Mentőakció szottyadt zöldségeknek

Egy csomó ételbe bele lehet tuszkolni még egy kis zöldséget. És akkor elvileg egy kicsit több vitamint tartalmaz (már amit az amúgy is fonnyadt, hűtőből elővakart dolgokból a főzés által ki nem gyilkolunk), ráadásul több is lesz.

Legutóbb a darált húsos-tejfölös tésztaszószban tüntettem el két darab, már nem túl meggyőző külsejű cukkinit lereszelve. (Amikor a hús puha volt, akkor adtam hozzá, és mikor ezek után a cukkini leve is nagyjából elfőtt, akkor kevertem bele a tejfölt.) Ez így egészen jó lett.

De volt még egy padlizsán is, szintén ronda. (Ennyire nem vásároltam túl magam, ezeket a zöldségeket kapni bírtam, további több tonna étellel együtt még húsvét után.) Na szóval, a padlizsán pedig meghámozva, felkockázva, és megpirítva végezte, majd ráöntöttem egy kis doboz paradicsompürét, megfűszereztem,  csirkemell-szeletekre pakoltam, a tetejére sajtszeleteket fektettem, sütőben megsütöttem, volt hozzá párolt rizs. Fincsi, és nem is olyan unalmas, mint a natúr csirkemell lett volna. 

(A következő részben remélhetőleg felhasználom az iszonyatos mennyiségű maradék húsvéti sonkát. Bár nem nagyon akarom ismételni magamat: kaptam.

Medvehagymás pogácsa

Alapvetően kétféle pogácsát szoktam sütni, az első a túrós pogácsa, tudjátok, amibe mindenből 25 dkg kell (liszt, túró, margarin), meg egy sütőpor, aztán jól van. A másik meg a Horváth Ilona-féle szakácskönyvből a tejfölös pogácsa.  Ezeket aztán lehet variálni, de igazából minek, mert a Nép a legegyszerűbb alapváltozatot is pillanatok alatt tünteti el, méghozzá nyom nélkül.

Most viszont megindult a vezérhangya, és a tejfölös pogácsába hajtogatás közben beledolgoztam egy csokor apróra vágott medvehagymát is. Annyira jó lett, hogy egy hét múlva meg kellett ismételnem a produkciót. (Akkor már nem lett annyira jó, de mindenesetre elfogyott.)

A recepthez jobban teszitek, ha leszeditek a polcról Ilonka nénit (úgyis megvan mindenkinek), de úgy nagyjából a következők szerint jártam el: egy kis cukros tejben felfuttattam fél kocka élesztőt. Tálba szórtam fél kiló lisztet, megsóztam, elmorzsoltam 25 dkg margarinnal, aztán a közepébe öntöttem az élesztőt meg még egy tojásnak a sárgáját. (A fehérjét félretettem.) Ezt pontosan annyi tejföllel gyúrtam össze, amennyire nem emlékszem, hogy mennyi :-) Olyan viszonylag puha, de már nem ragadós tészta legyen a végeredmény, az a lényeg. Kelni hagytam egy órát. Kinyújtottam, megszórtam medvehagymával jó alaposan, aztán hajtogattam-pihentettem-megint kinyújtottam-megint hajtogattam-megint pihentettem, és a végén, amikor utoljára kinyújtottam, bevagdostam a tetejét, megkentem a félrerakott tojásfehérjével, megszórtam sajttal, és juszt se pogácsaszaggatóval mentem neki, hanem a derelyevágóval gurigáztam kockákra. Megsütöttem, és azon gondolkodtam, vajon hidegen milyen lett volna :-D

Spenótos Hamis Lazannya (Azannya!)

Sziasztok, ismét "destroy hangulatomban" voltam, és a címben szereplő "okosságot" dolgoztam fel a megmaradt dolgokból:

- Csuszatészta (már megfőzve volt, mennyiségre pontosan nem tudom, ami egy közepes jénait kirakva körbe és alul, illetve még két réteghez kell)
- 1 szardínia konzerv
- 1 knorr vagy maggi sajtszósz (ehhez 2,5 dkg margarin, illetve 2 dl hideg tej)
- 1 fagyasztott spenót levél (50 dkg, nem előfőzött, nem darált, nem pépesített)
- némi vaj a jénai kikenéséhez
- 20-30 deka trappista
- 2 zsömle
- 1-1,5 dl tej
- 1 fokhagyma
- fűszerek (só, bors, vegeta)

Előre mondom, az elnevezés csalóka, de mégis, mintha...
Szóval, túros csusza volt a hétvégén, de megmaradt egy adagnyi tészta...
Nem akartam kidobni, körülnéztem mik vanak még, amik szabadon úsznak itt-ott a szekrényben :)
Fentieket találtam, gondoltam, csinálok egy spenótos tésztát.
Mivel az túlzottan egyszerűnek tűnt, fel akartam dobni a dolgot, így döntöttem egy kis "halas beütés" mellett.

A közepes jénait kikentem teavajjal, körben az oldalait is, amíg egyenletes rétegben már nem lehetett a jénaiba belelátni.
Fogtam a csuszatésztát, és egyesével leterítettem 1 rétegben az aljára, illetve körbe a jénai oldalára, a vaj remekül megfogta.
Elővettem a spenótot, és rendes spenótnak megcsináltam, hamar megvolt, a spenótot annyi vízzel öntöttem le, amennyi pont elfedte, illetve sóztam és egy pár csipet vegetát is adtam hozzá, majd addig főztem, amíg kellően besűrűsödött.
Én a spenótot zsömlével szeretem, ezért - persze sűrűségtől függően - raktam bele, én másfél deci tejben áztattam be két zsömlét, amikor megszívta magát, kifacsartam, és beletettem a spenótba. Beletörtem a fokhagymát is, majd rúdmixerrel simára kevertem.
Amikor ezzel megvoltam, a spenótot egy rétegben beöntöttem a jénaiba, de úgy, hogy maradjon még egy rétegre való.
A tetejére annyi sajtot reszeltem, amennyi elfedte a spenótot. Ennek a tetjére raktam egyenletesen a szardínia konzerv felét, melyet előtte persze lecsöpögtettem, csak a halakat, tisztítva (gerinctelenítés).

Ismét egy réteg tésztát raktam a tetejére.
Elkészítettem a knorr sajtszószt (2,5 deka margarin megolvasztva, a tasak tartalma azzal (lángról lehúzva!) elkever, amint összeállt, a hideg tejjel elkevertem, majd simára kevertem és addig főztem, amíg besűrűsödött.
Ezt a szószt raktam következőként az előzőleg lerakott tésztarétegre. Erre került a szardínia konzerv második fele.

Ismételten annyi sajtot reszeltem, amennyi elfedte ezt a réteget.

Még egy réteg tészta a tetejére, arra öntöttem a maradék spenótot és a maradék sajttal bőségesen megszórtam, beterítettem a tetejét.

Előmelegített sütőben, 180 fokon, kb 20-30 percig hagytam, hogy lassan, de összerottyanjon. A "kész" fogalma a sajt megpirulásával következett be :)

És tudom, ízlések és pofonok, de ebből sem maradt itthon sok.

Üdv: SiD