Zöldborsós-juhtúrós quiche

Ugyanazt a tésztát, mint amit itt is használtam, most mással töltöttem meg.

Megsütöttem egy kis kockázott bacont, és egy kicsit megpároltam rajta pár marék zöldborsót.
Egy tubusos juhtúrót villával összetörtem, és elkevertem 2 egész tojással, meg egy kis doboz főzőtejszínnel.
A tésztával kibéleltem egy kerek piteformát, megszurkáltam, és pár percig elősütöttem (szoktam vakon sütni sárgaborsóval, de most elfelejtettem, hogy van otthon). Akkor rászórtam a szalonnás borsót, leöntöttem a juhtúrós-tojásos-tejszínes keverékkel, még egy kis szökevény darabka sajtot ráreszeltem, hogy ne kelljen kidobni, aztán visszatettem a sütőbe, és pirulásig sülni hagytam.

Elég ütős kaja, de hát nem muszáj egyedül megenni az egészet, és lehet hozzá mindenféle zöldsalátákat kavarni, bár csak simán paradicsommal is nagyon finom.

Ez nem Válságkonyha, ez röhej

Van még pörköltem, csak semmi köret nincs hozzá (koriztam tegnap, és későn értem haza). Jó, nem baj, elhozom dobozban, rakok mellé uborkát is, aztán a menzán meg veszek egy kis adag rizst kéccá forintért, és meg is van az ebéd - gondoltam ki, majd otthon felejtettem a pénztárcámat.

(Erre akkor jöttem rá, mikor be akartam menni a gyogyószertárba görcsoldóért, de szerencsére mindig azelőtt szoktam pénztárcát ellenőrizni, hogy beállnék a sorba, így legalább a Nagy Beégés elmaradt.)

Mondjuk a menzán valószínűleg hiteleztek volna nekem holnapig, de azért mégiscsak úgy döntöttem, hogy rizst tarhálni ciki, kiforgattam tehát a zsebeimet aprópénz után, és bementem a sarki kisboltba zsömlét venni (ebből több darabot is sikerült), így aztán ma pörköltes szendvicset ebédeltem uborkával :-D

P.S.: és ennek még az az előnye is megvan, hogy a végén az összes szaftot kimártogathatom a dobozból, és senki nem szól rám, hogy a többieknek nem marad, úgyhogy tűnjek el onnan, de sürgősen :-D (Igaz, nincs aki rám szól, meg nincsenek többiek sem, de ez már inkább egy másik blogra tartozik.)

Senki nem főz semmit

Meg nem is eszünk, hogy nyárra mindenki szép vékony legyen!

Na jó, ez nem igaz, de sajnos az elmúlt egy-két hónapban tényleg nem voltam valami túl kreatív én sem. Mindig más oka volt ennek: pénzügyi, egészségügyi, lustaság-ügyi, meg hasonlók.
A jól bevált, többször közzétett receptjeimet ráncigálom ilyenkor elő, azok meg lassan már engem sem érdekelnek, nemhogy másokat :-)

Tegnap pl. tonhalas tészta meg céklafőzelék készült, mert bepunnyadtam, és nem olvasztottam ki a húst az eredetileg tervezett székelykáposztához. Ami szintén nem újdonság, de ezen a télen még nem is ettem, pedig szeretem.
Hát így vagyok mostanában.