Spenótos Hamis Lazannya (Azannya!)

Sziasztok, ismét "destroy hangulatomban" voltam, és a címben szereplő "okosságot" dolgoztam fel a megmaradt dolgokból:

- Csuszatészta (már megfőzve volt, mennyiségre pontosan nem tudom, ami egy közepes jénait kirakva körbe és alul, illetve még két réteghez kell)
- 1 szardínia konzerv
- 1 knorr vagy maggi sajtszósz (ehhez 2,5 dkg margarin, illetve 2 dl hideg tej)
- 1 fagyasztott spenót levél (50 dkg, nem előfőzött, nem darált, nem pépesített)
- némi vaj a jénai kikenéséhez
- 20-30 deka trappista
- 2 zsömle
- 1-1,5 dl tej
- 1 fokhagyma
- fűszerek (só, bors, vegeta)

Előre mondom, az elnevezés csalóka, de mégis, mintha...
Szóval, túros csusza volt a hétvégén, de megmaradt egy adagnyi tészta...
Nem akartam kidobni, körülnéztem mik vanak még, amik szabadon úsznak itt-ott a szekrényben :)
Fentieket találtam, gondoltam, csinálok egy spenótos tésztát.
Mivel az túlzottan egyszerűnek tűnt, fel akartam dobni a dolgot, így döntöttem egy kis "halas beütés" mellett.

A közepes jénait kikentem teavajjal, körben az oldalait is, amíg egyenletes rétegben már nem lehetett a jénaiba belelátni.
Fogtam a csuszatésztát, és egyesével leterítettem 1 rétegben az aljára, illetve körbe a jénai oldalára, a vaj remekül megfogta.
Elővettem a spenótot, és rendes spenótnak megcsináltam, hamar megvolt, a spenótot annyi vízzel öntöttem le, amennyi pont elfedte, illetve sóztam és egy pár csipet vegetát is adtam hozzá, majd addig főztem, amíg kellően besűrűsödött.
Én a spenótot zsömlével szeretem, ezért - persze sűrűségtől függően - raktam bele, én másfél deci tejben áztattam be két zsömlét, amikor megszívta magát, kifacsartam, és beletettem a spenótba. Beletörtem a fokhagymát is, majd rúdmixerrel simára kevertem.
Amikor ezzel megvoltam, a spenótot egy rétegben beöntöttem a jénaiba, de úgy, hogy maradjon még egy rétegre való.
A tetejére annyi sajtot reszeltem, amennyi elfedte a spenótot. Ennek a tetjére raktam egyenletesen a szardínia konzerv felét, melyet előtte persze lecsöpögtettem, csak a halakat, tisztítva (gerinctelenítés).

Ismét egy réteg tésztát raktam a tetejére.
Elkészítettem a knorr sajtszószt (2,5 deka margarin megolvasztva, a tasak tartalma azzal (lángról lehúzva!) elkever, amint összeállt, a hideg tejjel elkevertem, majd simára kevertem és addig főztem, amíg besűrűsödött.
Ezt a szószt raktam következőként az előzőleg lerakott tésztarétegre. Erre került a szardínia konzerv második fele.

Ismételten annyi sajtot reszeltem, amennyi elfedte ezt a réteget.

Még egy réteg tészta a tetejére, arra öntöttem a maradék spenótot és a maradék sajttal bőségesen megszórtam, beterítettem a tetejét.

Előmelegített sütőben, 180 fokon, kb 20-30 percig hagytam, hogy lassan, de összerottyanjon. A "kész" fogalma a sajt megpirulásával következett be :)

És tudom, ízlések és pofonok, de ebből sem maradt itthon sok.

Üdv: SiD

Csirkemájpástétom, sokadik változat

Az iksznégyzet plusz valahányadik verzió: körtés-szamorodnis. Körtésebb lett, mint eredetileg terveztem, NAGYON körtés, de ez hihetetlenül jót tett neki.

(Semmi extra: csirkemájat egy kis hagymával sütni kezdtem, egy idő után körtét kockáztam bele, amikor már az is összeszottyadt, akkor felöntöttem egy kis édes szamorodnival, amit aztán elfőztem. Megsóztam, borsoztam, egy-két kanálnyi tejszínt még hozzáöntöttem, aztán összemixeltem simára, és kész.)

A Nagy Rizsmentő Akció

Bár nem tegnap óta főzök, néhány konyhai mumusom azért a mai napig van.

Az egyik ilyen a palacsintasütés, bár ezen a téren az utóbbi időben szerintem látványosan fejlődtem. Ez nem is csoda, mivel Bence unokaöcsém számára nem létezik az a "pajiszta"-mennyiség, ami sok lenne, ezért lelkesen gyakorlok a kedvéért.

A másik mumus a rizsfőzés. Ez a rizs igazi genyó: vagy lekvárrá fő, vagy nyers marad a közepe, hiába csinálok mindent szabályosan. Ebbe a csapdába tegnap is sikerült beleszaladnom. Este csirkecombot sütöttünk, és zöldséges rizs lett volna a körete. Igen ám, de már megint erősen "al dente" módon sikerült abszolválnom. Elkeseredett fejjel járkáltam, kicsit káromkodtam, és gondolkodtam, hogy akkor most mit fogunk enni. Végül meglett a megoldás: miután a csirkecomb megsült, a szaftjából öntöttünk kicsit a rizsre, és a hús után még forró sütőbe toltuk letakarva. A gázt elég hamar elzártam, nehogy most meg odaégjen. Nem is égett, viszont szerencsére bejött a számításom: beszívta a szaftot, és finom puhára párolódott!

Ennek úgy megörültem, hogy gondoltam, megér egy bejegyzést :-)
Hátha egyszer másnak is jól jön egy mentőöv.