2014. május 12., hétfő

Egyet a fagyasztónak, egyet nekem

Bár szeretek főzni, az én életemben is vannak olyan napok, amikor nem érek rá, későn zuhanok haza, vagy csak nincs kedvem. Hogy ilyenkor se szoruljak a drága, és cserébe nem mindig finom menzakosztra, a jól fagyasztható ételekből rendszeresen főzök sokkal többet, mint amennyire szükségem van.

Tegnap például 4 csirkecombból főztem pörköltet. Rengeteg lett.
(4 alsó meg 4 felső egybecsomagolva, és AKCIÓS volt :-)
Mivel jó alaposan elsóztam, tudtam, hogy ezen csak a tejföl segíthet. Ki is szedtem és félreraktam az összes combot, és a léből is kimertem kábé a felét, aztán egy jó adag tejfölt belekavartam a megmaradó lébe. Visszapakoltam bele 2 ilyen meg 2 olyan combot. Ezt a részét fogom megenni ezen a héten.

A többit viszont nem tejfölöztem be, hanem kapásból ment a fagyasztóba, úgy, ahogy volt.
Illetve nem úgy.
Tárolási és élvezeti szempontból is van értelme szerintem, ha az ember csak a húst rakja el. Finnyás vagyok, a bőrét úgyse eszem meg, a csontja pedig végképp nem fog kelleni. Adta magát, hogy a fagyasztós dobozba már csak a vajpuhára főtt, a csontról szinte magától leugró husit tegyem el, meg persze a szaftot.

Sőt, ha már úgyis összekentem magam vele, akkor kicsontoztam a tejfölös mártásba visszakerülő combokat is. Munkahelyre kényelmesebb így vinni, és nem kell csontokat dobálni az irodai papírkosárba. El is hoztam az első részletet ma reggel. Indulás előtt gyorsan megfőztem hozzá egy zacskós kölest, amiről még nem tudom, milyen lesz, de nem akarok mindig rizst és tésztát enni.

Csirke- vagy pulykamellből vagy soványabb disznóhús-szeletekből gyakran készítek olyasmit, hogy az elősütött hús tetejére rápakolok gyakorlatilag bármit, aztán készre sütöm a sütőben. A múltkor padlizsános-sajtos csirkemell készült így, tegnap pedig párolt gombát, maradék, azonnal felhasználásért kiáltó bacont, pár szelet paradicsomot, meg egy kis sovány sajtmaradékot halmoztam a hússzeletekre. Kiolajozott jénaiba pakoltam, köréöntöttem még az elősütéskor megmaradt levét, lefóliáztam, sütöttem egy darabig, aztán fólia nélkül megvártam, míg a sajt rápirul. Az időtényezőről elegánsan elfeledkeztem, így sajnos túlzottan kiszárítottam a húst, ezért nincs is kedvem lefagyasztani, pedig 4 szelet van, és a fele ennek is jó vésztartalék lehetne. Na de milyen már, ha valami finom ebéd után kotorászva végül egy ilyen félresikerült izét talál az ember, szóval inkább gyorsan megeszem ezen a héten, és legközelebb jobban vigyázok :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mi rotyog a Te fazekadban?

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...