplipüré, vagy tört krumpli, meg nyilván a főtt/párolt kelbimbó, esetleg kelkáposzta, maradványainak eltüntetésére találták ki, és főként karácsony után tipikus, ha jól tudom... ha meg nem, akkor így jártam), de nekem először is elő kellett állítanom egy kis "maradék" főtt krumplit, meg kelkáposztát is. (Kelbimbó most nem volt otthon, pedig azt is szeretem, viszont egy fél kelkáposzta ott kornyadozott a hűtőben már egy hete.)

A krumplit sós vízben megfőztem és leszűrtem, de a vizet meghagytam, újra felforraltam, és ugyanebben főztem meg a feldarabolt kelkáposztát - vagy inkább csak pároltam, mert már kevés volt a víz, el sem lepte -  csak még tettem bele egy kis őrölt köményt, meg egy-két gerezd felaprított fokhagymát. Ezt is leszűrtem.

Egy serpenyőben kevés olajon megpirítottam egy fej apróra vágott vöröshagymát, ebbe is tettem még további fokhagymát, mert az nem árthat. (Lehet pirítani szalonnát is alá, az se nagyon rontja el!) Jött a kelkáposzta, amit addig kell sütni, amíg kicsit megpirul.

Akkor aztán bele kell tenni a krumplit - ami ugye eredetileg vagy püré, vagy tört krumpli, szóval én is összenyomkodtam - , és kevergetés nélkül úgy hagyni, hogy összesüljön, aztán megfordítani, és a másik felét is megsütni, nem baj, ha kicsit odakap. Ha kész, cikkekre lehet vágni.

Nekem ez NEM PONT így sikerült, mert már az első oldala odaégett és leragadt (hol van márt a teflon a lábosom aljáról...), ezért kikaparásztam, átborítottam egy serpenyőbe, és már meg se próbáltam összesütni, de nem baj, mert darabokban is meglepően finom ahhoz képest, hogy miből van :-D

Ja, és a bugyborékolás meg a nyüszögés. Amikor benne van a cucc a serpenyőben, és lelapogatják, de nem kevergetik, akkor pöfögni kezd, és hülye hangokat ad :-)

A mai ződek: kelkáposzta, zöldbab

Továbbra is vegában nyomulunk.
Ma például húsmentes frankfurti leves lesz az ebéd, ami - ha jobban meggondolom - egy túl sok vízzel készülő kelkáposztafőzelék :-D De tényleg.
Úgy készült, hogy felkockázott krumplit, meg szeletekre vágott kelkáposztát feltettem főni, sóval, majorannával meg 1-2 gerezd fokhagymával. Paprikás rántást készítettem bele. Még majd aki szeretné, a tányérjában meg is tejfölözheti.

Utána paradicsomos zöldbab lesz, ez még folyamatban van: fél zacskó mirelit zöldbabot fokhagymával-sóval-borssal megpárolok, aztán felöntöm egy kis passzírozott paradicsommal, és sűrűre főzöm. Ha még eszembe jut valamilyen fűszer, akkor esetleg belerakom :-D

Ezek már tesztelt kaják, szóval Judit meg fogja enni. Meg én is, de az mindegy :-D

A kelkáposzta több élete

Főzzünk egy alapanyagból több napra változatosan - nagyon örültem magamnak a múlt héten, amikor előálltam ezzel a javaslattal. De aztán meg is kellett volna valósítani, és akkor én sokáig ültem az ágyam szélén, összeráncolt homlokkal bámultam a szemközti falat, és nem lehetett hozzám szólni, mert azon gondolkodtam, hogy melyik legyen A Hozzávaló ezen a héten.

Végül a karfiol/brokkoli, a kelkáposzta, meg a valamilyen hús maradt versenyben, és a mérkőzés csak bevásárláskor dőlt el, amikor az üzletben kiderült, hogy brokkoli nincs, a karfiol meg annyiba kerül, amennyit már pont nem vagyok hajlandó kifizetni érte.

Vettem tehát:
- egy fej kelkáposztát (299 Ft/kg, az enyém kisebb, csak 240 Ft volt)
- egy kiló sertéscombot, 1300 Ft-ért.
- egy csomag (4 db) visrlit, 270 Ft-ért.

