2010. november 18., csütörtök
krumpli levébe tészta leves
Ennél a tegnapi levesemnél olcsóbbat már nem nagyon lehet kitalálni :-)
1.A krumpli vagy a bab főzővizét egy edénybe öntöd.
2.Egy kis fej hagymát apróra vágsz, kevés olajon, vagy zsíron megpárolod, lehúzod a tűzről és ha kicsit kihűlt beleteszel némi piros paprikát, hogy kioldódjon a színe.
3.Ezután a hagymát a zsiradékkal együtt a főzővízhez adod, beledobsz egy csokor petrezselyemzöldet, egy zellerlevelet, és csendes tűzön összeforralod. Sózni általában nem kell, mivel eleve sós volt a lé, bors viszont mehet bele.
4.Aztán beleteszed a tésztát , azzal is fő még egy ideig.
A legfinomabb ha, házi friss reszelt tészta kerül bele, nekem erre sajnos most nem volt időm.
A reszelt tésztát úgy kell csinálni, hogy egy tojást tálba teszel, megsózod és összegyúrod annyi liszttel, hogy egy kemény tésztát kapj. Aztán ezt a reszelő káposztareszelős oldalán tiszta konyharuhára ,egyenletesen szétterítve ráreszeled. ( Ez kicsit veszélyes az ujjaid hegyére nézve, légy óvatos.)
Frissen mehet belőle a levesbe. Ami megmarad, azt levegőn megszárítva, aztán zacskóba téve később is felhasználhatod, csak akkor lassabban fő meg.
Ezt is nagymamám csinálta régen, mert anyukámnak valahogy soha nem volt annyira kemény a tészta, hogy könnyen reszelni tudja.
2010. november 12., péntek
zeburé leves
Mostanában a legtöbb általam főzött étel a takarékos kategóriába tartozik, úgyhogy teszek fel ide is belőlük. Aki már látta attól elnézést kérek! :-)
Van nekem egy szakácskönyvem ami egy bizonyos ételízesítő gyártó jóvoltából készült. Ha az ételízesítő általános használatát elhagyjuk akkor egészen jó receptek vannak benne, főleg a levesek között. Ez onnan való, és Frajt Edit receptje eredetileg. A leves neve a zeller-burgonya-répa összevont rövidítéséből származik, amúgy finom téli krémleves, és ennek megfelelően nem bonyolult. Egy kicsit változtattam rajta, így az én variációmat írom le.
Hozzávalók:
- egy közepes zellergumó
- 2-3 db sárgarépa
- 2 közepes krumpli
- 1 nagy fej hagyma
- 4-5 dkg vaj
- 2 kanál liszt
- kb. 1 liter víz
- 4 dl tej
- 1 dl tejszín
- zeller és petrezselyemzöld
- só, bors, őrölt kömény, granulált fokhagyma
Elkészítés:
1. az olvasztott vajon elkezded párolni a hagymát
2. ha egy kicsit már megfonnyadt, mehet rá a kockákra vágott répa és zeller
3. némi pirítás után mehet a krumpli is
4. ha már kicsit átpirultak-párolódtak a zöldségek akkor megszórod a liszttel , ezzel is átkevered néhányszor
5. felöntöd a vízzel és a tejjel , fűszerezed, beledobod az apróra vágott zöldfűszereket és fedő alatt lassan puhára főzöd
6. ha puha akkor simára turmixolod, és a tejszínnel még egyszer átforralod.
7. a végén megkóstolod, ha kell még fűszerezed, és ha túl sűrű akkor vízzel még hígítod
8. pirított kenyérkocka esetleg reszelt sajt is kerülhet rá a tányérban
Paradicsomos rakott padlizsán
Hétvégén a Lidlben vettem egy padliszánt is, meg se próbltam ellenállni, a padlizsán szerintem olyan szép :-) Ha meglátom, muszáj hazahoznom legalább egyet. Aztán törhetem a fejem, hogy mi legyen belőle, mert sokáig nézegetni nem lehet ugyebár.
Kigondoltam végül a paradicsomos rakott padlizsánt. Eredetileg padlizsán-, paradicsom-, és sajtrétegeket terveztem, és neki is álltam a főzésnek ma reggel, mert van néhány szabad órám.
Először elkészítettem a szokásos paradicsomszószomat: apróra vágott vöröshagymát pirítok egy kis olajon, mikor már szép aranysárga k, akkor két gerezd zúzott fokhagymát is belesuttyantok, gyorsan elkeverem, és már öntök is hozzá egy doboz hámozott paradicsomot. Só-pici cukor-bors, és gyakorlatilag a lekvár halmazállapot elérésig főzöm takaréklángon, miközben az ízlésemnek, meg a készülő ételnek megfeleően további fűszereket teszek bele - vagy nem -, ma például egy kis bazsalikomot meg oregánót.
