Spárgás rizottó

Tegnap egy reménybeli zöldséges lasagne elkészítéséhez mentem anyagot gyűjteni a csarnokba.

Zöldspárga persze annyira nem kell hozzá, az csak úgy hazajött velem.

Ha már ott volt, meg kellett főzni.

Egy ideje izgatta már a fantáziámat a spárgás rizottó, itt volt a remek alkalom, hogy kipróbáljam.

Az van, hogy sokkal korábban kellett volna.

Olvastam a zöldspárgáról, hogy meg kell hajlítani, és éppen ott fog elpattanni a szára, ahonnan lefelé már fás. Lehet, hogy ez igaz, mindenesetre így minden szálnak kidobtam az egyharmadát, szóval elég pocsékolós dolog, de ha fás, akkor fás, inkább elhiszem, mintsemhogy aztán köpködnöm kelljen. (Mondjuk lehet, hogy ilyen felöntögetős alaplének meg lehetett volna főzni, na mindegy. Legközelebb.)

Azt is olvastam, hogy a spárga feje sokkal hamarabb megpuhul, mint a szára, ezért perverz vigyorral megskalpoltam az egész csokrot, és félretettem a fejeket, a szárakat meg 2-3 cm-es darabokra vagdostam. 

Innentől jött a főzés. Egy kevés vajon - valahogy vajjal akartam főzni, nem olajjal most - üvegesre pároltam egy kisebbfajta vöröshagymát, majd beledobáltam a spárgát (egyelőre a szárát csak), megsóztam, megborsoztam, kicsit átkevergettem, és felöntöttem egy kevés fehérborral, amit aztán el is főztem róla. Akkor beleszórtam egy csésze rizottórizst (Arborio a Lidliből, nem olyan veszélyesen drága, még régebben vettem kipróbálni), és elkezdtem merőkanalanként felöntögetni húslevessel. (A fagyasztóban találtam.) Minden felöntéskor megkevergettem, és csak akkor öntöttem rá a következőt, ha az előző már eltűnt róla. Amikor már úgy láttam, hogy 2-3 felöntés múlva elkészül, akkor beletettem a spárgafejeket is.

Igazából sajnos nem tudom, hogy pontosan mennyi levest szívott fel, nem volt kimérve... addig öntögettem, amíg a rizs már puha, de olyan jól "harapható" volt, akkor még egy kicsit adtam hozzá, hogy szottyos legyen. Még egy löttyintésnyi főzőtejszínt belekevertem, aztán el is zártam alatta a gázt. 

NAGYON jó lett, tényleg csak azt sajnálom, hogy nem próbáltam ki előbb. 

Reszelt parmezánnal biztos még finomabb lett volna, de azért ne akarjunk már mindent egyszerre, főleg ne huszonötödikén. 

Egy csomag zöldspárga egyébként 450 Ft-ba került, a lidlis rizsre már nem emlékszem, bor volt nyitva amúgy is, szóval egye fene, nem olyan drága étel.