Van még egy csomó gyalult tök tavalyról a mélyhűtőben, azt nem is kértem anyukámtól még az idei termésből, először a tavalyit használom el...
(Családunk férfitagjainak ne mondjuk el, hogy tök is van benne, nekik egyszerűen kaporkrémlevesként adjuk.)
Szóval egy nagyobb csomag gyalult tököt kivettem a mélyhűtőből, meg egy kis kaprot is (ez kb. egy csokornyi), igen, a tököt is le kellett volna mérnem, de akkor még nem gondoltam, hogy írni is fogok róla...
A tököt vízzel felengedtem, megsóztam, feltettem főni (egyben ki is olvadt), közben két krumplit megpucoltam, felkockáztam, az is ment a levesbe. 10 percig főztem, a vége felé beleraktam a kaprot is, amikor a krumpli megpuhult, 3 kanálnyi tejfölt tettem bele, majd azzal is felforraltam. Kicsit hagytam hűlni, majd összeturmixoltam.
Pirított kenyér vagy levesgyöngy mehet hozzá.
2013. július 17., szerda
2013. július 5., péntek
Kamu gyros, de nagyon gyorsan
Gyrost vacsoráztunk tegnap otthon. A csirkemellfilé ára miatt, amit vettünk hozzá, nem annyira lehetne válságkonyhás recept, de ha azt vesszük, hogy az átlagos állampolgárnak nemcsak pénze, de ideje sincs sok, akkor viszont tökéletesen ideillik.
A konyhaszekrényben pár napja felfedeztem egy csomag elfelejtett tortilla-lapot, igazából innen jött az egész gyros-ötlet. Amúgy van tortilla a CBA-ban folyamatosan, olyan 500-600 Ft körüli áron. Nyilván meg lehet csinálni otthon is, mert barlangrajz egyszerűségű, de ami már egyszer otthon van, azt úgyis fel kell használni :-D
Vettünk görög fűszerkeveréket, de csak a tesztelés miatt, hogy legközelebb már ne kelljen, hanem az otthon rendelkezésre álló fűszerkészletből meg lehessen oldani az ízesítést.
Kis vékony csíkokra vágtam a csirkemellet, befűszereztem görögösre (állítólag), és kevés olajon pikkpakk megsütöttem. Közben felszecskáztam a hűtőben épp rendelkezésre álló zöldségkészletet (paradicsom, uborka, kínaikel, lilahagyma). Egy pohár joghurtba belenyomtam egy gerezd fokhagymát, és gyakorlatilag meg is voltam az előkészületekkel.
Az összeállítás úgy történt, hogy egy serpenyőben csak úgy szárazon átmelegítettem egy tortilla-lapot (egyrészt mert úgy nem olyan merev, és könnyebb vele dolgozni, másrészt meg hogy meleg legyen :-D ), tányérra fektettem, rápakoltam annyi húst meg zöldséget, amennyivel még úgy gondoltam, hogy össze bírom tekerni. Kicsit megöntöztem fokhagymás joghurttal, valahogy összehajtogattam, aztán megpróbáltuk megenni. Maszatolós egy kaja, még a hamburgernél is lehetetlenebb kulturáltan megenni, nem is tudom, a török kajáldákban hogyan tudják olyan klasszul megcsinálni.... nekünk gyakorlatilag az első falatnál szétesett. De fincsi volt, hamar elkészült, és talán elég könnyű is ahhoz, hogy ideális vacsoraétel legyen.
A konyhaszekrényben pár napja felfedeztem egy csomag elfelejtett tortilla-lapot, igazából innen jött az egész gyros-ötlet. Amúgy van tortilla a CBA-ban folyamatosan, olyan 500-600 Ft körüli áron. Nyilván meg lehet csinálni otthon is, mert barlangrajz egyszerűségű, de ami már egyszer otthon van, azt úgyis fel kell használni :-D
Vettünk görög fűszerkeveréket, de csak a tesztelés miatt, hogy legközelebb már ne kelljen, hanem az otthon rendelkezésre álló fűszerkészletből meg lehessen oldani az ízesítést.
Kis vékony csíkokra vágtam a csirkemellet, befűszereztem görögösre (állítólag), és kevés olajon pikkpakk megsütöttem. Közben felszecskáztam a hűtőben épp rendelkezésre álló zöldségkészletet (paradicsom, uborka, kínaikel, lilahagyma). Egy pohár joghurtba belenyomtam egy gerezd fokhagymát, és gyakorlatilag meg is voltam az előkészületekkel.
Az összeállítás úgy történt, hogy egy serpenyőben csak úgy szárazon átmelegítettem egy tortilla-lapot (egyrészt mert úgy nem olyan merev, és könnyebb vele dolgozni, másrészt meg hogy meleg legyen :-D ), tányérra fektettem, rápakoltam annyi húst meg zöldséget, amennyivel még úgy gondoltam, hogy össze bírom tekerni. Kicsit megöntöztem fokhagymás joghurttal, valahogy összehajtogattam, aztán megpróbáltuk megenni. Maszatolós egy kaja, még a hamburgernél is lehetetlenebb kulturáltan megenni, nem is tudom, a török kajáldákban hogyan tudják olyan klasszul megcsinálni.... nekünk gyakorlatilag az első falatnál szétesett. De fincsi volt, hamar elkészült, és talán elég könnyű is ahhoz, hogy ideális vacsoraétel legyen.
2013. június 25., kedd
Zöldborsós-juhtúrós quiche
Ugyanazt a tésztát, mint amit itt is használtam, most mással töltöttem meg.
Megsütöttem egy kis kockázott bacont, és egy kicsit megpároltam rajta pár marék zöldborsót.
Egy tubusos juhtúrót villával összetörtem, és elkevertem 2 egész tojással, meg egy kis doboz főzőtejszínnel.
A tésztával kibéleltem egy kerek piteformát, megszurkáltam, és pár percig elősütöttem (szoktam vakon sütni sárgaborsóval, de most elfelejtettem, hogy van otthon). Akkor rászórtam a szalonnás borsót, leöntöttem a juhtúrós-tojásos-tejszínes keverékkel, még egy kis szökevény darabka sajtot ráreszeltem, hogy ne kelljen kidobni, aztán visszatettem a sütőbe, és pirulásig sülni hagytam.
Elég ütős kaja, de hát nem muszáj egyedül megenni az egészet, és lehet hozzá mindenféle zöldsalátákat kavarni, bár csak simán paradicsommal is nagyon finom.
Megsütöttem egy kis kockázott bacont, és egy kicsit megpároltam rajta pár marék zöldborsót.
Egy tubusos juhtúrót villával összetörtem, és elkevertem 2 egész tojással, meg egy kis doboz főzőtejszínnel.
A tésztával kibéleltem egy kerek piteformát, megszurkáltam, és pár percig elősütöttem (szoktam vakon sütni sárgaborsóval, de most elfelejtettem, hogy van otthon). Akkor rászórtam a szalonnás borsót, leöntöttem a juhtúrós-tojásos-tejszínes keverékkel, még egy kis szökevény darabka sajtot ráreszeltem, hogy ne kelljen kidobni, aztán visszatettem a sütőbe, és pirulásig sülni hagytam.
Elég ütős kaja, de hát nem muszáj egyedül megenni az egészet, és lehet hozzá mindenféle zöldsalátákat kavarni, bár csak simán paradicsommal is nagyon finom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