Közben a padlizsánt karikákra vágtam, besóztam, állni hagytam, aztán a nedvességet papírtörlővel leitattam a szeletekről. Tettem egy halvány kísérletet arra, hogy lisztbe forgatva hátha nem szívja magába a világ minden olaját sülés közben, de magába szívta. Eső után köpönyeg címszóval eszembe jutott, hogy jobb lett volna a sütőben megsütni, így viszont kénytelen voltam még valami "kötőanyagot" is beletervezni az ételbe, elkerülendő az ebéd utáni brutális hasfájást, ami ennyi olaj elfogyasztása után óhatatlanul bekövetkezett volna.
Gyorsan meghámoztam, kockákra vágtam és megfőztem három szem krumplit. Villával kicsit összenyomkodtam, ezzel kész is volt a rakott padlizsán következő rétege.
Már csak a húsz, illetve bocsánat, inkább tizenöt dekányi füstölt mozzarellát - hm, hát megkóstoltam párszor, na - kellett vékony szeletekre vágni, és kezdhettem is rétegezni az egyik kisebbfajta jénai tálamban.
Padlizsán-krumpli-paradicsom-mozzarella, míg minden el nem fogyott. Igazából két teljes sorozatra volt elegendő az alapanyag, vagy inkább a krumpli, mert aztán a tetejére még jutott egy réteg padlizsán, paradicsom, és persze sajt.
Sütőbe raktam az egész építményt, és sajtbarnulásig sütöttem. Jelentem: NAGYON jól néz ki, és finom illata van. Az ízéről egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert éppcsak elzártam a gázt, még tűzforró. 3-4 adagnak tűnik, és ránézésre lehetne valami grillezett hús körete is, de az momentán nincs a háznál.
Kigondoltam végül a paradicsomos rakott padlizsánt. Eredetileg padlizsán-, paradicsom-, és sajtrétegeket terveztem, és neki is álltam a főzésnek ma reggel, mert van néhány szabad órám.
Először elkészítettem a szokásos paradicsomszószomat: apróra vágott vöröshagymát pirítok egy kis olajon, mikor már szép aranysárga k, akkor két gerezd zúzott fokhagymát is belesuttyantok, gyorsan elkeverem, és már öntök is hozzá egy doboz hámozott paradicsomot. Só-pici cukor-bors, és gyakorlatilag a lekvár halmazállapot elérésig főzöm takaréklángon, miközben az ízlésemnek, meg a készülő ételnek megfeleően további fűszereket teszek bele - vagy nem -, ma például egy kis bazsalikomot meg oregánót.
Közben a padlizsánt karikákra vágtam, besóztam, állni hagytam, aztán a nedvességet papírtörlővel leitattam a szeletekről. Tettem egy halvány kísérletet arra, hogy lisztbe forgatva hátha nem szívja magába a világ minden olaját sülés közben, de magába szívta. Eső után köpönyeg címszóval eszembe jutott, hogy jobb lett volna a sütőben megsütni, így viszont kénytelen voltam még valami "kötőanyagot" is beletervezni az ételbe, elkerülendő az ebéd utáni brutális hasfájást, ami ennyi olaj elfogyasztása után óhatatlanul bekövetkezett volna.
Gyorsan meghámoztam, kockákra vágtam és megfőztem három szem krumplit. Villával kicsit összenyomkodtam, ezzel kész is volt a rakott padlizsán következő rétege.
Már csak a húsz, illetve bocsánat, inkább tizenöt dekányi füstölt mozzarellát - hm, hát megkóstoltam párszor, na - kellett vékony szeletekre vágni, és kezdhettem is rétegezni az egyik kisebbfajta jénai tálamban.
Padlizsán-krumpli-paradicsom-mozzarella, míg minden el nem fogyott. Igazából két teljes sorozatra volt elegendő az alapanyag, vagy inkább a krumpli, mert aztán a tetejére még jutott egy réteg padlizsán, paradicsom, és persze sajt.
Sütőbe raktam az egész építményt, és sajtbarnulásig sütöttem. Jelentem: NAGYON jól néz ki, és finom illata van. Az ízéről egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert éppcsak elzártam a gázt, még tűzforró. 3-4 adagnak tűnik, és ránézésre lehetne valami grillezett hús körete is, de az momentán nincs a háznál.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