A kelkáposztát kettévágtam, és az egyik feléből - meg egy bazinagy krumpliból - főzeléket készítettem. Van már a blogon kelkáposztafőzelék, de most újítottam. Sokat nem, de lehet, hogy rájöttem a tuti módszerre. Nekem ugyanis általában hígra sikerül a kelkáposztafőzelék, és általában elég ideges bírok lenni emiatt. Tegnap kigondoltam, hogy nem teszek rá annyi vizet, amennyi ellepi, sőt annyit sem, amennyi csak majdnem lepi el. Talán kétujjnyi vizet öntöttem a lábos aljába, és fedő alatt ebben is gyönyörűszépen megpuhult a káposzta, megfőtt a krumpli. Akkor aztán berántottam, és tökéletes lett az állaga. Ha sűrű lett volna, beleönteni még mindig könnyebb egy kis vizet, mint kivenni belőle.
3 adag főzelék lett, kettő elfogy ma, egyet lefagyasztok a húgomnak hétvégére.

A másik fél kelkáposztából, pontosabban ennek is csak a feléből, lesz egy kis rakott kel - még hetekkel ezelőtt egy töltött cukkiniből kimaradt némi darált húsos - rizses töltelék, amit lefagyasztottam. Szerintem ez nem lesz több, mint 2 adag, és valamikor a hét második felében kerítek rá sort.

És akkor még mindig lesz egy negyed kelkáposztám, amit elteszek a jövő hétre, mert ugyan imádom, de kicsit talán sok lenne a jóból, ezért kis pihenő után frankfurti levest fogok főzni belőle. A virsli ehhez kell majd.

A disznóhúsból pedig pörköltet készítettem. Ma csak a főzelékem tetejére tettem egy kanálnyit, de holnapra főzök hozzá nokedlit, és főszerepben fog tündökölni.

Kelkáposztafőzelék

Szerintem tízből nyolc felnőtt utálja (a gyerekek közül meg tízből tizenegy). Én sem emlékszem, mikor volt az a pont, amikortól imádom.

De nem szándékosan ezért vettem kelkáposztát tegnap, csak úgy jött. Ásványvízért mentem le különben.

Semmi nem indokolja, hogy a CBA-ban, a hétköznapokon egyébként megbízhatóan és egyenletesen gusztustalan zöldségosztályon vasárnap kora délután miért vannak bizalomgerjesztő kinézetű zöldségek, de nekem tegnap egészen konkrétan azt kiabálták a kelkáposzták a polcról, hogy "vigyél haza MOST", és én máris tudtam, hogy na, kész, elvesztem, mindjárt kelkáposztafőzeléket fogok főzni :-D
Utána gondoltam még azt is, hogy rakott kelt, de végül arra jutottam hogy kuss, nem fogok itt vitatkozni magammal, mindig az első ötlet a legjobb, marad a főzelék.

A kelkáposzta legkülsőbb leveleit leszedtem, aztán kettévágtam, kiszedtem a torzsáját, felkockáztam, és jó nagy lábosba szórtam. Utánaküldtem két nagy krumplit, meghámozva és kockákra vágva szintén. Felöntöttem annyi vízzel, hogy ne érjen a káposzta tetejéig (de így is sok lett). Tettem hozzá sót, meg nagyon sok őrölt köményt, és elkezdtem főzni. Amikor a krumplikockák puhák voltak, a főzőlé nagy részét lemertem és egy kancsóban félretettem. (Nekem ugyanis valamiért mindig túl hígra sikerül a kelkáposztafőzelék... ezért inkább elveszek a főzővizéből, mielőtt berántanám. Szükség esetén visszaönthetem. Erre nem igazán szokott sor kerülni...)

Rántást készítettem. Hiába, hogy a legtöbb főzeléket habarni szoktam, a kelkáposztát inkább berántom, mert úgy szerintem finomabb :-D Kevés olajon 2 evőkanál lisztet egy kicsikét megpirítottam, aztán beledobtam 4 gerezd apróra vágott fokhagymát - én imádom, de kevesebb is elég - és épp csak elkevertem, már húztam is félre, hogy ne égjen meg. Beleszórtam kb. két teáskanál pirospaprikát, felöntöttem vízzel, kicsit még visszatettem a lángra kevergetni, aztán mikor elkezdett sűrűsödni, akkor beleöntöttem a kelkáposztába, és főztem pár percig.

Persze megint túl híg lett a nyomorult, de további lisztet nem akartam belepakolni (= lusta voltam még egy rántást készíteni...), ezért egy kis étkezési keményítővel segítettem a problémán.

Amúgy nagyon finom :-D

A kelkáposzta kilója 159 Ft volt, az enyém épp olyan kiló körüli lehetett. Több pénzbe nem került. 4-5 adagnak látom.

ALTAIR!!!!! Lehet fagyasztani? A krumpli miatt kérdezem...