Egyszerű estebéd

Gyorsan össze kellett ütnöm valami finomat és olcsót, mire a férjem este hazaért. Felforraltam a vizet és kifőztem két zacskó rizst. Közben megpucoltam egy fél zellert, egy szál fehérrépát, két nagyobbacska sárgarépát és egy fej hagymát, jó nagyot. És három fej gombát. Mindegyiket lereszeltem a zöldségreszelőn karikára, de hagytam hogy a répa elferdüljön, így olyan ellipszis formájúak lettek. Kis olajon a serpenyőben megpároltam, közben került rá só, bors, bazsalikom és még néhány zöldfűszer, amit a szekrényben találtam. Amikor majdnem jó lett, hozzákevertem a rizst. Az is a majdnem jó állapotában volt, tehát felöntöttem egy kis vízzel, had dagadjon még :). Eszembe jutott, hogy a múltkor ilyesmihez öntöttem egy kis fehérbort...most vörös volt csak a hűtőben, hát azt öntöttem. És milyen jó ötlet volt :). Pár perc alatt a rizs megpuhult, a bor megízesítette a zöldségeket és kellemes tejeskávéhoz hasonlító színű lett az egész rizs.
És nagyon finom volt :)

Szülinapi ebéd Huginak

Esküszöm, hogy ő kérte!!! Megkérdeztem, mi legyen, és azt mondta, hogy párolt káposzta és sült krumpli! Mondtam, hogy hát jól van, Gyerek, elég felhasználóbarát vagy, ezzel nem fogom magam halálra erőltetni.

A párolt káposzta az párolt káposzta. Lila, egyértelműen. A fűszerei: só, cukor, őrölt kömény, ecet. Semmi alma, semmi vörösbor, semmi fakszni. Oldszkúl. Én úgy szeretem a legjobban, ha mindenből épp egy kicsivel többet teszek bele, mint kéne :-D Kicsit túl édes, kicsit túl savanykás, kicsit túl köménymagos. Istenkirály. (Hagyományos karácsonyi családi étel volt nálunk egyébként, amíg az apai nagyanyám élt. De senki nem tud ugyanolyat, hiába is próbálkozunk.)

A sült krumplit viszont felturbóztam Juditka kedvéért. Úgy kezdtem, hogy a krumplit meghámoztam, nem túl kicsi - ellenben legalább elég nagy - kockákra vágtam, hideg vízben elkezdtem főzni, a forrástól számított kb. 5-6 percig. Persze megsóztam. Lecsöpögtettem, vártam egy kicsit, amíg megszáradt, aztán kiolajozott jénaiban elterítettem. Megszórtam egy kanál liszttel, tettem még rá egy kevéske borsot és pirospaprikát, meg egy kis további sót, rendesen összeforgattam, hogy mindenből jusson mindenhová. Végül vajat daraboltam a tetejére. Jó forró sütőben addig sütöttem, amíg gyönyörűszép pirosbarna kérget kapott. Egyébként marha jó lett, szerintem az inspirációt - mármint ahhoz, hogy egyáltalán eszembe jusson belisztezni a sült krumplit - valamelyik GoodFoodból szereztem.

Ez eddig igazából nem túl ünneplős, tehát kapott azért Judit húgom egy szülinapi tortát is :-D

Újévi fogadalom

2012-ben várhatóan még mélyebbre süllyed a Válságkonyha színvonala, legalábbis ami az én részemet illeti.
Egyet mégis megígérek: levespor, margarinos kenyér és párizsi nem lesz idén sem.
Ha beledöglöm, akkor s... vagyis... akkor ESETLEG, de nem fogok neki örülni :-)