Az a baj a rizottóval, hogy IGAZÁN csak frissen jó. Aztán persze még jó utána is, főleg ha muszáj.
Mert velem meg az a baj, hogy előre főzök, de nem ám egy nappal, meg nem is kettővel előre.
Így tehát ha rizottó készül, az simán megéri a két-, vagy akár háromnapos kort is - hát, én ezt húztam.
Nem olyan nagy újdonság a sütőtökös rizottó, írtam is már róla, méghozzá itt: http://valsagkonyha.blogspot.hu/2010/12/sutotokos-rizotto.html
Csak most nem volt otthon semmiféle gomba, cserébe viszont vettem zöldségleveskockát (izémentes, a déemből, mert amúgy nálam ilyesmi szigorúan NINCS). A többi lényegében erősen hasonló, kivéve, hogy mindenféle jószándékom ellenére se tartok itthon rendszeresen parmezánt, hanem csak gagyi akciós trappistát... Hát, ez van, de mondjuk szerintem - bár a hiperérzékeny ízlelőbimbókkal felszerelt ínyenc gasztrobloggerek esetleg felháborodva vetnének máglyára - nem rontotta el :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi rotyog a Te fazekadban?