Tortillatekercs babbal és kolbásszal

Amikor úgy érek haza, hogy "Kaját nekem ide, de most azonnal", olyankor elég kegyetlen a felismerés, hogy magamnak kell megcsinálnom. Fáradt is meg nyűgös is vagyok, de főleg éhes, és körülbelül tíz percet vagyok hajlandó "főzéssel" tölteni. Fáradtságra valami ütős kaja kell, nyűgösségre meg kolbász, de a CBA-ban meg ne vegyétek ezt a Brutális nevűt, mert igen rossz.

Az előrecsomagolt tortilla-lapokkal tavasz óta vagyok mélyebb barátságban, azóta mindig tartok itthon. Kolbászt is. Babkonzervet mondjuk pont nem, de mondjuk úgy, hogy jókor voltam jó helyen, épp vásárlás közben jött az ihlet, hogy hoppáhoppá, akkor mi lesz ma vacsira.

Felkarikáztam egy arasznyit a Brutálisan rossz kolbászból (ízesítőanyagnak egye fene, megfelel, de csak most az egyszer), és egy kicsit megsütöttem. Ráöntöttem a babot, szándékaim szerint a leve nélkül, de ez nem jött össze. Kicsit összenyomkodtam, hogy a babszemek összetörjenek, és felszívják a levét, valami nem olyan szép masszát képzeljetek el, de mire elképzeltétek, már kész is volt, elzártam a gázt. Só nem kell bele, máson meg lusta voltam gondolkodni.

Egy tortillalapot (kivételesen) a mikróban pár másodpercig melegítettem, megkentem a babos-kolbászos töltelékkel, bőőőőőőőőven reszeltem rá sajtot, valahogy felcsavartam, és még ki se értem vele a konyhából, már fel is faltam! Laktató, igazából egy elég, de nekem csak két tortillám volt, és nem akartam, hogy az az egy megmaradjon (álszent pofa) :-D

KBC, avagy kolbászos-bolognais cukkini

Ezzel úgy voltam, hogy ha semmiféle bajom nem lesz tőle, akkor közzéteszem itt a blogon, elvégre mással is előfordulhat, hogy nincs otthon semmi. Illetve mindenből van egy kicsi, de semmiből se elég. Vészhelyzetben olyasmit is összekeverünk, amit egyébként nem tennénk. Ha a végeredményt meg lehet enni, az akkor már fél siker :-D

Én most pirítottam egy kis hagymát, rajta néhány karika kolbászt, aztán rádobtam egy felkockázott cukkinit. (Nem volt nagy cukkini.) Sima, fűszerezés nélküli paradicsompürét készültem hozzáadni, de eszembe jutott az a felbontott bolognai szósz, ami meg fog penészesedni a hűtőben, ha nem használom el. Sürgősen. Szóval vállat vontam, és öntöttem egy kicsit a kolbászos cukkinire.
Tulajdonképpen nem lett rossz!!! Egészen ehető! :-)

(És ha valaki még akar a rovásomra kárörvendezni, akkor azt is elmesélem, hogy NEM VOLT OTTHON SZÁRAZTÉSZTA, ami pedig nem is tudom, hogy fordulhatott elő :-D Mindegy, főztem rizst.)

Meggyes "süti"

Mivel túl vagyok ma az idei valószínűleg utolsó meggymagozáson is, megírom, hogy milyen fincsi meggyes "süteményt" csináltam kétszer is nemrég.
Azért van idézőjelben, mert nem kell sütni.
Az alaprecept Meggyes álom néven szerepel itt.
Én friss meggyből csináltam a következőképpen:
Kb. 1,5 kg magozott meggyre (ezt saccoltam kb a receptben megadott két üvegnyi eltett meggynek) tettem 30 dkg cukrot, felforraltam, eközben szépen levet engedett, majd hozzáadtam még 20 dkg darát. Kicsit főztem, mint a tejbegrízt, majd egy tepsi aljára öntöttem. A tetejére ráraktam egy csomag babapiskótát. Aztán főztem egy liter tejből és két csomag vaníliás pudingból (meg 6 kanál cukorból) pudingot, és azt is a tetejére. És kész. (A tejszínhabot lehagytam.) Betettem a hűtőbe pár órára (egy éjszakára).
A fiam először csak a piskótát ette meg belőle. Másodszor már a pudingot is.
Egyébként másoknak igencsak ízlett...